Az ügy dokumentumai szerint G. Gábor 2006-ban kötött határozatlan idejű raktározási szerződéseket az MVH Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségével. Egy debreceni raktárban 3500 tonna, két nyíradonyi tárolóban 2800 és 1900 tonna, egy polgári raktárban pedig 2700 tonna intervenciós kukoricát raktároztak be. G. Gábor a kft. által betárolt intervenciós kukoricával a sajátjaként rendelkezett, a többiek pedig szándékos segítséget nyújtottak az értékesítésben.

Az intervenciós gabonát egy nagykanizsai cég fiktív számláival adták el 2007 május-júniusában. A vevők – egy budapesti és egy budakeszi gabonakereskedő – nem tudtak arról, hogy az általuk megvásárolt – intervenciós – kukorica az MVH tulajdonát képezi, és a vádlott a tulajdonos engedélye nélkül értékesítette.

Az MVH 2007. június 5-én tartott ellenőrzést a raktárakban. Megállapították, hogy a debreceni raktárból 128, a polgáriból 97,6, az egyik nyíradonyiból pedig 101,6 millió forint értékű kukorica tűnt el. Néhány nappal később a másik nyíradonyi tározót is ellenőrizték, ott az 1900 tonnából 360 tonnányi – eladhatatlan minőségű – gabona maradt, az eltűnt kukorica értéke csaknem 56 millió forintot tett ki. Összességében 383,4 millió forint értékű kukorica hiányzott.

Az első- és a másodrendű vádlott az ügylet alibijeként két ukrán állampolgárnak valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel értékesítette céges üzletrészét. A kukorica eladásából származó bevételből G. Gábor életbiztosítási szerződéseket is kötött, összesen 45 millió forint értékben.

A nem jogerős ítélet szerint G. Gábor elsőrendű vádlott négy év börtönbüntetést, a harmadrendű vádlott két év börtönt, a negyedrendű vádlott két év hat hónap börtönt kapott, a másodrendű vádlottat egy év próbára bocsátotta a bíróság. A Debreceni Törvényszék G. Gábor vagyonának terhére 446 millió forint vagyonelkobzást rendelt el, a negyedrendű vádlottat pedig kötelezte arra, hogy a jogerős ítéletet követő 30 napon belül az MVH-nak fizessen meg 4,8 millió forintot.

Balláné Szentpáli Edit tanácselnök indoklásában elmondta: a vádak közül a legnehezebb a pénzmosás bizonyítása volt, de erre is talált konkrét adatokat a bíróság, mint ahogyan egyértelműen megállapította a fiktív cégeladást is. A tanács elnöke hozzátette: a vádlottak padjáról feltételezhetően többen is hiányoznak.

Az ítélet nem jogerős, az elítéltek felmentésért, enyhítésért, illetve az eljárás megszüntetéséért fellebbeztek, így az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

The post Nagykanizsai szál egy Debrecen környéki félmilliárdos sikkasztásos, pénzmosásos ügyben appeared first on 8800.hu.