De a döbbenet után jönnek a kérdések ….. amikre nem lesz egyszerű logikus és elfogadható magyarázatot adni.

• Miért kell iskolai (?) sítábort szervezni több mint 1000 kilométernyi távolságba, amikor ennél lényegesen közelebb is vannak oktatásra, gyakorlásra alkalmas pályák Szlovákiában, Ausztriában, Szlovéniában? Távolabbi úti cél: nagyobb kockázat, és nagyobb költség. Nagyobb költség – kevesebb, a táborozást vállalni tudó szülő.
• Az előzőből következik a második kérdés. Milyen iskolai sítábor az, ahol a buszon ülők tekintélyes hányada nem diák, hanem rokon, ismerős. Én úgy érzékelem, hogy ezeknek az „iskolai sítáboroknak” a hátterében csak részben van az az indok, hogy a diákok (akik ezt meg tudják fizetni) síelhessenek. Az általam vélt igazi ok, hogy iskolai sítábor ürügyén felnőtt társaságok szerveznek maguknak, barátaiknak, ismerőseiknek utakat.
• Miért kell éjszaka utazni? A válasz tudom, de nem fogadom el. Egy felnőtt társaság, egy utazási iroda szervezhet olyan utat, ahol az arra jelentkezők tudják: az út egy részét éjszak teszik meg, ezzel vállalva annak valóban létező nagyobb kockázatát. De diákcsoportokat miért kell ennek a kockázatnak kitenni? Ráadásul az ilyen utak egy része állami támogatással (!) szerveződik. A Határtalanul akció keretében mindennaposak a 3-4 napos erdélyi utak, melyeknél a diákok a buszon töltik az éjszaka egy részét.

Nem lenne jó, ha e tragédia kapcsán csökkenne a buszos iskolai kirándulások száma. Igenis, vinni kell a gyerekeket, meg kell mutatni nekik mindazt, ami környezetünkben elfogadható kockázat vállalása mellett (útra kelni mindig kockázat!) megmutatható a nagyvilágból. Lehet ez Franciaország, vagy akár Japán is, ha egyértelműek az oktatási célok, és valamennyi diák (szülő, iskola) számára vállalhatók a költségek. De a sítábor nem ez a kategória! Persze nincs nekem bajom azzal, ha egy iskola programjában szerepel a téli sportok megismertetése, de akkor az legyen kizárólag(!) a gyerekek érdekeit szem előtt tartva szabályozottam, mindenki számára elérhetően pl. korcsoportonként, osztályonként, és legyen költség érzékenyen, praktikusan, a lehető legkisebb kockázat vállalásával megszervezve.

Ez a tragédiával végződött út véleményem szerint nem ilyen volt.  

(Foto: MTI)

The post Busztragédia – sok apró kérdőjel appeared first on 8800.hu.

Ehhez hasonló léptékű parkolási díj legközelebb Bécsben(!) van, Magyarországon még a Budai Várban is olcsóbban lehet –ha van hely – parkolni.

A cikkekből aztán kiderül (az önkormányzati előterjesztésből nem!), hogy ez a horribilis összeg az 1200 fizetős parkolóból mindössze 40, az Erzsébet térten lévő helyet érint. Igaz, a „maradék” 1160-nál is emelkedik a díj, de az nem olyan léptékű, hogy abból országos hír és helyi felháborodás legyen. Mint ahogy abból sem lett országos hír, hogy az új rendelet –végre – arról is intézkedik, hogy az adventi időszakban nem kell parkolási díjat fizetni. Meg abból sem, hogy a belvárosban dolgozók közül még nagyon sokakat érint (zseb)érzékenyen az új fizetési rend.

De a 600 forint kiverte a biztosítékot.

Ráadásul az idézett hivatkozás, mely szerint jobb lenne, ha autósok helyett inkább a gyalogosok használnák ezentúl a teret, kicsit fals is. Ugyanis az ünnepi alkalmakat leszámítva, amikor egyébként is tilos az Erzsébet téren a parkolás, a gyalogosok ezt követően sem tudják jobban használni majd a parkolókat. Ugyan mire is használnák?

Volt egy másik érv is, miszerint a korábban erre a területre érvényes 2 órás időkorlátot sokan nem tartották be. De ezek után majd rend lesz.

