Elsősorban az Alföldön egyre gyakrabban észlelt alkalmi, nyári vendég, a Dunántúli előfordulásai ritkaságszámba mennek, a közelmúltból származó Zala megyei adatai figyelemre méltók. Az első zalai adata a Kis-Balaton csücskében lévő Bivalyrezervátumból, Kápolnapusztáról származik. 2016. június 15-én 5 példányt figyelt meg a természetfilmes páros, Bagladi Erika és Mosonyi Szabolcs, akik a készülő “Vad Balaton” című film egyik jelenetét forgatták.

 E sárgásfehér gémféle kedveli a patás állatok közelségét, a magyar nevét is ennek köszönheti; szarvasmarhák, bivalyok között sétálgatva előszeretettel csipegeti fel a legelő állatok által felzavart rovarokat, főként sáskákat. Óvatlanul akár kócsagnak is vélheti őket a felületes szemlélő. A filmesek figyelmét a madarak viselkedése keltette fel, amint a bivalyok hátára szálltak, hogy az állatokat kínzó élősködőkkel tömjék meg begyüket.

Ezután 2016. augusztus 19-én örvendeztette meg a Zala megyei madárbarátokat 9 pásztorgém, amelyeket Zalavár határában észlelt az aranyszemű madarász, Gál Szabolcs.

A pásztorgém hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft. A Kis-Balaton a Ramsari Egyezményhez hatálya alá tartozó vizesélőhely-komplex, amelynek fokozottan védett, zárt természeti területe kizárólag a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetőjével látogatható.- írta Fejes Éva ökoturisztikai referens (Kis-Balaton) a BfNPI (www.bfnpi.hu )

honlapján.

Fotók: Gál Szabolcs

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2016/08/23/uj-madarfaj-a-kis-balatonon-pasztorgemek-zala-megyeben

The post Új madárfaj a Kis-Balatonon – pásztorgémek Zala megyében appeared first on 8800.hu.

Több, a természetvédelemmel foglalkozó szervezet összefogásával január közepén tartották a XII. Országos Sasleltárt, illetve a ragadozó madarak „népszámlálását”. Ennek lényege, hogy azonos időben, 394 felmérő segítségével megpróbálták megszámlálni és lefényképezni a hazánkban telelő sasokat. Az eredmény: az érintett 3 nap alatt, január 16-18 között 702–735, rétisas, 272–280 parlagi sas, 5 fekete sas és 4 szirti sas regisztráció. A leggyakrabban megfigyelt ragadozómadár-faj a gyakran az utak melletti fákon, oszlopokon szemlélődő egerészölyv volt 5 762 példánnyal. Kékes rétihéjából 722, vörös vércséből 882, karvalyból 263, gatyás ölyvből 300, kerecsensólyomból 45, vándorsólyomból 42, kis sólyomból pedig 63 egyedet láttak.

Zalában elsősorban a Kis-Balaton jelent jó élőhelyet a sasoknak, de láttak, regisztráltak ilyen madarat Kanizsától nyugatra, délnyugatra is. Ez utóbbi területen a felmérés szerint csak 1-2 rétisas tanyázik, de a Kis-Balatonnál számuk meghaladja a tucatot. Hazánkban rendkívül ritka a fekete sas – idén mindössze ötöt regisztráltak, ebből kettőt Zalában, ugyancsak a Kis-Balatonnál (az is lehet, hogy a kettő igazából egy, mely két egymás melletti megfigyelési körzetben is felbukkant.)

Az országos sasleltár nem titkolt célja, hogy a sas-állományok felmérése mellett az illegális ragadozó-mérgezések felderítését, hatásuk monitorozását és visszaszorítását is elősegítse. Hazánk sajnos élenjáró a régióban a madarak ellen elkövetett bűncselekmények számát tekintve, amely esetek csökkentése a hozzánk külföldről érkező sasok védelme miatt nemzetközi felelősségünk is. Ebből a célból európai uniós támogatással jelenleg is folyik az MME koordinálásban a Sasbarát Magyarországért LIFE+ program (www.parlagisas.hu).

The post Zalai sasok appeared first on 8800.hu.

 V.Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára hazai és nemzetközi szinten is példaértékűnek nevezte a vízügyi és természetvédelmi érdekek összehangolásával megvalósult projektet, amelynek tapasztalatait más hazai beruházásoknál, például a Szigetközben is hasznosítani tudják majd.

    Gaál Róbert, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője arról beszélt, hogy közel negyven éves munka zárult le a projekt befejezésével. A vízvédelmi rendszer első üteme 1980-85 között épült meg, ami a második ütemben elkészült beruházással egységes rendszerként üzemel a jövőben. A beruházásnak akadtak már az elején ellenzői, sőt olyanok is, akik ökológiai katasztrófával riogattak, de a félelmek megalapozatlannak bizonyultak, amit az 1977-óta rendelkezésre álló adatsorok is bizonyítanak. Az első ütem megépülése óta a Kis-Balaton több száz tonna nitrogén- és foszfor vegyületet fogott meg és kötött meg abból a vízből, ami a Balatonba jutott. Az igazgató arról is beszámolt, hogy a projekt második ütemének részeként felújított szivattyútelepeknek máris nagy hasznát vették, az idei, rendkívül csapadékos év miatt.

