A roma holokauszt közelgő 71. évfordulója alkalmából közös megemlékezést és koszorúzást tartottak a kormányoldal és az ellenzék pártjai csütörtökön Nagykanizsán, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat szervezésében.

Az emlékező beszédek sorában Teleki László, az MSZP országgyűlési képviselője felidézte, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra, egyetlen éjszaka alatt több mint háromezer romát végeztek ki Auschwitz-Birkenauban.

Mint hozzátette: ez a mának is jelzés, mert „nem szabad úgy építkezni, hogy politikai ideológia dönti el, kik jó emberek, rossz emberek, kik kellenek egy társadalomnak és kik nem”. Embereket kell említeni, „nagy betűkkel, és úgy is kell bánni velük” – jelentette ki.

A problémákat csak úgy lehet kezelni, ha a jobb- és a baloldal összefog, s ebben van egy nemzeti minimum. „Ne ideológiára és kirekesztésre építsünk, hanem ellenkezőleg, megbékélésre és befogadásra” – jegyezte meg a szocialista képviselő.

Tóth Nándor (Fidesz-KDNP), Nagykanizsa alpolgármestere a roma holokauszt áldozataival kapcsolatban egyebek mellett azt fogalmazta meg: „erkölcsi kötelességünk az ő emléküket fenntartani, hogy a jövőben ilyen soha ne történhessen meg”. Az alpolgármester hangsúlyozta: emlékeznünk és emlékeztetnünk kell. „A múlt bűneit és annak katasztrófáját kötelességünk feltárni és megtanítani, átadni újabb és újabb generációknak e rémisztő történetet” – mondta.

Vajda László (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Önkormányzat nemzetiségi bizottságának elnöke ugyancsak azt emelte ki, hogy a mai ifjúságnak is meg kell ismernie, mi történt 71 évvel ezelőtt. Kitért arra is, hogy néhány évvel ezelőtt Magyarországon „testvéreinket  levadászták, mert valakiknek útjukban állhattak”. Köztük az a fiatal édesapa és ötéves gyermeke, akiket „kivégeztek”, de remélhetőleg soha többé nem fordulhat ez elő – jelentette ki.

Lendvai Ferenc, a nagykanizsai roma nemzetiségi önkormányzat elnöke beszédében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a roma holokausztra emlékezők gyásza nemcsak a múltnak szól, hanem a jövőnek is. Azért hogy „a rasszizmus és a fajgyűlölet ne indítson el olyan folyamatot, amely újabb emberek kivégzéséhez vezet”.

Az emlékező beszédeket követően a Fidesz-KDNP városi vezetői – köztük Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő -, az MSZP zalai politikusai, a Demokratikus Koalíció nagykanizsai képviselői, továbbá civil szervezetek képviselői egymást követően helyezték el koszorúikat, majd közösen gyújtottak gyertyát a roma holokauszt emlékművénél.

(Cikk feletti foto: www.rabbi.zsinagoga.net)

The post Közösen emlékeztek a pártok a roma holokausztra Nagykanizsán appeared first on 8800.hu.

The post „Hogy soha többé ne legyen!” – ma Holokauszt Emlékest a Kodály Művelődési Házban appeared first on 8800.hu.

Hagyományosan május utolsó vasárnapján tartja emlékező programját a Nagykanizsai Zsidó Hitközség.

A Hitközség – miután az állami hozzájárulást visszautasította – saját erőből szervezte meg a Lévai Ibolya egyedi gyűjteményét feldolgozó „Töredékek a nagykanizsai zsidó közösség múltjából” című, Szemenyey-Nagy Tibor által rendezett kiállítást. Székely Istvánnak, a Hitközség elnökének köszöntője után Verő Tamás főrabbi, és Nógrádi Gergely kántor közreműködésével zajlott a gyászistentisztelet, majd a zsinagógát megtöltő résztvevők a zsinagóga udvarán lévő emlékműnél, és a zsidó temetőben elhelyezték a koszorúkat és az emlékezés köveit.

[See image gallery at www.8800.hu]

The post Gyarapodtak az emlékezés kövei a kanizsai Holokauszt emlékművön appeared first on 8800.hu.

A második világháború kitöréséig nagybőgősként és énekesként rendszeresen szerepelt külföldön. 1944-ben deportálták, megjárta Auschwitz, Birkenau, Sömmerda, Gelsenkirchen táborait.

Még a koncentrációs táborban is képes volt a zene erejével vigaszt nyújtani sorstársainak. Az általa vezetett gyermekkórus adta elő Theresienstadtban – a szülővárosából, Nagykanizsáról elhurcolt gyerekek részvételével – Hans Krása Brundibár című gyermekoperáját.

