Szeptember elejétől gyökeres változáson ment, megy át a közétkeztetés. Az egészséges táplálkozás jegyében egyebek mellett az ételek só tartalmát is csökkentették. Az eredmény több szempontból is látványos. Felnőttek és gyerekek egyaránt panaszkodnak a sótlan ételekre, hisz hirtelen jött a változás. Ami tegnap még jó ízű volt, az mára íztelenné vált. De a felnőtt nem tehet semmit, szakácsokat és tanárokat egyaránt fenyeget az ellenőrzés réme, amikor is az új főzési szabályok betartását vizsgálók a hírek szerint nem csak a nagy főző üstökben lévő ételekből vesznek majd mintát, hanem a gyerekek előtt lévő tányérokból is. Így ugyanis kiderülhet, hogy az üst és az asztal között nem került e titokban só a kajába. Tehát nincs mese, ha ízlik, ha nem, tilos a sózás….. a felnőttnek. De a gyerekek gyorsan rájöttek a megoldásra. Az persze némi túlzás, hogy a tolltartóba a ceruza és a radír mellé bekerült az otthonról hozott sótartó is, de tény, egyre több gyerek sóz zsebből. Egy részük biztosan otthoni beleegyezéssel. Lehet ezért kárhoztatni a szülőket, de meg is lehet érteni őket. Ha otthon is a sózás volt a szokás, a gyerek csak egyféleképpen reagálhat: nem eszi meg az íztelennek talált ételt. Enni pedig kell! Ezért aztán néhány nap alatt iskolai felszereléssé vált a sótartó. S mert a só nem drága dolog, a gyerekek nem sajnálják egymástól sem. Mértéket persze nem ismernek, a csipet nem mindig csipet, inkább több mint kevesebb…

Már látom a jövőt: tanárok motozzák a diákokat, só után kutatva…..