A projektzáró rendezvényen elhangzottak szerint a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer első ütemének megépülése is kedvezően hatott már a Balaton vízminőségére, hiszen megszűrte a tó vízbefolyásainak felét adó Zala folyó vizét, de nem nyújtott megfelelő beavatkozási lehetőséget a Zalán levonuló szélsőséges vízjárásokat kísérő vízminőség-változások kezelésére. Ezért tartották szükségesnek a szakemberek a második ütem megépítését

A vízügyi szakemberek szerint a második ütem megépülésével a Kis-Balaton „előszűrő” funkciója kiteljesedhet, és a vízvédelmi rendszer immár különféle, akár szélsőséges vízjárások esetén is módot ad a hatékony beavatkozásokra. Világszerte egyedülálló, természetes vízjárás utánzására alkalmas rendszer épült meg, ami tovább javíthatja a Balaton vízminőségét, és kedvező környezeti feltételeket teremt a vizes élőhelyeket kedvelő élőlények számára is. A beruházás természetvédelmi és ökológiai célokat teljesít egyebek közt a Zalavári belvízöblözet elárasztásával, az Ingói-berek terhelésének csökkentésével is. A projekt részeként többek között zsilipek, hallépcsők, hidak épültek, közel öt kilométernyi töltés készült, és jelentős szakaszokon kikotorták a Zala medrét. A halak ívási helyre jutásának elősegítésére két, európai összehasonlításban is egyedülálló technikával megépített kőbukós hallépcső épült. Korszerűsítették és bővítették a térség monitoring rendszerét is, amivel nyomon követhetők a vízvédelmi rendszer egységeinek kémiai, ökológiai és természetvédelmi állapotában keletkező változások.

A beruházás révén csökken az árvízi kockázat a térségben a megnövelt tározó-kapacitásnak, valamint a felújított belvízvédelmi rendszernek köszönhetően. Megteremtődött a műszaki lehetősége a Zala vízének közvetlenül Balatonba juttatására, illetve a folyón érkező vizek megoszthatóságára az egyes tározóterek között.

The post Megépült a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének második üteme appeared first on 8800.hu.

Ismét a korábban kritikusnak mondott 210 centiméteren a Principális és sok a víz a Kiskanizsa déli részét átszelő, körbevevő árkokban is.

Másodfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el az esőzések miatt a Kis-Balaton térségében. Keszthely és Hévíz környékén 150 hektárnyi terület – erdő, rét, legelő – áll víz alatt, a belvíz a lakott épületeket nem veszélyezteti. A belvízzel elöntött területekről naponta 107 ezer köbméter vizet szivattyúznak át. A helyszínen a vízügyi szakemberek folyamatos figyelőszolgálatot látnak el, tisztítják a csatornákat, hogy az uszadék ne okozzon gondokat. – tájékoztatta a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ügyeletese pénteken az MTI-t.

Intenzíven árad a Zala, a folyó vízszintje 2-2,5 métert emelkedett. Szimandel Dezső a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság védelemvezető-helyettes közölte: a Zala vízszintje Zalalövőnél szerdán 329 centiméteren tetőzött. Csütörtökön Zalaegerszegen 288 centiméteres vízállást mértek, Zalabéren pénteken várható a tetőzés. Az árhullám előreláthatólag vasárnap érkezik Zalaapáti térségébe, a hidrológusok becslései alapján valószínűsíthető, hogy a folyónak ezen a szakaszán akkor másodfokú árvízvédelmi készültséget kell elrendelni.

 A Mura folyó 327 centiméteres vízállással tetőzött szerda este Muraszerdahelynél. A vízügyi szakemberek szerint a folyó csütörtök délután Letenyénél tetőzik, de a vízszint várhatóan nem fogja elérni az elsőfokú árvízvédelmi készültség szintjét. Az érintett szakaszokon a vízügyi műszaki irányítók és a gátőrök folyamatos figyelőszolgálatot látnak el.

The post Belvíz a Kis-Balaton térségben, árad a Zala, riogat a Principális appeared first on 8800.hu.

A Kányavári szigeten négyszintes, faszerkezetű kilátót építettek, ahonnan jól belátható a Hídvégi-tó. A tájba illő, fedett kerékpártároló is épült, és felújították a szigetre vezető bekötőutat. A beruházás keretében családi és mozgássérült parkolóhelyeket, gyermek játszóhelyet alakítottak ki.

A szigetre vezető fahíd mellett akadálymentesített tájékoztatópontot helyeztek el, wifi-hozzáférési lehetőséggel. A megújult, kibővített tartalmú honlap (www.kisbalaton.hu ) a Kis-Balaton és környékének látnivalóit mutatja be az érdeklődőknek.

