Nem, nem, ez nem 2016-os esemény.

De október 16-án sok más, és sokkal fontosabb eseményre is emlékezünk.

Például a svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a KENYÉR VILÁGNAPJA. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének jelentőségét. A világnapot már közel 30 ország ünnepli elsősorban karitatív jelleggel, mivel ezen a napon a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. Az ünnep alkalmat ad arra is, hogy a pékek áldozatos munkájára és a kenyér jelentőségére a nagyközönség figyelmét is felhívják.

1448-ban ezen a napon szenvedett  Hunyadi János vereséget Rigómezőnél.

1895 – A király törvényesen bevett vallássá nyilvánítja az izraelita vallást.

1925 – Kormányhatározatot hoznak a pengő bevezetéséről: 1 pengő értéke 12 500 korona lesz.

 1926 – A budapesti operaház bemutatja Kodály Zoltán: Háry János c. daljátékát.

 1944 – Dálnoki Miklós Béla tábornok átáll a Vörös Hadsereghez.

 1946 – Tíz háborús bűnösön, akiket Nürnbergben elítéltek (Wilhelm Frick, Alfred Jodl, Hans Frank, Ernst Kaltenbrunner, Wilhelm Keitel, Joachim von Ribbentrop, Alfred Rosenberg, Fritz Sauckel, Arthur Seyß-Inquart, Julius Streicher) ezen a napon végrehajtják a halálos ítéletet.

1978 – Karol Józef Wojtyłát pápává választják, II. János Pál néven.

1979 – Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája Magyarország javaslatára Világélelmezési Nappá nyilvánította október 16-át.

The post Október 16 – törvényesítik a prostitúciót Magyarországon appeared first on 8800.hu.

Polay József felidézte, hogy a törököktől 1690-ben visszafoglalt kanizsai vár kápolnájába jezsuita szerzetesek helyeztek el egy vélhetően Ausztriából hozott oltárképet. A várat és benne a kápolnát azonban 1702-ben lerombolták, ezért Körmendi Imre atya a festményt és más egyházi ereklyéket magával vitte új állomáshelyére, Marosvásárhelyre. Minderről a jezsuiták 1703-ban írott Historia Domus-ának első kötetében áll egy bejegyzés.

A kanizsai vár egyetlen, írással is igazolt eredetű emlékének történetét a Barbarits féle 1929-es nagykanizsai monográfiában is említik, de az elmúlt több mint fél évszázadban több alkalommal megerősítették Marosvásárhelyen is, hogy a főtéren álló Keresztelő Szent János-templom főoltárán látható kép a kanizsai várból származik. A Máriát a kis Jézussal ábrázoló barokkos kép 100-szor 120 centiméteres nagyságú és ma is kiváló állapotú.

A kép történetét újból felfedezve a Kanizsai Múzeumért Alapítvány egyik kuratóriumi tagja, Uzsoki Lászlóné kereste meg nemrég a marosvásárhelyi plébániát, ahol igazolták az oltárkép származását. Polay József ezzel kapcsolatban elmondta: egyeztetéseket kezdeményezett, hogy miként lehetne ismét bemutatni Nagykanizsán a festményt olyan módon, hogy az a marosvásárhelyi templom és Nagykanizsa érdekeit egyaránt kielégítse, de jelezte, hogy ez akár hosszú, államközi egyeztetéseket igényelhet.

The post Marosvásárhelyen van az egykori kanizsai vár kápolnájának oltárképe – visszahozható? appeared first on 8800.hu.

A keleti városrészben, a Bartók Béla utca elején álló, kiürített 10 emeletes ház mögötti parkosított területen található egy elhanyagolt állapotú, és balesetveszély emlékmű. Hasított kövekből épült, tetejét műkő fedi. Hozzá egykor egy pad is csatlakozott, de annak deszkái már régen elkorhadtak. Az emlékmű felirata egy márványtáblára vésve: Jubileumi emlékpark, valamint betonvasból hajlított évszámok: 1945-1970. Egykor volt az emlékmű oldalán egy ötágú csillag is, de annak már régen lába kélt. Ez az emlékmű nem minősül művészi alkotásnak, nincs képzőművészeti értéke. (Politikai üzenete pedig már régen időszerűtlen – a szerk.) Ugyanakkor jelenlegi állapotában balesetveszélyes. Ezért is született lebontását kezdeményező előterjesztés, melyet ma elfogadott a képviselő testület.

