A kanizsaiak a Zalai Közlöny 1914. augusztus 31-i számából értesültek arról, hogy 23-24-én a magyar katonák – köztük a 48-asok – átestek a tűzkeresztségen.

Ezen a napon vívta első csatáját a kanizsai 48-as gyalogezred is, s 20 évvel később, 1934-ben ez a nap volt az, amikor az alakulat tiszteltére állítandó emlékmű alapkövét letették. Hogy miként készült erre 80 évvel ezelőtt a város, illetve, hogy miként zajlott le az alapkő letétele, ezt idézzük meg a Kanizsán szerkesztett, kiadott Zalai Közlöny cikkeivel. Ezekből, illetve az első csatára emlékezők szavaiból kiderül, az 1914-es sajtóközlemény eléggé kozmetikázta a helyzetet, a lövészárkokban másként élték meg a bakák a csatát, mint amit a hivatalos tudósítások tartalmaztak.

The post Pontosan 100 éve – a kanizsai 48-asok első csatája appeared first on 8800.hu.

Nincs egy hete, hogy a városi közgyűlésben felvetődött: ha már Bethlen István miniszterelnöknek, aki egyben Kanizsa országgyűlési képviselője is volt, szobrot kíván állítani a város, akkor talán ugyanezt a gesztust megérdemelné az utókortól a város talán leghíresebb polgármestere, Krátky István is. Ő 1930-tól 1944-ig volt Nagykanizsa első embere, s egyebek mellett nevéhez fűződik a MAORT Kanizsára telepítése épp úgy, mint a városi strand megépíttetése.

A régi Zalai Közlönyöket lapozgatva pedig az is kiderül, hogy rajta tartotta szemét a ma a Deák teret díszítő, a 48-as gyalogezrednek emléket állító szobor megszületésének körülményein is. Pontosan 80 éve, 1934. március 8-án, csütörtökön az alábbi cikk jelet meg az újságban:

Azaz Krátky István, illetve a felállításért felelős szobor bizottság tagjai már márciusban láthatták azt Kisfaludi Strobl Zsigmond műtermében, amit a nagykanizsai közönség majd 1934. szeptember 2-án, a szobor felavatásakor nézhet, csodálhat meg ott, ahová eredetileg nem is ezt az alkotást szánták. Ugyanis 1929-ben még arról volt szó, hogy a Török-kút helyére a 20. honvéd gyalogezred emlékműve kerül. De ennek helyét végül- hosszas vita után – az Erzsébet tér délkeleti sarkán jelölték ki, ott avatták fel 1930-ban. Mi volt a vita oka? Igazi magyaros történet. Eredetileg ugyanis arról volt szó, hogy a két alakulat hőseinek közös emlékművet állít a város. De a 20-as honvédeknek és családtagjaiknak ez valamiért nem tetszett, nagy gyűjtést szerveztek és ennek eredményeként külön emlékművet állítottak.

The post Krátky István és a szobrok appeared first on 8800.hu.