Az Ingói berekben felújították a leromlott állapotú kilátót, ahonnan a látogatók megfigyelhetik az egybefüggő nádas vízi világát, az itt fészkelő madarakat. A szigorúan védett természetvédelmi területre csak engedéllyel és kísérővel léphetnek be az érdeklődők.

Zalaváron, a Kis-Balaton Házban az üzemelési költségek csökkentésére napelemes energiaellátást építettek ki. A bemutatóház 2000-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A kiállításokat 2008-ban ugyan megújították, de az uniós pályázatnak köszönhetően az idén a zöld energia hasznosításának bemutatásával bővült a látnivaló.

The post Befejeződött a Kis-Balaton ökoturisztikai fejlesztése appeared first on 8800.hu.

The post Árad a Mura, emelkedett a belvíz a Kis-Balatonnál appeared first on 8800.hu.

Kollégái este 11 órakor kezdték meg a figyelő szolgálatukat a Kis-Balatonnál, és hajnali háromkor beérett a türelmük. Rejtőzve nézték végig, amíg az orvhalászok partra emelik a csónakot és a három juta zsákot, majd akkor csaptak le rájuk, amikor a zsákmányt a kocsijukba pakolták.

A rapsicok L. I. és O. L. zalavári lakosok voltak. Előbbi a halászati őrök régi ismerőse, aki hasonló cselekmény elkövetése miatt már felfüggesztett szabadságvesztést kapott korábban, amely még nem járt le. A helyszíni szemlén a zsákokból előkerült 100 méter nyakzóháló, két harcsa és két ponty, előbbiek 30,65-, utóbbiak 12,9 kilogrammot nyomtak.

Forrás: http://veol.hu/rendorsegi/horogra-akadt-rapsicok-1613726

The post Horogra akadt rapsicok a Kis-Balatonnál appeared first on 8800.hu.

A Kányavári-szigeten négyszintes, faszerkezetű kilátót építenek, a szigetre vezető fahíd mellett pedig akadálymentesített, wifi-hozzáférési lehetőséggel ellátott tájékoztató pontot hoznak létre a Kis-Balaton és a környék látnivalóinak bemutatására. Családi és mozgássérült parkolóhelyeket jelölnek ki, pelenkázó helyet, valamint gyermek játszóhelyet alakítanak ki, továbbá faszerkezetű, fedett kerékpártárolót építenek és a szigetre vezető bekötőutat is felújítják.

A szigorúan védett természetvédelmi területen, az Ingói-berekben – ahová csak engedéllyel és kísérővel léphetnek az érdeklődők – újjáépítik a jelentősen leromlott állapotú kilátót.

A Zalaváron 2000-ben megnyílt Kis-Balaton Házban a bemutatóhely fenntarthatósága, az üzemelési költségek csökkentése érdekében napelemes energiaellátást építenek ki. A házban megtekinthető kiállításokat a zöldenergia hasznosításának bemutatásával bővítik.

A Kis-Balaton jelentős része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó, szigorúan védett természetvédelmi terület, amelynek látogatásához hatósági engedély szükséges. Növény- és állatvilágát jelenleg két szabadon látogatható részen, a Kányavári-szigeten és a Hídvégi-tó északi részén vezető kerékpárútról ismerhetik meg a látogatók. A tó vízminőség-védelmi szerepéről, a térség történelméről, néprajzi, táji és természeti értékeiről a Zalaváron található Kis-Balaton Ház interaktív kiállításai kínálnak információkat.

The post Kilátó, kerékpártároló, napelemes energiaellátás – fejlesztések kezdődnek a Kis-Balatonnál appeared first on 8800.hu.

A három orvhalászt a halőrök érték tetten, ők értesítették a zalai rendőröket. A gyanú szerint engedély nélkül összesen több tíz kiló kárászt és keszeget lopott el a három férfi, akiket a nagykanizsai rendőrök elfogtak, és gyanúsítottként kihallgattak. Mindhárom gyanúsított megbánta tettét, közülük ketten testvérek, elmondták, hogy munkahelyükön a szemeteskukában találták a hálót. A harmadik gyanúsított elmondta, tudta, hogy bűncselekményt követnek el, ennek ellenére lement a két férfival a partra, de tettére magyarázatot nem tudott adni. A Nagykanizsai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya orvhalászat vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást B. József 48 éves és B. István 46 éves zalakarosi, valamint B. István 56 éves balatonmagyaródi férfi ellen. A gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek. (police.hu)

The post Orvhalászok a Kis-Balatonon appeared first on 8800.hu.

Az elmúlt napokban kevesebb csapadék esett, csökkent az utánpótlás. A Vízügyi Főigazgatóság honlapján található adatok szerint hétfőn reggeltől a Zala folyó bal partján II. fokozatú, sárga riasztás van érvényben, a jobb parton, a Bárándi csatornánál pedig I. fokú, zöld védekezés zajlik.

The post Visszavonulóban a belvíz a Kis-Balatonnál appeared first on 8800.hu.