The post Ezt is lebontják, de ezért nem kár appeared first on 8800.hu.

Bár a város a közelmúltban kapott egy ajánlatot erre szakosodott vállalkozástól, hogy az ezeket a régi, s mára eléggé lepusztult hirdetési felületeket felújítják, s aztán rendszeresen karbantartják, az önkormányzat ma arra készül, hogy eltünteti a város utcáiról a múlt ezen egyre kevésbé fontos rekvizitumait, azaz lebontják az oszlopokat, táblákat.

A döntés indokoltságával nehéz vitatkozni… de a 8800.hu-nak azért lenne egy javaslata. Az oszlopokból egyetlen darabot újítsanak fel, őrizzenek meg, állítsanak fel valahol a város központjában. Legyen ez, akárcsak az Erzsébet tér északkeleti sarkában az öreg telefonfülke, afféle ipari műemlék, a múlt egy apró szelete. Ha már plakát…akár a Plakátház elé is elférne egy…

Utóirat: Ha az oszlopokat valóban felszámolják, egy darabra igényt tartanék, azt megvásárolnám. Jól mutatna a kertemben.  

The post Eltűnnek Kanizsa köztereiről az „utca hírmondói” appeared first on 8800.hu.

Nagykanizsa ebből a szempontból talán egyik legforgalmasabb zuga az Ady Endre utcában a egykori Városi Tanács épületének kapualja. Ha szerencséje van az arra járónak, még láthatja is a kicsordogáló végterméket. Ha belép, akkor viszont már a szag és a falon lévő foltok is árulkodnak.

A helyzet miatt, gyanítom lehetett már pár kellemetlen pillanatuk az épület bérlőinek és vendégeiknek, no meg azoknak is, akiket így rajtakaptak.

Megoldás nincs, s nem igen volt a múltban sem, pedig ez a probléma már több száz éves múltra tekint vissza Kanizsán is, és erre kettő „építészeti” bizonyíték is létezik a városban. Az egyik éppen az Ady Endre utcában.

A 15-ös szám alatti, jelenlegi plébánia épület után kiszélesedik egy kicsit az utca, a következő házat valamilyen megfontolásból jó egy méterrel beljebb építették fel. Így itt keletkezett egy apró kis sarok, egy zug, mely kiválóan alkalmas volt például a mostani Thury Kereskedelmi iskola helyén lévő Kissörház városközpont felé induló vendégeinek, hogy megszabaduljanak terhüktől. Ennek kivédésre az egykori tulajdonos elmés megoldást talált ki, egy apró, félköríves építménnyel lezárta a sarkot, mely így alkalmatlanná vált a zavartalan könnyítésre.

A város egy másik pontján, a Magyar utcán még ennél is egyszerűbb megoldást választottak, egy vasráccsal zárták le a sarkot. De ne higgyük, hogy a házak tulajdonosai ezt azért tették, mert nagyon aggódtak a város tisztaságáért. Persze lehetett ilyen megfontolás is, de ennél fontosabb volt, hogy szigorúan büntették azokat, akik nem így cselekedtek. Egy, az akkori városi tanács 1853-ban kibocsátott rendelete szerint: „Minden háztulajdonos oly szegleteket, ahol a házak körül vizelőhelyek léteznek, azokat deszkákkal elkerítve becsináltatni köteles lészen, (mert egyébként) 30 kr. pengővel lészen büntetendő.

