A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára mintegy 130 ezer lakosú zalai-somogyi térség hulladékgazdálkodását végző Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft.-nél tett látogatását követően beszélt arról, hogy a tervezetről hétfőn 180-190 szolgáltató vezetőjével tartanak szakmai egyeztetést.

Horváth Balázs ügyvezető igazgató, Szabó Zsolt, Cseresnyés Péter, Dénes Sándor

A későbbi NFM rendeletről azt mondta: a szolgáltatók működését teszi finanszírozhatóvá és stabillá, olyan kompenzációs rendszert alkalmazva, ami garantálja a nullszaldós, nonprofit működést és a hatékonyabb szolgáltatást.

Az MTI kérdésre kifejtette: a holding zártkörű részvénytársasági formában már megalakult, „a pénzgazdálkodásban, a követeléskezelésben és a fejlesztési, szakmai irányításban fog utat mutatni”.

Közölte, minderre azért van szükség, mert várhatóan változik a helyzet. Az Európai Unió elvárása most az, hogy 2020-ig elérjük a hulladékok 50 százalékának újrahasznosítását, és nincs szabályozva a lerakóba kerülő hulladék mennyisége – mondta. A tervek szerint azonban szigorítás várható, amivel 65-70 százalékra növekszik az újrahasznosítási arány és 10 százalék alatt lehet a depóba kerülő hulladék mértéke – fejtette ki.

Az államtitkár kitért arra is, hogy országos szinten jelenleg 14 milliárd forint a közvetlenül kimutatott veszteség a hulladékgazdálkodásban, de ez valójában ennél is több, mert sok helyen az önkormányzatok segítenek. Ezeket a terheket levennék az önkormányzatok válláról – közölte.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt, nagykanizsai polgármestersége alatt, külföldi tulajdonostól szerezte meg az önkormányzat a mai Netta-Pannonia Kft.-t. A kivásárlás jó döntés volt, az akkor 100-120 embert foglalkoztató cég ma már közel 200 embernek ad munkát, tevékenysége pedig kibővült a hóeltakarítással és a parkgondozással. Mindemellett olyan fejlesztéseket is végrehajtottak – például az ügyfeleknek szóló hulladékos mobil applikációt -, amelyeket országos szinten is alkalmazni lehet – mondta.

Dénes Sándor polgármester arról számolt be, hogy a Netta-Pannonia a tervek szerint egy évi 5000 tonna kapacitású PET-palack-feldolgozót alakít ki Nagykanizsán.

The post Hulladékgazdálkodás – államtitkárok a Netta Pannóniánál appeared first on 8800.hu.

Johann Marx

Ma, kedden Johann Marx-ot, a Dél-afrikai Köztársaság Budapesti nagykövetét várják Nagykanizsára. Johann Marx az elmúlt hetekben járt Székesfehérváron és Szombathelyen, ma Kanizsán –az előzetesen ismert program szerint elsősorban a város gazdasági életével kíván ismerkedni. Délelőtt fogadja őt Dénes Sándor polgármester, aki a város helyzetéről, gazdasági lehetőségeiről ad tájékoztatót, majd a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamaránál folytatódik a vizit. Itt dr. Polay József elnök fogadja Dél-Afrika nagykövetét.

The post Nagykövetek Nagykanizsán appeared first on 8800.hu.

A 725 millió forintos európai uniós támogatással megvalósult belvárosi rekonstrukció második ütemének átadásával kapcsolatban egyebek mellett arról beszélt, hogy a több évvel ezelőtt megfogalmazott terveknek megfelelően egyre szépül a dél-zalai város.

A Fő utca nagyobb részének most befejezett átalakításával együtt az ott dolgozó vállalkozók számára az önkormányzat fejlesztési támogatást is biztosított, így egyre inkább visszatérhet az élet a belváros utcáira, tereire – jelentette ki Nagykanizsa és a térség fideszes országgyűlési képviselője.

    Dénes Sándor polgármester elmondta: a Fő utca autós forgalma az eddigi két-két sáv helyett egy-egy sávra szűkült, de ezzel kerékpárút, szélesebb gyalogosterület és vendéglátóipari teraszok kialakítására nyílt lehetőség. Az utca teljes hosszában kicserélték a víz- és szennyvízvezetékeket is, továbbá új közvilágítási rendszert építettek ki. ( Állandó élő kép a Fő útról itt: http://www.8800.hu/elo-kamerak/erzsebet-ter/  )

Néhány hete már átadták a beruházás részeként az Eötvös téren elkészült új játszóteret és a járási hivatal előtt felújított térszakaszt – tette hozzá.