1945 júniusában tért vissza Nagykanizsára, majd 1948-tól haláláig Budapesten élt. A Magyar Rádió Énekkarának énekese, majd korrepetitora volt. 1958-1973 között a Weiner Leó Zeneiskola tanáraként tevékenykedett, 1973-tól 1977-ig a Vándor Kórus hangképző tanáraként működött. 1981-től a Tomkins Énekegyüttessel dolgozott.

Európa számos országában fellépett, énektanári munkáját 1976-ban Kiváló Pedagógus címmel ismerték el. Élettörténetét „Az 12539-es fogoly” címmel írta meg. (forrás: www.fszek.hu)

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Thúry György Múzeum ma, hétfőn este 19 órakor a Medgyaszay Házban koncertet rendez Pauk Anna emlékére. A Magyar Holokauszt Emlékév megemlékezéseihez kapcsolódó, belépődíj nélkül látogatható program fellépői:

Csavlek Etelka, Liszt-díjas és Érdemes Művész énekművész

Csák József, a Magyar Állami Operaház magánénekese

Dobra János, Liszt-díjas és Érdemes Művész karnagy, a Tomkins Énekegyüttes vezetője

Fekete László énekművész, a budapesti Dohány utcai Zsinagóga főkántora

Fellegi Ádám, Liszt-díjas zongoraművész

Horváth Mária énekművész

Malina János zenetudós, zeneesztéta

Pánics Lilla színművész

Salgó Tamás, a Magyar Állami Operaház korrepetitora

The post Még a koncentrációs táborban is képes volt a zene erejével vigaszt nyújtani sorstársainak – Ma koncert Pauk Anna emlékére appeared first on 8800.hu.

….A zsidók összegyűjtését április 26-án kezdték meg, amely három napig tartott. A „gyűjtőtábort” és gettót az izraelita hitközség Fő utcai telkének épületeiben alakították ki, ide koncentrálták a hadműveleti területről és a városból összeszedett zsidókat, összesen mintegy 1800 személyt. Az első csoport zsidót, mintegy 800 embert április 28-án szállították Auschwitzba. …. Nagykanizsáról a magyar és német hatóságok – április 28-29-én és május 17-18-án  – összesen mintegy 2000 zsidót deportáltak.

A háború után újjászerveződött a hitközség, s mivel a környező települések túlélői is csatlakoztak hozzá, 1946-ban már 279 tagja volt. Ez a szám 1949-re 291 főre emelkedett. Szeretetotthon létesült, ahová az egész országból érkeztek magányosan maradt idős emberek. A városban 1960-ban 136 zsidó élt. Ma a csekély létszámú közösség tovább gyakorolja hitéletét és őrzi hagyományait.

Nagykanizsán a zsidó múlt emlékei számos helyen megtalálhatók. A hitközség egykori erejét a zsidótemető impozáns sírjai bizonyítják, az itt felállított mártíremlékmű, s a műemlék jellegű ravatalozón elhelyezett emléktábla pedig a vészkorszak áldozataira emlékeztetnek. Az utóbbin olvasható: „Ne ölj! 2700 halottunk emlékére, akiknek nem lehet sírjuk. 1944-1994.”

A belvárosban, egy hosszú keskeny telek közepén (a Fő utca és a Zrínyi utca között) fekszik a felújításra váró zsinagóga. Közelében áll az 1946. április 27-én felavatott, az egykor itt lévő gettóra utaló emlékoszlop az alábbi felirattal: „Itt gyűjtötték össze 1944. április 26-28-án Nagykanizsa és környékének háromezer zsidó lakosát, hogy Németországba hurcolják és kiirtsák. A háromezerből 2700 odaveszett.” A zsinagóga bejárata előtt a holokauszt 60. évfordulóján (2004-ben) felállított emlékmű – a középen kettéhasadt törvénytábla a mártírok neveivel – az isteni parancs ellenére megölt áldozatokra emlékeztet. (forrás és fotók:  http://www.chevra.mapline.hu/

The post Ma hetven éve …. appeared first on 8800.hu.

http://www.breuerpress.com/2014/03/26/emlekev-a-nagykanizsai-zsido-hitkozseg-is-visszaadja-az-elnyert-tamogatast/

A Kanizsai Zsinagóga Alapítvány – Kiállítás a holocaust áldozatainak emlékére – „Emlékezzünk” – Töredékek a nagykanizsai zsidó közösség múltjából című pályázata 4 millió forintot, a Nagykanizsai Zsidó Hitközség Holokauszt megemlékezésére és rendezvényeire 2,5 millió forintot nyert a pályázati alapból.