Tanulság? Nincs! De mert múlt héten megemlékeztünk a sör világnapjáról, úgy gondoltam, e nemes ital útjának végső állomását is érdemes kitárgyalni. A volt tanácsház kapualjának rendjén talán segítene a jobb világítás, meg néhány feltűnő felirat, mely egy, a helyszín eseményeit rögzítő kamerára, meg a tettet követő büntetésre vonatkozik.

(Forrás: Tarnóczky Attila: Hol-Mi? Kanizsai házak és lakói  http://holmi.nagykar.hu/kezdolap.html )

The post Mi lesz a sörből (?) …. és hova kerül? appeared first on 8800.hu.

Ezt a sörünnepet kezdetben Amerikában egy  Santa Cruz-i kis söröző tartotta, majd létrehoztak egy weboldalt és ettől fogva mások is átvették. Azóta bárok, éttermek, kocsmák, sörfőzdék százai csatlakoztak és mára már több mint száz országban ünneplik meg az eseményt. Az ünnep szervezői arra ösztönzik a résztvevőket, hogy ezen a napon hívják meg egy italra azokat, akik egész évben azért dolgoznak, hogy mindig lehessen a sörivók poharában kedvenc italukból. Az ünnep során a nemzetközi barátság jegyében kifejezetten ajánlott, hogy a kedvenc nemzeti sörök mellett fogyasszanak más nemzetek söréből is.

Sajnos, mi itt Kanizsán már nem hívhatjuk meg azokat, akik nekünk főzik a habos italokat. De azért tiszteleghetünk előttük néhány egykori kedvencünk címkéjének fotójával.

The post Egykori kanizsai sztárokra emlékezünk a sör világnapján appeared first on 8800.hu.

Horváth István egyébként rendkívül komoly pozíciót töltött meg Kanizsán, 1898-ban a város első főállású anyakönyvvezetőjévé nevezték ki, s az is maradt haláláig, 1915-ig. De mert házasságkötések akkor is jobbára csak hétvégén voltak, hét közben a különlegesnél is különlegesebb kezdeményezéseivel szórakoztatta a kanizsaiakat.

A Szalutáló Egyesület mellett kezdeményezésére jött létre 1905-ben a Nagykanizsai Első Kiházasítási Egyletet. (Mindenkinek a fantáziájára bízzuk, hogy mivel foglalkozhatott.) Később elnöke lett az Általános Ifjúságképző Egyesületnek, és ő végezte a meteorológiai megfigyeléseket is Kanizsán az országos szolgálat részére.

Akinek már volt tyúkszeme, tudja, hogy ez micsoda kincs!

Átmenetileg tulajdonosa és kiadója is volt a Nagykanizsa című napilapnak, így aztán egy-egy érdekes találmányát itt viszonylag egyszerűen tudta népszerűsíteni. Ezekből a hirdetésekből kiderül, hogy Horváth István értett a tyúkszemirtáshoz és foglalkozott könnyen, akár egy szobában is felállítható házi gőzfürdők értékesítésével is.

Horváth nyughatatlan természetével (nehéz lenne felsorolni, hány helyen lakott Kanizsán tizenhét év alatt), szokatlan ötleteivel kicsit csodabogárnak számított a városban.

Otthoni luxus a kanizsaiaknak

Néhány évvel halála előtt hipnotizőri tevékenységével osztotta meg a város közvéleményét. E vonatkozású karrierjét bírósági ítélet törte derékba.

Aztán Halvax Frigyessel újfajta cipőkrém gyártásába kezdett, annak Sugár úti házában. Az e tevékenység kapcsán keletkező tüzet sikerült eloltani.

De legkülönlegesebb ötlete kétség kívül a Szalutáló Egylet volt. Már csak ezért is le a kalappal előtte.

(Forrás: Tarnóczky Attila: Hol-Mi? Kanizsai házak és lakói. http://holmi.nagykar.hu/kezdolap.html  )

The post Horváth István, a kanizsai zseni appeared first on 8800.hu.

Sok minden mondható a nagykanizsai Magyar utcára, de hogy szép lenne?