No és van egy utolsó, sehol le nem írt, sehol ki nem mondott, kicsit gonoszkodó érv is. A beosztásuk, rangjuk, választott, kapott tisztségük alapján ingyenes parkolási bérlettel rendelkezők, ha az Erzsébet téren (értsd: Városházán) volt dolguk, nem találtak maguknak helyet.

Ki-ki válasszon ízlése szerint.

Az önkormányzati előterjesztéseket mindig kíséri egy „HATÁSVIZSGÁLATI LAP”, mely azt összegzi, hogy az adott rendelet milyen társadalmi, környezeti, adminisztratív és a GAZDASÁGI, KÖLTSÉGVETÉSI következménye lehet. Az új parkolási rendelethez csatolt dokumentum szerint:

„Az egyes bérletfajták árainak megváltozása eredményezhet bizonyos jegy-bérlet árbevétel módosulásokat, melyek egymást vélhetően kiegyenlítik, így jelentős bevétel-növekedéssel nem számolunk.”

Azaz a marad a rendrakás szándéka, és a morális hatás, mivel hogy az „az eredeti rendelet kedvezményrendszere túlzó, visszaszorítása, igazságosabbá tétele indokolt. „

Kár, hogy az adatlap városmarketing szempontból nem becsüli meg a várható hatást. Ha lenne ilyen, akkor a képviselők vélhetően más módszert választottak volna az Erzsébet téri „védett” parkolók felszabadítására. Mert egy egyébként információ ínséges időben az országban körbefutó negatív tartalmú hír többet árt, mintha ezerszer leírjuk, hogy dödölle, dödölle, dödölle……..

The post Megérte? appeared first on 8800.hu.

Véletlenül „jött szembe” velem egy furcsa adat, mely az előzőeket íratta le velem. Az egyik – de vélhetően nem egyetlen – kanizsai iskolában derült ki a gyerekek családi hátterének elemzése közben, hogy a 18 gyerekből 6 újkori csonka családban él, azaz a szülők valamelyike huzamosabb ideje, és ki tudja még meddig, külföldön dolgozik. Tehát minden harmadik(!) gyerek csak havonta, vagy még ennél is ritkábban találkozik anyjával, apjával – jellemzően az utóbbival. Hogy a párkapcsolatokra ez a helyzet miként hat, azt mindenkinek a fantáziájára bízom. Ez ma nem téma a felnőttek között, miközben nyilvánvaló, hogy az alkalmankénti több havi távollét alatt is keresnek és találnak megoldásokat igényeikre az érintettek.

De mi lesz ezekkel a csonka családokban felnőtt gyerekekkel? Az anya, apa hiányát pótolja az alkalmanként hozott gazdag csomag, az ajándék? Kárpótolja ez őket – pillanatnyilag úgy érzik persze, hogy igen! – az elmulasztott együttlétekért? Mi mindent veszünk most ezektől a gyerekektől, hogy adni tudjunk nekik?

Tudom én, hogy ez most nem több némi filozofálgatásnál. A megélhetés mindennél fontosabb, s ha ennek ez az ára, ezt kell vállalni. De gyerekek között dolgozóként mégis azt mondom: nagy árat fogunk még ezért fizetni.  

Fotó: www.iranyausztria.hu

The post Újkori csonka családok – gyerekszemmel appeared first on 8800.hu.

Már hetek óta szemeztem eggyel. Többször megálltam mellette, jó néhányszor körbejártam, mire rászántam maga, hogy „hivatalosan” is jelzem, érdekelne a jármű. A megismert adatok, életkor, futott kilométer, küllem, stb., arra utaltak, egymásra találhatunk. Az autó külföldről származott, a szélvédőre kirakott ismertető szerint vezették a szerviz könyvét. De az alvázszám alapján nem tudtam további információt szerezni, s nem tudtak segíteni a jármű előéletének felderítésben a márka kanizsai szervizében sem. Ők is csak annyit láttak a központi adatnyilvántartásban, hogy az autó mikor született, semmi többet. Ezért aztán azt gondoltam, nem hiszek a szememnek, szakembert is bevonok az autó állapotának felmérésébe. A kereskedő először nagyon készséges volt, elfogadta, hogy az autót szakszervizben szeretném – a saját költségemre – átvizsgáltatni. Egyeztettük az időpontot, s bár jelezte, hogy ő akkor éppen nem lesz Kanizsán, de megoldja, hogy az autót elvigyék átvizsgálásra.