A beruházásról készült írásos összegzés szerint 725 millió forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával készült el a fejlesztés. A Fő utcát teljes szélességében és egyelőre 522 méter hosszan újították fel, illetve lezárták az onnan induló Ady utca egy részét, amelyből később sétálóutca alakítható ki.

  Horváth István projektmenedzser az MTI kérdésére elmondta: a Fő utca még be nem fejezett – mintegy 150 méteres, csak egy sávon használható – szakaszának felújítása várhatóan fél éven belül lezárul, addig érvényben maradnak a beruházás miatt bevezetett terelések és korlátozások. Egy esetleges harmadik fejlesztési ütem, illetve a vállalkozók igénye alapján dönthetnek arról, hogy az Ady utca lezárt szakaszát sétálóutcává alakítják-e, de arról is további döntés szükséges, hogy a most elkészült belvárosi kerékpárutat miként kötik össze a kiskanizsai városrész felé vezető szakasszal.

A nagykanizsai belváros rekonstrukciójának második ütemével együtt avatták fel a Ligetváros szociális célú rehabilitációját szolgáló, összesen 412,5 millió forint európai uniós és hazai forrásból finanszírozott beruházást. Ennek keretében felújítottak 24 szociális bérlakást, energetikai korszerűsítést végeztek a városi uszodában, 127 méter hosszan új, közvilágítással ellátott járdaszakaszt építettek, 580 méter hosszan pedig új kerékpárutat alakítottak ki, továbbá 10 térfigyelő kamerát helyeztek el a ligetvárosi településrészen.

Fotó: MTI/ Varga György)

The post Lezárult a nagykanizsai belváros rekonstrukciójának második üteme appeared first on 8800.hu.

Gáspár Andrást, a Via Kanizsa ZRt, és Kámán Lászlót a Vagyongazdálkodási ZRt vezetőjét egy, állítólag szó szerinti utolsó pillanatban hozott döntés után váltották le, holott még a testületi ülést megelőző órákban is arról volt szó, folytathatják munkájukat.

A döntés után sokakban felvetődött a kérdés, hogy vajon lemondhat-e a város e két emberről, van-e hely, ahol a város javára hasznosulhat mindaz, ami a fejükben van?

Aztán jött a miniszterelnök, és vele egy rakás, a város szempontjából létfontosságú beruházás lehetősége, illetve az a felismerés, hogy ilyen komoly feladatokat nem lehet a hivatali szinten kezelni. Alig néhány nappal a miniszterelnöki vizit után egy kamarai rendezvényem már felvetődött, hogy szükség lenne egy a városfejlesztő társaságra, egy olyan profi szervezetre, mely gazdája ezeknek a nagyberuházásoknak. Egy másik, a város jövőjével kapcsolatos beszélgetésen Dénes Sándor polgármester elmondta, hogy lesz is ilyen szervezet. Hogy mikor és hogy kik vesznek majd részt a munkájában, erről nem esett szó. De nem sokkal ezt követően kelt szárnyra a hír, hogy Gáspár András a déli elkerülő út előkészítése, megépítése, Kámán László pedig az Ipari Park bővítése háza táján kap feladatot. Bár az ördög mindig a részletekben rejlik, és arra továbbra sincs magyarázat, hogy miért kellett őket leváltani, első nekifutásra azt mondhatjuk: jó döntés!

Ha igaz.

The post Nem maradnak feladat nélkül a városi részvénytársaságok leváltott vezetői !? appeared first on 8800.hu.

Orbán Viktor miniszterelnök és Dénes Sándor polgármester a találkozón, majd azt követően is többször elmondta, hogy erre a beruházásra összesen 6 milliárdot terveznek, ezért megvalósítása csak két ütemben képzelhető el. Az első ütem a 4, 5 milliárdért a Csónakázó tó – Bajcsai utca között, (aki nem tudná, ez utóbbi út vezet ki Kiskanizsáról a repülőtérhez), a második pedig 1,5 milliárdból a Bajcsai utcától a város határáig készülne, s valahol Kanizsa és Sormás között érné el a 7-es utat. Ez így nagyon szépen hangzik, de már első nekifutásra érződik, hogy valami nincs rendben a számok körül!