Mint a jelzett weblapon olvasható: „A Nagykanizsai Zsidó Hitközség és a Kanizsai Zsinagógáért Alapítvány csatlakoznak azokhoz a szervezetekhez, melyek a MAZSIHISZ döntésével teljes egyetértésben és azt támogatva, a Holokauszt Emlékév 2014 Civil Alap pályázaton elnyert összeget a kialakult helyzet miatt nem fogadják el, illetve azt visszautasítják. A mártírjaink emlékére tervezett, 2013-ban már megkezdett állandó kiállításunk bővítéséhez, illetve a betervezett rendezvényeink megvalósításához várjuk a segítő támogatásokat” – írják közleményükben. (forrás: www.breuerpress.com )

The post Holokauszt Emlékév: A Nagykanizsai Zsidó Hitközség is visszaadja az elnyert támogatást appeared first on 8800.hu.

Ma még látható az „Élet menete” Vagonkiállítás a kanizsai vasútállomáson.

Holnap Nőnap. A hölgyek köszöntésére a Honvéd Kaszinóban már ma sort kerít a Nagykanizsai Honvéd Egyesület. A 14 órakor kezdődő programon fellép a Tüttő János Nótaklub és a Kaszinó kórusa.

A Hevesi Művelődési Központban szombaton zajlik a Magyar Látványtánc Kupa – IDF világbajnoki válogatója.

A Vásárcsarnokban ugyancsak szombaton, a már hagyományos Vásár(olj)! Kanizsán program ezúttal igazi látványossággal szolgál. Böllér bemutatót tart a mangalica termékeiről ismert és híres letenyei Ságvári Ferenc. Kilenc órától akár a gyerekek is kipróbálhatják, miként megy a disznópörzsölés, aztán pedig tanulmányozhatják, miként folyik a bontás, a kolbásztöltés. Akik vásárolnak is holnapi programon, kóstolót is kapnak.

Ha jól sikerült a szombati ebéd és megvolt a hölgyek köszöntése, délután jöhet egy kis pihenő, majd este egy kis jazz. Megszokott koncert helyszínén, a Plakátházban várja 18 órától közönségét a Kanizsa Big Band, vendégük ezúttal Ámon István szaxofonos lesz.

Jó hétvégét!  

The post Ne maradj otthon! – ajánlatok a hétvégére appeared first on 8800.hu.

[See image gallery at www.8800.hu]

The post Holokauszt vagon a nagykanizsai vasútállomáson appeared first on 8800.hu.

Ma 69 éve, 1945. január 27-én

The post Ember az embertelenségben appeared first on 8800.hu.

Az auschwitz-birkenaui haláltábort 1945. január 27-én szabadították fel az első ukrán front katonái. Az Egyesült Nemzetek Szervezete e napot a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Auschwitz, bár sok száz kilométerre van hazánktól, mégis a magyar történelem része. Ez a haláltábor közel félmillió honfitársunk embertelen gyötrelmeinek, megaláztatásának és halálának helyszíne volt.

Hetven évvel ezelőtt, hazánk 1944-es német megszállását követően a náci helytartók és a velük kollaboráló magyar állami szervek közreműködésével beteljesülni látszott Hitler náci Németországának akarata. Alig fél év leforgása alatt könyörtelenül végrehajtották a gettósítást, és deportálták szinte a teljes vidéki magyar zsidóságot.

Soha nem felejthetjük el, hogy abban a hetven esztendővel ezelőtti tragikus évben halálvonatok végeláthatatlan sora indult el magyar területekről a náci koncentrációs táborokba. Mint ahogy soha nem feledhetjük el azt sem, hogy ha a háború menete a hitleri Németország és nyilas kiszolgálói szándékai szerint alakul, a gettókba zsúfolt honfitársaink további százezreire is ugyanez a sors várt volna.

A magyar zsidók tragédiája egész politikai nemzetünk fájdalma és pótolhatatlan vesztesége.

  Ezért felhívással fordulok a magyarországi rádiók és televíziók szerkesztőségeihez, arra kérve őket, hogy a maguk lehetőségei szerint segítsék elő, hogy 2014. január 27-én este 7 órakor a holokauszt 70. évfordulója alkalmából 70 másodperces néma gyásszal közösen emlékezzünk meg ártatlanul elpusztított honfitársainkról.

Legyen ez a csend közös gyász, a halálba taszított honfitársainkért érzett közös fájdalmunk csendje.

Az ártatlan gyermekek, idősek, nők és férfiak százezrei előtti tiszteletadásunkkal juttassuk kifejezésre nemzetünk egységét és eltökéltségét abban, hogy a szabad és demokratikus Magyarország polgárai semmiféle közösséget nem vállalnak semmilyen emberellenes eszmével vagy ideológiával, sem azokkal, akik a XX. századi történelmünk során a magyar állam nevében követtek el jóvátehetetlen bűnöket saját honfitársaikkal szemben.

Hiszem, hogy a néma tiszteletadás közös csendjének ereje hozzájárul ahhoz, hogy felismerjük egymásban a jót, és közösen ítéljük el a rosszat.

Áder János

Magyarország köztársasági elnöke

The post Január 27. Holokauszt Emléknap – Ma este 7 órakor 70 másodperc csend, néma gyász appeared first on 8800.hu.