A megbeszélt időre mentem a szervizbe, s a szerelőkkel együtt vártuk az autót. De nem jött. Egy kis idő múlva felhívtam a kereskedőt, hogy merre jár, mikor érkezik az autó. S ekkor jött a meglepetés. Az addig szívélyes kereskedő kifakadt. Hogy ő mondta, hogy nem lesz Kanizsán, s miért gondolom én, hogy ő egyszerre két helyen tud lenni. Majd jön, ha végez. Hiába emlékeztettem, hogy előző nap még mást ígért, nem vett vissza a hangmagasságból. Ekkor már nekem is kezdett felmenni a pumpa, s nem tagadom, emelt hangon azzal zártam le a beszélgetést, hogy akkor én itt befejeztem, keressen más vevőt az autónak. Az már csak utólag jutott eszembe, hogy azt is megemlíthettem volna: ha látta, hogy a megbeszélt időpontra nem lesz Kanizsán, miért nem telefonált?

A beszélgetést, szóváltást szelíd mosollyal hallgatták végig a szakszerviz munkatársai, s megerősítettek abban, hogy talán az lehetett a gond, hogy az átvizsgálás során olyan „tulajdonságai” is kiderülhettek volna a járműnek, melyeket nem írnak a szélvédőre, melyeket inkább titkolni akarnak.

De ez már csak feltételezés. Én már nem fogok utánajárni. De mostantól még az eddigieknél is óvatosabb leszek, s ezt ajánlom mindenkinek, aki külföldről behozott használt autót szeretne vásárolni.  

(A fotó csak illusztráció)

The post Kár, kár, NB-Car – avagy így nem vettem használt autót appeared first on 8800.hu.

Arra gondolni sem merek, hogy a kormány vissza akarna lépni ezekből a fejlesztésekből. Valami más lehet a háttérben, ami nem a célokról, hanem inkább ezek finanszírozásának módjáról, esetleg arról szól, hogy ki, mikor, milyen módon nyúlhat bele a jövőben ebbe a pénztárcába.

Szerencsére Nagykanizsa neve sehol nem jelent meg ezekben a hírekben. De azért ismét végig olvastam a város és a kormány között tavaly nyáron született, s a Magyar Közlönyben is megjelent megállapodást, melynek lényese elemei szólnak a város és környéke közlekedési hálózatának fejlesztéséről. A megállapodás 2. pontja szerint a kormány a város iparfejlesztési céljait támogatva egyetért a déli elkerülő út megvalósításával s a fejlesztés 1. ütemének, a 61-es út (Csónakázó tó?) – Bajcsai utca közötti szakasznak 2018. március 15-ig el kell készülnie. Ugyanez a határideje M70-es autóút kétszer kétsávos gyorsforgalmi úttá fejlesztésének is. Ez utóbbi esetében, ha minden terv és engedély rendelkezésre áll, talán nem is illúzió, hogy a következő országgyűlési képviselő választások előtt átadják.

De a déli elkerülőt?

Nos, ez már egyre neccesebbnek tűnik.

Arról, hogy a szerződésben rögzített, erre szánt összeg némiképp alultervezettnek látom, korábban már írtam (http://www.8800.hu/szolj-hozza/deli-elkerulo-ut-uj-kanizsai-csoda-keszul-vagy-valami-nincs-rendben-a-szamok-korul/ ), most abbéli kételyeimet vagyok kénytelen megfogalmazni, hogy a kitűzött határidő tarható lesz-e? Alig több mint másfél év van vissza, de nem hogy építésről, de az előkészítésről (esetleges területvásárlás vagy kisajátítás, nyomvonal egyeztetés, szakhatósági vizsgálatok, engedélyek, stb.) sem hallani semmit. Ha csak a beruházás egyes fázisaihoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokat áttekintjük, már akkor is sejthető: ez a beruházás – ha határidőre megvalósul, nem csak árában, de kivitelezésre szánt idő mennyiségében is rekorder lesz.

Ha valaki azt gondolná, hogy csak akadékoskodom, s nem bízom az út építésével foglalkozókban, neki egy adatot ajánlanék figyelmébe: a Palint elkerülő, az autópályától a pacsai elágazóig vezető 4,5 utat (a déli elkerülő 1. üteme ennél egészen biztosan hosszabb lesz) két évig építették.

Fotó: http://www.panoramio.com/photo/108354957

The post Déli elkerülő út – gyanús a nagy hallgatás appeared first on 8800.hu.

Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy bárki belássa, ezeknek a paramétereknek KIZÁRÓLAG egy gazdasági társaság, illetve újság felel meg.

