A török elleni hadjáratban kitüntetett szerepű egykori kanizsai várat bemutató állandó kiállítás nyílt a NETTA Pannónia telephelyén. Hogy miért pont itt? Mert –s ezt a kanizsaiak közül mindenki tudja –egykor itt állt az 1702-ben királyi parancsra lerombolt vár. No és persze az sem mellékes, hogy a társaság ügyvezetője, Horváth Balázs volt a motorja a tárlat előkészítésének.

A cég egyik raktárának átalakításával hozták létre az állandó tárlatot, amely a hajdani kanizsai vár építésének, kitüntetett szerepének és kényszerű pusztulásának történetét mutatja be. Korabeli metszetek nagyításai, az évtizedekkel ezelőtti feltárások fotói mellett egy pontos makett, továbbá mintegy félszáz tárgyi emlék – köztük ágyúgolyók, fegyverzetek darabjai, cseréptöredékek, valamint a vár több eredeti cölöpdarabja – látható a pénteken megnyitott, multimédiás eszközökkel is kiegészített kiállításon.

    Száraz Csilla, a múzeum igazgatója felidézte, hogy a történelmi Kanizsai-család négytornyú várkastélya, majd a később köré épült ötszögletű erődítmény éppen az önkormányzati társaság jelenlegi telephelyének területén állt.

Az 1323-ban a család birtokába került Kanizsa településén valószínűleg 1393-ra fejeződött be a visegrádihoz vagy a diósgyőrihez hasonló várkastély építése. A későbbi várúr, Nádasdy Tamás az 1500-as évek közepén modernizálta és megerősítette a kanizsai várat, amely Szigetvár 1566-os eleste után a török elleni harcok legfontosabb végvára volt. Éppen ezért a vár királyi tulajdonba került, és ezt követően alakították ki körülötte az ötszögletű erődöt.

Megerősítése ellenére a törökök 1600 októberében, 43 napos ostrom után elfoglalták a várat, és csak pontosan 90 évvel később, a harmadik kísérlet után sikerült az addigra török központtá átalakított várost visszafoglalni. A dicsőséges évek után azonban szerepét vesztette a kanizsai vár, ezért alig egy évtizeddel később, idézte fel a múzeum igazgatója.

Kitért arra is, hogy 1954 és 1958 között tárták fel először alaposabban a vár és a várkastély alapjait. Az elmúlt évtized belvárosi fejlesztései nyomán további feltárásokra is mód nyílt, így ma már szinte teljes pontossággal ismert az egykori erőd és belső épületeinek alaprajza.

Horváth Balázs, a társaság ügyvezetője a jövőbeli tervekről csak annyit mondott, hogy a gyűjtemény bemutatása után sokkal nagyobb léptékű elképzelések vannak az egykori kanizsai vár újbóli bemutathatóvá tétele érdekében.

A kiállítás munkanapokon 8.00-16.oo között látogatható.

Hamarosan elérhető lesz a www.kanizsavar.hu weblap is.

The post Megnyílt az egykori kanizsai várat bemutató állandó kiállítás appeared first on 8800.hu.

Az alsósok között 1. helyezett Horváth Cintia alkotása

– Nyilván sokkal kevesebb időm jut a családra, illetve saját magamra, főleg, hogy ebben a tíz éves periódusban 2 évig a helyi kamara elnöke, 5 éven keresztül pedig a Kanizsai Kosárlabda Klub elnöke is voltam. A gyermekeim az igazi visszaigazolása annak, hogy milyen nagy értelme van a környezetvédelem terén kifejtett tevékenységünknek. Látom rajtuk, illetve az osztálytársaikon, hogy miként viszonyulnak a szelektív hulladékgyűjtéshez, hogyan látják a környezetük tisztaságát, milyen módon tesznek érte, s miként gondolkodnak. Szintén fontos visszaigazolás volt számunkra az a közel 400 (!) alkotás, amit a jubileumi pályázatunkra küldtek be a gyerekek. Minden beküldőnek és a felkészítőknek egy-egy albumot adunk át, amiben nem csak a saját, hanem a többiek munkáját is megcsodálhatják.
A jubileum apropójából áttekintettük Horváth Balázzsal a 19 éven keresztül osztrák tulajdonossal működő, s csupán egy esztendeje önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltató eddigi tevékenységét, mérföldköveit.

