Ilyen a koponyája – de milyen lehetett még életében?

A címben feltett kérés gyakran felbukkan egy-egy múltbéli híres ember földi maradványai kapcsán. Ma már tudjuk, hogy a koponya alapján nagy biztonsággal rekonstruálhatók az egykori arcok, vonások. Mától egy ilyen arcrekonstrukciók kiállítás látható a Thúry György Múzeum jóvoltából a Kiskastélyban. A tárlat eredetileg  a Göcsej Múzeum időszakos kiállításának készült, de sikere arra sarkallta alkotóit, készítőit, hogy a bemutató anyagát vándorútra indítsák.

multbeli_arcok_kiallitas_05A „Múltbéli arcok” törzsanyaga a Fejér megyei Perkátáról származik. Az ott feltárt középkori temető elhunytjainak arcaihoz készített rajzos arcrekonstrukciók (Kőnig Frigyes alkotásai), és Somogy megyei népvándorláskori lelőhelyeken kiásott sírok embertani anyagához készített szoborszerű fejrekonstrukciók (Árpás Károly, Skultéty Gyula és Kustár Ágnes munkái) is megtekinthetőek. Az emberek mellett, a sírjaikból előkerült hétköznapi viseleti tárgyakat is tanulmányozhatja a látogató.

A feltárásokon előkerült csontvázak koponyáiból a szakemberek pontosan tudták rekonstruálni az egykoron élt emberek arcvonásait. A népek különleges szokásaira például a koponyatorzítások – „nyújtott, vagy lékelt” koponyák – alapján lehet következtetni. A nyújtott koponyára a Szekszárd környékén végzett feltáráskor bukkantak rá, a lékelt koponyát Keszthely környékén, Vörsön végzett régészeti feltáráson találták meg.

A Képzőművészetek Házában felállított különleges tárlatot kedden délután 16.30-kor nyitja meg a tárlat egyik alkotója, Kőnig Ferenc Munkácsy-díjas képzőművész.

Ha az olvasónak van kedve elvégezni egy virtuális arcrekonstrukciót, azaz a koponya alapján „felépíteni” az arcot, itt megteheti: http://gocsejimuzeum.hu/virtualis-kiallitas/multbeli-arcok/az-arcrekonstrukciorol