Az érték sem kicsi: 102 millió 400 ezer forint nettó. (Ezt hogyan tudták ilyen pontosan kiszámolni?)

A „pályázatból” az is kiolvasható, hogy a hetilap mellett a „kitudjamamégmelyik?” napilapban naponta olvasható 2 oldalnyi anyag az „Ajánlatkérő által meghatározott tartalommal és formában” jelenik majd meg. Azaz a nyár végétől – ha „eredményes” lesz a pályázat, ekkortól várható az „új” vállalkozó színre lépése – a tájékoztatást felváltja majd a propaganda, az elméletileg független napilapban a közszolgálati, nagyobb részt az újságírók téma érzékenységtől függő írások között a kanizsaiak kapnak kétoldalnyi tömény irányított információt is – legyen annak bármilyen tartalma, formája.

Akit érdekel a teljes kiírás, itt megtalálja: http://kozbeszerzes.hu/adatbazis/mutat/hirdetmeny/portal_4909_2016/

The post Tényleg viszi a Zalai Hírlap a Kanizsa Hetilapot?(!) appeared first on 8800.hu.

Ezt a lapot még 1995-ben Pék Pál találta ki, ő volt az első főszerkesztője is. Bár a folyóiratnak már akkor bevallottan és vállaltan térségi szerepet szántak, személyén keresztül mégiscsak Kanizsához kötődött, egy volt azon nagyon kevés helyi kezdeményezések közül, melyek nem csak szóban, de tettben is túlmutattak a város határán.

Pék Pál munkáját 2003-ban Péntek Imre vette át, szerkesztőség ekkor átkerült Zalaegerszegre. Mára pedig, ez olvasható ki az új számról szóló MTI hírben, végképp zalaegerszegivé vált. Új főszerkesztője a megyeszékhelyhez kötődik, a „megújult” Pannon Tükör ki van tömve egerszegi témákkal, szereplőkkel. A főszerkesztő közösségi portálos oldalán is „Kedves Egerszegiek!”  felszólítással ajánlja a kiadványt, és rendezői lesznek az első zalaegerszegi kulturális mini fesztiválnak is.

A régiós kitekintésre utalás persze most is elhangzott, a Pannon Tükör a régió kulturális értékeit szeretné feldolgozni.

Nos, ez most, első nekifutásra – az új főszerkesztő nyilatkozata alapján – nem igazán sikerült.  

The post Pannon Tükör – kulturális einstand appeared first on 8800.hu.

Bár az Eötvös téren az a néhány 10 méternyi toldozás-foltozás eléggé furcsa, gondolom ennyire futotta a rendelkezésre álló keretből.

Ugyanakkor azt remélem, hogy a város úthálózatának fejlesztésére, de még inkább karbantartására van még némi tartalék, s nem kell majd egy újabb pályázatra várni mondjuk a Csónakázó-tó bekötő útjának rendbetételével.

Az elmúlt időszakban erre a környékre is sok pénzt költöttek. Működik a látogató központ, megújult az erdei tornapálya, gyarapodnak az erdei sétányok, egyre élénkebb a sportélet a tavon. De mind közül talán a legizgalmasabb a remélhetően hamarosan megújuló torony-kilátó alatti erdőrészben kialakított kerékpáros akadálypálya. KI is tették a figyelmeztetést: ezt mindenki csak saját kockázatára használhatja.

Kellene egy ilyen tábla az újonnan elkészült 61-es út körforgalmi csomópontja és a Csónakázó-tó parkolója közötti alig 200 méteres útszakasz két végére is. Ugyanis ezen végigmenni majdnem akkor teljesítmény, mint legyűrni az erdei pályát.

A következő hetekben-hónapokban sorra jönnek a tó környezetébe szervezett programok. Remélhetően több ezren érdeklődnek majd ezek iránt. Talán van még idő, s némi forrás is arra, hogy új, járható burkolatot kapjon ez a rövid szakasz, s ne lélekrázó élménnyel és a kátyúk kerülgetésével kezdődjön az idelátogatók programja.

The post Utak appeared first on 8800.hu.

Ha ez valóban így lenne, akkor ez a kormányzó párt káderpolitikájának totális csődjét jelentené. Azt jelentené, hogy a baloldalnak komoly befolyása van azok között, akik a FIDESZ által felállított kinevezési, kiválasztási rendszernek köszönhetik vezető beosztásukat.

Ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az elmúlt években, miközben folyt a nagy átalakítás az oktatás terén, szigorú, nyilvánvaló módon politikai szempontokat sem mellőző módon valamennyi jelenlegi iskola vezetője átesett egy szűrőn. A kinevezésekről a jellemzően fideszes többségű önkormányzatok véleménye után a helyi KLIK javaslatára (ennek vezetője ugyancsak élvezte a kormányzópárt bizalmát) a köznevelésért felelős államtitkár (Hoffmann Rózsa majd Czunyiné Bertalan Judit) döntött. Volt is, van is ebből botrány sok helyütt (Földes Ferenc Gimnázium – Miskolc, Teleki Blanka Gimnázium – Budapest, Bányai Júlia Gimnázium – Kecskemét). Részben nekik, a FIDESZ bizalmát elnyert, a legjobb hazai középiskolák szakmai munkáját irányító 106 (!) vezetőnek lett először elege (www.egig.hu), s léptek a nyilvánosság elé a jelenlegi helyzetet elmarasztaló nyilatkozatukkal, s csak ezt követően jött a miskolci hermanos nyílt levél.

Nem akarom azt állítani, hogy az igazgatót mindegyike FIDESZ fan. Szó nincs erről! De azt állítom, hogy az oktatás politikai vezetői arra számítottak, hogy az általuk kinevezett vezetők tanúsítanak majd némi lojalitást döntéseikkel szemben. Így is volt ez majd 3 évig. Ennek lett most vége, ennek tett be a sokszor emlegetett pedagógus életpályához illetve előmenetelhez kapcsolódó eszméletlen adminisztrációs teher. Ennek láttán ugyanis még a legvadabb FIDESZ hívő iskolavezetők is azt mondták, hogy ez már túlzás, ez nem vállalható.

Lehet persze most ismét a baloldalra meg a telhetetlen, ismét pénzt követelő pedagógusokra mutogatni. ( Ugye észrevették, hogy a háttérből a hétvégén, a tüntetés után kiadták a parancsot: ebben az ügyben semmi másról, csak a pedagógusok fizetéséről szóljon a kormánypárti kommunikáció.). De nincs értelme. Ugyanis ma már egyértelműen látható, hogy minden ilyen nyilatkozat kontra produktív, csak olaj a tűzre. Ezért is nem kellene a kormánynak újabb meg újabb kommunikációs trükkökkel próbálkozni. Helyette komolyan kellene venni azok – és a mögöttük álló ezrek – véleményét, akiket ők nevezetek ki felelős pozícióba, s akik most vérmérséklettől függően hol hangosan, hol csak halkan, de mondják: rossz irányba halad a magyar közoktatás.

The post Vita a közoktatásról, avagy a kormánypárt káderpolitikája appeared first on 8800.hu.

Lehet, hogy ez így van. De szerintem ezzel egyáltalán nincs mit dicsekedni, ugyanis ez az építmény az egyik jeles bizonyítéka annak, hogy milyen eredményre vezet az, ha rosszul mérik fel egy település igényeit, ha az aktuális városvezetés (a csarnok esetében 1995-96) gigantomán elképzelései rabjává válik, s azok megvalósulását tűzön-vízen át, jogszabályokat is sértve (!) végigviszi. Mert legyünk őszinték: ez a csarnok úgy lötyög rajtunk, mint kistestvéren a 10 évvel idősebb testvér kabátja. Mondhatná persze erre bárki, hogy majd belenövünk, de az elmúlt 20 év ennek az ellenkezőjét bizonyítja. A négy részre osztott kosaras piac talán már megtelt néhányszor árussal – hét közben most is fájón üres – de az emeleti üzletek tekintélyes része folyamatosan üres, bérlőre vár.

Előre látható volt ez már az építés időszakában is, de aki akkor felmerte emlegetni, hogy nagy lesz ez nekünk, az sok jó szót nem kapott az akkor éppen baloldali többségű önkormányzattól. Pedig példa akkor már volt rá bőven az országban, hogy nem szerencsés, ha a friss zöldség és a sültkolbász szaga határozza meg az emeleti üzletek légkörét is.

Persze ma már nincs mit tenni. Ez (ekkora) van, ezt kell szeretni (fűteni, fenntartani). De azért a tanulságokat egy Modern Város vezetőinek érdemes szem előtt tartani.

The post Vásárcsarnok – jó, hogy ilyen nagy? appeared first on 8800.hu.