Az 1993-as megalakulásakor a Saubermacher-Ryno Kft. 15 településen kezdte meg tevékenységét. A várossal való együtt gondolkodást jellemezte, amikor 1995-ben létrejött a hulladéklerakót üzemeltető kft, s az addig füstölgő bagolai „szemétdomb” helyén az akkori kor színvonalát meghaladó hulladéklerakó művelés valósult meg. Következő évben indult meg a Somogy megyei terjeszkedés, 2003 végén került sor az új hulladéklerakó átadására, s a cég 2005-ben költözött az új, a lakosság által jól elérhető, s folyamatosan bővíthető Vár utcai telephelyre. 2006-ban vették át a Zalaispa Hulladékgazdálkodási Projekt létesítményeinek üzemeltetését, 2010-ben közel 200 milliós beruházással megépítették a nagyatádi hulladékkezelő komplexumot. 2012 októberében döntött úgy Nagykanizsa Önkormányzata, hogy a céget megvásárolja akkori tulajdonosától. A 150 fős cég 2013. április 1-jétől Netta-Pannonia Környezetvédelmi Kft. néven folytatja tevékenységét, napjainkban 107 zalai és somogyi településen van jelen közszolgáltatóként.
A múltidézéssel nem titkoltan arra is választ kerestünk: vajon _ az osztrákok tapasztalata nélkül is képes-e talpon maradni a Netta-Pannonia Kft.?
– Ez a cég annak idején a Városgazdálkodás dolgozóinak átvételével alakult meg, s a magántőkére elsősorban azért volt szükség, mert helyben nem volt pénz a fejlesztésre – szögezte le az Együtt a környezetünk védelméért emlékplakett-tel legújabban kitüntetett cég ügyvezetője, Horváth Balázs. – A kezdetekkor nagyon sok mindenben segítséget jelentett az akkori tulajdonos háttere, a tőlük ellesett gondolkodásmód és tapasztalat. Első kézből kaptunk információt arról, hogy miként kellene a hulladékgazdálkodást „európai” módon végezni, s testközelből ismerhettük meg az osztrákok európai élvonalhoz tartozó technikáit (komposztáló telep és optikai válogató működése). A szelektív hulladékgyűjtés kezdetektől történő bevezetésével legalább egy évtizedet ugrott előre a város, és sokat tanultunk az oktatási intézményekkel (iskolák, óvodák), a partnereinkkel és egyéb társadalmi szervekkel történő kommunikáció terén is. Kiváló hátteret kaptunk a tulajdonostól, ám a cég második tízéves periódusában ettől már teljes mértékben függetleníteni tudtuk magunkat, hiszen szabad kezet kaptunk, s önállóan fejlesztettük tovább a folyamatokat. Ez adja a mostani életképességünk garanciáját, biztosítva, hogy a tulajdonosi struktúrától függetlenül is jól működjünk. Nyilván ehhez szükséges az is, hogy elkötelezett dolgozóink legyenek, akik azonosulni tudnak a céljainkkal, mivel sikerünk alapját a hosszútávon gondolkodó, képzett, motivált és ügyfélorientált kollégáink biztosítják. Jól tükrözi ezt a nemrégiben elkészült „image-filmünk”, valamint a „Netta-dal”, amit a jubileumi ünnepségen is elénekeltünk. Itt mindannyian küldetésünknek tekintjük, hogy környezettudatos magatartásunkkal élhetőbbé tegyük a világunkat.
Horváth Balázs elmondta: a 2010-ben elkészített, s öt évre vonatkozó stratégiai tervükben foglaltak eddig egytől-egyig megvalósultak, s a hátralévők is folyamatban vannak. Dolgozóik ismerik ezeket, s tudják, mi az ő részük a feladatokból. Munkatársaik elégedettségén túl azt is fontosnak tartják, hogy üzleti partnereik bizalommal legyenek irántuk, éppen ezért a folyamataikat úgy fejlesztik, hogy az általuk tett észrevételeket beépítik a tevékenységükbe. Így tudták cégüket stabil növekedési pályán tartani az utóbbi években, s így sikerült élhetőbbé tenni a ma és a holnap nemzedékének világát – miként azt küldetésükben is megfogalmazták.
– A múltra alapozva, s a jelen folyamataira támaszkodva, munkatársainkkal közösen, biztosan tudjuk építeni a jövőt – mondta az ügyvezető, aki szerint cégük egy változó üzleti környezetben van. – Több olyan projektünk van, ami önmagában is kihívás elé tud állítani egy nálunk sokkal nagyobb céget is. S noha a tulajdonos váltás nem okozott problémát a működésünkben, azért azt sem hallgathatjuk el, hogy míg korábban egy-egy döntésünk véghezviteléhez csak egy bólintásra volt szükség, addig most a képviselőtestület többségi igen szavazata kell, ami másfajta, részletesebb előkészítést igényel. Az új cégnévvel járó arculatváltás is nagy munka – itt nem a lepkék megjelenésére célzok -, de azt gondolom, hogy jó úton haladunk. A rezsicsökkentés végrehajtását érintő kérdéskörrel nem csak gazdaságilag kell megbirkózni, a kivitelezés is nagy kihívás. A cégjogi változások többek közt a hulladéktörvényből adódó változások miatt is nagy feladatot, s nem kis költséget rónak ránk, akárcsak a számlázási rendszer megváltozása. Nálunk megvan már erre is a megoldás: terveink szerint decembertől két nonprofit kft., a Futurus-Pannonia és a Viridis-Pannonia fogja ellátni a közszolgáltatást minden településünkön. Így lehet a későbbiekben a Netta-Pannonia Kft., a Futurus-Pannonia Kft. és a Viridis-Pannonia Kft. az Önök Szolgáltatója.

The post 107 településen közösen vigyázzunk a környezetünkre! appeared first on 8800.hu.