Néhány évtizeddel korábban, az 1960-70-es években még nagy volt itt az élet. Miután Eötvös térit államosították, itt alakította ki új műhelyét Tüchert Lajos kovácsmester, ide telepítette át korszerű gépeit. Volt itt az egész országban is ritkaságnak számító olyan speciális berendezés, amivel a kerékvasalatot hidegen is fel lehetett préselni a kerékre. De a padlásba beépített fujtató is különlegesnek számított. De miután az öreg mester elköltözött Kanizsáról, műhelye részben ebek harmincadjává vált.

Az udvart is beborította a vadszőlő

Tüchert Lajos 2001-ben bekövetkezett halálát követően a család tett egy kísérletet, hogy az ipartörténeti ritkaságnak számító műhely berendezését felajánlja a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak, de végül az átvétel nem történt meg. Az épületet időközben többször feltörték, s vittek el szerszámokat, eszközöket a gyűjteményből. Tüchert Lajos örököseinek jó egy évtizede még az volt az álma, hogy a műhelyből múzeum, vagy kézművesház legyen, de ez az elképzelés sem valósult meg.

Egyébként ennek az épületnek van még egy érdekessége.

Az 1936-ban készült ház déli oromfalára az építtető Németh József bognár egy napórát is festetett. Számlapján a 2 méter átmérőjű körben a 12 állatövi csillagkép figurális ábrázolása volt látható. A napórát 1970-ben, nem sokkal az átköltözés után a kovácsmester tehetséges, jelenleg Bécsben élő festőművész fia, ifj. Tüchert Lajos újrafestette. Hogy maradt e még ebből valami, nem tudni, ezt is a vadszőlő fedi el.

Forrás és fotó: www.holmi.nagykar.hu és www.zaol.hu

The post Titokzatos ház a vadszőlő alatt….. appeared first on 8800.hu.

Szörnyű tettére egy véletlen nyomná derült fény. A balatonberényi Halászcsárda mögött egy helyben lakó asszony egy bádogkannát talált. Amikor fia segítségével felnyitotta, kiderült, hogy abban szakszerűen feldarabolt emberi maradványok vannak. A nyomozás több kanyaron és tévedés nyom  követésén keresztül jutott el a feleségével és 17 éves nevelt lányával, Tótpál Jolánnal Pacsán praktizáló körzeti orvoshoz, akinek öngyilkossága után átkutatott lakásán egyértelmű, bizonyító erejű nyomokat, eszközöket találtak.

Mielőtt az olvasó elkezdene az interneten vagy más módon további információkat keresni a kegyetlen esetről, rögzítsük: az eset még 1958-ban történt, de körülményei annyira felkavaróak voltak, hogy még az akkori, kizárólagos helyi sajtónak számító Zalai hírlap sem tudósított róla.

De ha ide (http://multkor.hu/levagott-fej-fesu-es-nehany-szal-virag—darabolos-remdrama-1958-bol-20160630 ) kattint, kaphat még némi plusz információt. A történet minden apró részletével viszont csak akkor ismerkedhet meg, ha megvásárolja a Múltkor Történelmi Magazin nyári számát.

The post Véres rémtörténet Pacsán – megölte, majd feldarabolta 17 éves szeretőjét az egykori pacsai körzeti orvos appeared first on 8800.hu.

A keszthelyi Balatoni Múzeum és további négy intézmény szakemberei 2011-ben alakítottak kutatócsoportot a csaknem 7000 évvel ezelőtt keletkezett körárkok vizsgálatára. Ezekből a több méter széles és hasonlóan mély, egy vagy több, koncentrikusan elrendezett körökből 150-200 ismert Európában. Zala megyében eddig hat lelőhelyet határoltak be, s ezek között található Közép-Európa egyik legkorábbi és legkésőbbi építménye is. Az utóbbi időben egy új, európai szinten is jelentősnek tűnő zalai lelőhely került a listára – mondta el az MTI-nek a kutatócsoportot vezető P. Barna Judit.

