Draskovics Szilárd – a név kötelez

A Draskovics név hallatán sokaknak a barkács termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás ugrik be Nagykanizsán, ám ha keresztnévként hozzátesszük a Szilárdot, akkor az ökölvívás is nyomban képbe kerül. Mivel Draskovics Szilárd nem csak a családjukhoz köthető kft-nek, hanem a Kanizsa Boksz Klubnak is a vezetője.

A Draskovics név „terhéről”, a családi hagyományok folytatásáról, s természetesen az ökölvívásról egy cukrászdában beszélgettünk Draskovics Szilárddal, akitől megtudtam: édesapja 34 évvel ezelőtt teremtette a jelenlegi vállalkozásukat.

IMG_0838Bizonyos fokig terhet jelentett a családi hagyományok folytatása, hiszen úgy éreztem, hogy ennek a névnek meg kell felelni – mondta Szilárd, s egy kis mosoly kíséretében hozzátette: abban bízik, hogy ez a teher hamarosan a két fiára fog átszállni, az ő vállukat nyomva. – Nagy örömömre szolgál, hogy a „külkeres” tanulmányait angol nyelven végző, gazdasági érdeklődésű Dávid fiam után az eddig inkább a zenével foglalkozó, 19 éves Márk is úgy döntött, hogy idővel a családi vállalkozásban kíván dolgozni. Egy apának ez nagyon jó érzés, s a jövőben így megnyugvással engedek teret a fiataloknak.

– Két fő csapásirányuk van: a Barkács áruház és a Gravo stúdió, s mindkettőben folyamatos fejlesztéseket végrehajtva próbálnak nyitni a jövő elvárásai felé. A cégvezető miként viszonyul a barkácsoláshoz?

Ebbe tulajdonképpen beleszülettem – szögezte le Draskovics Szilárd, aki szerint ez egy olyan szegmense a kereskedelemnek, amit csak szeretettel fűszerezett érdeklődéssel lehet jól csinálni. – Én is szeretek mindenhez érteni, mindent kipróbálni, s ha időm engedi, akár otthon is barkácsolok. Mivel azonban nincs sok időm, inkább az üzletben, az ügyfelek felé próbálom kamatoztatni a tudásomat, és bemutatni a dolgokat.

– Immár 16. éve elnöke a Kanizsa Boksz Klubnak, számos korosztályos magyar bajnokot és dobogóst s egy Eb-ezüstérmest is neveltek, öregbítve ezzel nem csupán a klub, de a város hírnevét is. Ráadásul megy a válogatott edzőtáborába az ifjúsági Dernárecz István, aki várhatóan a világbajnokságon fog indulni.  Árulja el végre: honnan ered a boksz iránti érdeklődése?

Katonakoromban véletlenül csöppentem bele, hiszen előtte más sportággal próbálkoztam – idézte a kezdeteket Szilárd, aki nyomban megszerette ezt a férfias sportágat. – S mivel akkoriban éppen felszámolták a MÁV NTE-nél működő klubot, merész lépésre szántam el magam: a zsoldomból megvásároltam a felszerelést. Megkerestem a régi edzőt, Varga Istvánt, s kijártam hozzá Korpavárra, ott kezdődött igazán a boksz pályafutásom. Aztán később Korpics Miklóssal is megismerkedtem, s mivel ők ketten együtt gondolkodtak arról, hogy újra indítják Nagykanizsán az ökölvívást, csatlakoztam hozzájuk. Előbb csak hobbi szinten, de amikor a segítségemet kérték a klub gazdasági ügyeinek kézben tartásában, annak az lett a vége, hogy én lettem az elnök. Immár 16 éve próbálom jól tenni a dolgokat.

– Pár éve Csötönyi Sándortól átvehette a sportág legnagyobb kitüntetésének számító Magyar Ökölvívásért Érdemrendet, de azóta sem üldögél a babérokon.

Annyira érdekel ez a sportág, hogy közben a TF-en elvégeztem a szakedzőt. A legmagasabb képesítést adó oklevél birtokában sem szólok bele a szakmai munkába, de a rálátásom megvan az ökölvívás minden oldalára. Büszke vagyok arra, hogy egyike lehetünk a Magyarországon megalakuló négy ökölvívó akadémiának, mely a kiemelt sportágfejlesztési támogatás részeként jön létre a sportágunkban. Erdei Zsolt szakmai vezetésével Budapesten már megnyílt a Madárfészek ökölvívó akadémia, emellett Győrben, Hajdúszoboszlón és Nagykanizsán lesz még utánpótlás nevelő akadémia. Nálunk Botos András és Korpics Miklós irányítja majd a szakmai munkát, s a kanizsai Botos András Akadémia a terveink szerint február végén foglalhatja el új helyét, az egykori leánykollégium ebédlőjéből kialakított két ringes edzőtermet. Akadémiánk kollégiumi ellátás keretében, oktatással és sportoktatással egybekötött, színvonalas szolgáltatást kíván nyújtani, s a versenyeztetés terén is mérföldeket lép előre. Ha eddig egy klub éves szinten el tudott menni 20 versenyre, akkor már elégedett lehetett, nos, ez a jövőben majdnem megkétszereződik. Esélyt kaptunk az államtól a tömegbázis színvonalas növelésére, s reméljük, hogy ezt a támogatást az eredményesség fejlődésével tudjuk meghálálni.