Hogy megértse az olvasó, mi a baj, egy közel 6 éves, hivatalos adatot idézek: Az idén talán valóban befejeződő 3,3 kilométer hosszú 61-es elkerülő teljes (előkészítés, kivitelezés, forgalomba helyezés) tervezett költsége 3,6 milliárd forint volt 2009-ben! Végül az állítólag 60 százalékos készültségi állapotban lévő utat a mostani kivitelező valamivel kevesebb, mint nettó 1,4 milliárdért vállalta. (Az eredeti, teljes kivitelezés 2009-ben ennél alig volt több.)

Ha valaki veszi a fáradtságot, s leméri, hogy tervezett déli elkerülő két becsült végpontja körül légvonalban (!) mekkora a távolság, kb. 8 kilométert kap eredményül. Ha egy kicsit elmerül a térkép részleteiben, s megpróbálja megbecsülni, hogy a valóságban merre kanyaroghat majd az út – átívelve a Csengey utcán, a vasúton, kikerülve a repülőteret – arra az eredményre jut, hogy a déli elkerülő út inkább több, mint kevesebb lesz 10 kilométernél.

Erre terveznek most 6 milliárdot.

A lényeg: 2009-ben 3,3 kilométer hosszú útra 3,6, azaz kilométerenként 1,1 milliárdot terveztek, 2015-ben 10 kilométer útra 6, azaz kilométerenként 0,6 milliárdot szánnak.

Írjon, szóljon, aki érti.

(Cikk feletti térkép részlet: www.tiefel.hu)

The post Déli elkerülő út: új kanizsai csoda készül, vagy valami nincs rendben a számok körül appeared first on 8800.hu.

A 18. század elején épült ferences kolostor azóta áll üresen, amióta az átmenetileg itt működő Városi Könyvtár elfoglalhatta új épületét.

Dénes Sándor polgármester egy szerdai vállalkozói fórumon elmondta, a napokban találkozik a rend képviselőivel, hogy megbeszéljék, miként lehetne újra a köz szolgálatába állítani a különleges hangulatú épületegyüttest. A város hajlandó lenne átvenni a kolostort, s a hírek szerint a másik oldal is hajlik arra, hogy megváljon tőle. A leendő funkcióval kapcsolatos elképzelések még szintén nagyon vázlatosak, de talán – s ez illeszkedik a szűkebb régió fejlesztését összefoglaló Mura terhez – a megye déli része kézműves hagyományai továbbvivőinek lehetne egy bázisa a volt kolostor.

The post Feléledhet Csipkerózsika álmából a ferences kolostor appeared first on 8800.hu.

A többi tétel tulajdonképpen régi kanizsai álom. Az uszoda kapcsán, amióta van, azóta kérdés, hogy miért nem lett annak idején 50 méteres a medence. Az egy más kérdés, hogy sokszor a jelenlegi létesítmény is soknak tűnik, kihasználtsága messze elmarad a lehetségestől, a kívánatostól. Mellé építeni egy másikat, hát ezt azért újból végig kellene gondolni. Nem csak a rendelkezésre álló terület (Sétakert) miatt, hanem mert egy ilyen létesítmény talán érdemesebb lette oda építeni, ahol a kanizsaiak többsége él. A kihasználtsághoz pedig, s ez most ígért sport- és rendezvénycsarnokra is igaz, szükség lenne arra, hogy a jövőben a sport – erre ugyancsak utal Orbán Viktor – az elmúlt évtizedeknél komolyabban foglalkoztassa Kanizsa vezetőit. Egy 3000 főt befogadó létesítményt időről-időre meg is kell tudni tölteni vendégekkel. Ehhez pedig az kevés, hogy a különböző fesztiválok egy része majd átkerül ide. Kellene egy-két jó csapat is, melynek mérkőzéseit érdemes hétről-hétre megnézni.

Nagyon komoly tétel az ígéretek között a déli elkerülő út. E nélkül lehetetlen új életet lehelni a város déli részébe. Az Erdész utcától egészen Miklósfáig csak ez ad újbóli lehetőséget az egyre lepusztultabb iparterület felélesztésére, ezt régóta tudjuk, most köszönettel fogadjuk, ha lesz rá pénz. Akárcsak a város másik felén működő, s – szerencsére – már bővítésre szoruló Ipari park új területeinek megvásárlása tett ígéretet.

Bár nem konkrétan városi ügy, a Mura vidéket behálózó kerékpárút rendszer is szolgálhatja Kanizsa érdekeit, erősítheti az országhatár menti kapcsolatokat.