A doktori disszertációját részben a körárkok – más néven rondellák – témájában elkészítő keszthelyi régész 2002 óta foglalkozik a ma is rejtélyes funkciójú árokrendszerek kutatásával. Mint mondta: az a legvalószínűbb, hogy többféle funkciót is betölthettek, de elsősorban szakrális célokat szolgáltak. Nincs definíció a meghatározásukra, de vannak közös elemeik, illetve elvek, amelyek alapján készültek – tette hozzá.

Ezek a körárkok kizárólag egy időszakban, vagyis az időszámításunk előtti ötödik évezred első harmadában épültek. Ez Magyarországon az újkőkor kései szakaszának felel meg. Jellemzően földből, esetleg fából készült hidakon át lehetett megközelíteni az építmény belsejét. A hidak a megközelítőleg az égtájak felé néző kapukon vezettek át. Az árkokat belülről többnyire sűrű cölöpsorral is körbevették.

A 30-tól akár 300 métert is közelítő átmérőjű, sok ember összehangolt munkájával készült árkok középponti körében csak nagyon ritkán álltak épületek, nagyságuk alapján azok is valószínűleg közösségi, szakrális célokat szolgálhattak, nem lakóépületek voltak. A körárkok sem a lakott településeken álltak, azoktól egyértelműen elkülönültek.

Az árkokban égetett agyagból készült, jól kidolgozott, festett állat- és emberfigurákat találtak, de állati és emberi csontok, apró oltárok is előfordulnak a több méteres árkok mélyén. Ezek olyan leletek, amelyek elsősorban rituális cselekvésekhez kapcsolhatók – ismertette P. Barna Judit.

A körárkok kizárólag Magyarország nyugati felén, Alsó-Ausztriában, Szlovákia és Csehország déli, dél-nyugati, valamint Németország déli részén terjedtek el, régészeti léptékkel mérve viszonylag gyorsan, alig 150 év alatt. A zalai lelőhelyek azért jelentősek, mert általuk a körárkok fejlődési folyamata is nyomon követhető.

A kutató elmondta: 2002-ben, az M7-es autópálya megelőző régészeti feltárása során bukkantak rá Sormás határában két, egymás mellett lévő árokrendszerre, amelyek egy-egy nagyobb szeletét sikerült kiásni. A legalább 400 éven át lakott lelőhely árokrendszerei közül a kisebbik 124, a nagyobbik 276 méter átmérőjű, s ez utóbbi – hasonlóan a korábban a Szombathelyhez közeli Sé község közelében talált lelőhelyhez -, Közép-Európa legrégebbi körárka, aminek még a tájolása is teljesen azonos a Vas megyei lelőhelyével. P. Barna Judit kifejtette: még nem publikálták, hogy Bezeréd határában leltek rá egy újabb körárokra, amelyet geomágneses felméréssel határoltak körül. Az már most látható, hogy az őskor óta gyakorlatilag nem volt megbolygatva ez a 150 méter átmérőjű terület, s ennek köszönhetően rendkívül jól kirajzolódtak az alaprajzok, az árkokhoz tartozó cölöpfalak nyomai. Olyan, ritkaságszámba menő részletek is megfigyelhetők, mint a kapuk előtti toldalékok.

A kutató elmondta azt is, hogy a közeljövőben két kiállításon is láthatók majd a rejtélyes körárkokkal kapcsolatos kutatások és feltárások eddigi eredményei. Zalaegerszegen a Göcseji Múzeumban a jövő év tavaszán az elmúlt tíz év zalai régészeti leleteit láthatja majd a közönség, a bajai Türr István Múzeumban pedig A fény régészete címmel az újkőkori és bronzkori, illetve néprajzi anyagokat állítanak majd ki, köztük a neolitikus körárkok csillagászati vonatkozásait éppen a zalai eredményekre alapozva mutatják be.

The post Rejtélyes őskori körárkok Sormás mellett appeared first on 8800.hu.