Ahogy egy nappal korábban írtuk: „közlekedés-, és iparfejlesztés, sport, idegenforgalom” a jövő zenéjét rögzítő kotta Nagykanizsán is. A függőben lévő ügyekről – legalábbis a nyilvánosság előtt – tegnap nem esett szó.  

(Fotó: MTI)

The post Miniszterelnöki vizit – régi álmok valósulhatnak meg appeared first on 8800.hu.

Végignézve a roadshow eddigi helyszíneit és az elhangzott, szerződésbe foglalt ígéreteket, nem járhattunk olyan nagyon távol a valóságtól. Holnap kora délután pedig – amikor a miniszterelnök és Dénes Sándor polgármester  a Medgyaszay Házban közös sajtótájékoztatón mondja el, hogy Nagykanizsa mire számíthat a következő uniós fejlesztési ciklusban, minden a helyére kerülhet.  

A tét nem kicsi, hisz holnap képet kaphatunk arról, hogy a mi városunk hol van a hazai rangsorban, mit jut nekünk abból az 1200 milliárd forintos tortából, amelyet a következő 7 évben a megyék és a megyei jogú városok között osztanak el. Hogy legyen némi támpontunk: a május végi székesfehérvári program kapcsán az hangzott el, hogy egy a Fehérvár nagyságú település 20-25 milliárdos pakkra számíthat.

A március végén kezdődött program keretében eddig 8 városban (Sopron, Eger, Zalaegerszeg, Miskolc, Pécs, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok) járt Orbán Viktor. Az aláírt szerződések mindenütt tartalmaznak közlekedés-, és iparfejlesztéssel, sporttal, idegenforgalom élénkítésével kapcsolatos tételeket. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott: „olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek később bevételt hoznak az adott városnak”. E területek fejlesztéséről szól majd vélhetően az kanizsai egyezség is. Amire viszont biztos nem lesz pénz, az, ahogy Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg első embere mondta: „látványberuházások és térkövezések”. Minden más tételről helyben határoztak, azaz ami a holnap aláírandó megállapodásba bekerül, az nem a magyar miniszterelnök, hanem Nagykanizsa vezetőinek elképzelése a város jövőjéről.

The post Mi jut Nagykanizsának az 1200 milliárdos tortából? – Holnap elmondja Orbán Viktor! appeared first on 8800.hu.

Dénes Sándor, Mérksz Andor, Birkner Zoltán

Birkner Zoltán, a felsőoktatási intézmény igazgatója a Pannon Egyetem nagykanizsai kampusza és a Kanizsa TISZK keddi közös sajtótájékoztatóján azt mondta: ősztől várhatóan tíz szakmában kínálnak OKJ-s képzéseket vagy felnőttoktatási tanfolyamokat.

A térségben működő cégek igényeire alapozva elsősorban informatikai, közgazdasági, környezetvédelmi, vízügyi, turisztikai és kereskedelmi-logisztikai területen biztosítanak tanulási lehetőséget a szakmával, érettségivel vagy diplomával rendelkezőknek – tette hozzá.

Miután a szabályozás szigorodott, sorra szűntek meg felnőttképzési vállalkozások, ezért a térség legnagyobb képzőhelye lesz a közös kezdeményezés. Eddig a TISZK évente mintegy ezer embernek adott új végzettséget, s ezt a számot néhány éven belül szeretnék megduplázni – jelezte.

 Mérksz Andor, a Kanizsa TISZK vezetője hozzátette: eddig főként gépész és kereskedelmi szakmákban tartottak képzéseket – számos esetben cégek számára – a 2010 óta akkreditációval rendelkező intézményben.

Végh Andrea, a Pannon Egyetem Felnőttképzési Intézetének vezetője ugyanakkor arról beszélt, hogy egy diploma megszerzése sem elegendő például az idegenvezetői vagy mérlegképes könyvelői munkához, ezért is van igény diploma után is OKJ-s képzésekre.

Dénes Sándor polgármester a tájékoztatón úgy fogalmazott: már nem elég egyetlen szakma elsajátítása, amivel azután 40 évig elboldogul bárki, ma minél több végzettséggel rendelkezik valaki, annál jobbak a lehetőségei. A nagykanizsai intézményrendszerben ugyanakkor a szélesebb képzési paletta átjárhatóságot is biztosít a közép- és a felsőfokú képzések oktatói számára.

The post TISZK + Pannon Egyetem = közös felnőttképzés Kanizsán appeared first on 8800.hu.

Különleges liget van kialakulóban a Csónakázó tónál,

The post Kocsányos tölgy – helyére került az év fája appeared first on 8800.hu.