Tavaly a 60 csatlakozó településből végül 35 terjesztett fel kertgazdálkodókat az országos megmérettetésre. A 69 nevezett kertből az országos zsűri 24 kertnek ítélte oda a Magyarország legszebb konyhakertje országos címet szeptemberben. Idén valószínűleg nehezebb dolga lesz a bírálóbizottságnak, mert jóval több az induló, valamint újításként még két kategóriával bővítették is a programot.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

The post Konyhakertek – idén erősebb lesz a mezőny appeared first on 8800.hu.

A tavalyi akció látványos nagykanizsai sikert hozott, hisz amellett, hogy Kanizsáról neveztek a legtöbben, a végső elszámolásnál is remek eredmények születtek. A meghirdetett 5 kategóriából 3-ban (balkon, normál zöldségeskert, zártkerti zöldségeskert) nagykanizsai lett az I. helyezett. Az ötletadó karcagiak már kiírták az idei felhívást is, erre reagálva kap tájékoztatás és hoz döntést holnap az önkormányzat.

Az előterjesztés szerint Nagykanizsa azon túl, hogy a város ismét csatlakozik az országos programhoz, helyben még rátesznek egy lapáttal. A Vásárolj Kanizsán rendezvény keretén belül havi rendszerességgel sor kerül majd a „Kanizsai kertek kincsei”-nek bemutatására. „Kertek termékei” címszó alatt a TISZK belvárosi tanboltjában termelői bemutatót és árusítást szerveznek, a helyi médiumok pedig „Tündérkert” rovatot indítanának. A kertészkedés szempontjából kevésbé aktív időszakban pedig „Hobbi konyhakertész” képzést szerveznének. Emellett a tavalyihoz hasonló erős kampányt indítanak annak érdekében, hogy eleve jó start pozíciója legyen az összevetésben Kanizsának, azaz minél többen, ha lehet, a tavalyi 101-et is meghaladóan nevezzenek a versenybe.

The post Magyarország legszebb konyhakertjei 2014 – ebben Nagykanizsának kötelező részt venni appeared first on 8800.hu.

Kovács Szilvia, Karcag alpolgármestere, a kezdeményezés ötletgazdája elmondta, az idén 60 településről 939-en vettek részt a karcagi minta alapján megszervezett Magyarország legszebb konyhakertje elnevezésű programban.

2013-ban a legtöbb nevezés – szám szerint 101 – Nagykanizsáról érkezett, de élénk volt az érdeklődés Jászapátin, Karcagon, Csongrádon, Encsen és Komlóskán is.

Korosztályi megoszlást tekintve a legfiatalabb versenyzőként egy négyéves bagi gyermek, míg legidősebbként egy 95 éves karcagi férfi művelte a kertet. A vetélkedésbe több óvodáscsoportot, valamint általános- és középiskola tanulóit sikerült bevonni. A szervezést és lebonyolítást sok településen a helyi kertbarát kör végezte, míg Bagon és Fonyódon kifejezetten a verseny miatt hoztak létre ilyen civil szervezetet.

Kovács Szilvia szólt arról is: bíznak abban, hogy jövőre jóval ezer fölé emelkedik a résztvevők száma. A 2014. év újdonsága, hogy a kertművelőknek egy madárbarát kert kialakítását is meghatározzák feladatként. A gyermekek számára kedvcsinálóként rajzpályázatot hirdetnek.

The post Ez Kanizsán nagyon bejött – Meghirdették a 2014-es országos konyhakert-művelési programot (MTI) appeared first on 8800.hu.

The post Kanizsai konyhakertek – nincs párjuk az országban appeared first on 8800.hu.

Konyhakertek persze nem csak Kiskanizsa udvarait gazdagították. Húsz éve még nem lehetett úgy kimenni a városból, hogy a kivezető utak mentén ne a szorgoskodó kiskert-tulajdonosok hadát lássuk mindenütt. Érdemes kicsit alaposabban megnézni őket. Ezek a kertek ma nem a legszebb formájukat mutatják.

A ma is ismert városszéli kiskertek valamikor a hetvenes években szaporodtak el. Ekkor lett divat a „hegyre járás”. Sok oka volt annak, hogy akkoriban elkezdték felparcellázni a város körüli földeket. Beleszólt a politika is. Az embereknek megengedték a háztájit, lehetett termelni, kiegészíteni a gyárban kapott jövedelmet a háznál termesztett zöldséggel. Volt, akinél ez csak az otthoni konyhát látta el, de sokan hordták a káposztát és a hagymát a felvásárlókhoz is.

Aztán meg mi másba fektették volna az emberek a pénzüket? Magántulajdonra hiába vágyakoztak. Nem lehetett boltot, gyárat venni, akkor sem, ha lett volna miből. Felélték a pénzt, mert magántulajdonba fektetni nem lehetett. Aki szerencsésebb volt, az balatoni nyaralót vett, a középosztály alatti melósoknak meg a hegyi pince jutott. De legalább jutott. Óvodásként ott voltam én is, amikor nagyapámék megvették a telket, amit akkor hasítottak ki egy nagyobb birtokból. Apáink törték fel ott a legelőket, kordonos szőlőt ültettek, veteményeztek, házat építettek. Apám még ott töltötte minden délutánját. Irodai munkája után négykor felült a Riga motorra, s irány a hegy, napnyugtáig.

Csakhogy ezek az emberek megöregedtek, vagy már nem is élnek. A jól karbantartott kerteken nagyon is meglátszik az idő. Nincs, aki művelje őket. Ma már nincs szüksége ilyen vagyonpótlékra annak, aki befektetné a pénzét. Aki a földön termelni, dolgozni akar, annak ez a méret nem is elég. Aki csak pihenésre használná, annak meg nem kell ekkora veteményes.

Ma már látszik: nagy bajban vannak ezek a kertek. Nincs, aki megművelje őket. Egyre több a gazos, elhanyagolt törpebirtok. Eladni sem lehet. Amin nincs lakható ház, annak nincs ára. 3-400 ezer forintért is kelnek el telkek. Meredek szőlő a hegyoldalon, ház nélkül, távol az úttól, vezetékes víz nélkül. Kinek kell?

Amin ház van, azért még el lehet kérni valamennyi pénzt. Növekvő szegénységünket mutatja, hogy az egykori hétvégi házak közül ma egyre többet laknak télen is. Az veszi meg ezeket, akinek nincs 4-5 milliója sem egy lakótelepi lakásra. A hegyen egymillióért már lehet lakható házzal is telket venni.

Ez egy időzített bomba, ott a város szélén, a szemünk előtt. Lassan elmennek az idősek, akik feltörték a legelőket, s elültették az első gyümölcsfákat. A gyerekeik már nem járnak ki a hegyre. Mi lesz vajon ezekkel a kiskertekkel?

The post Mi lesz a kiskertekkel? appeared first on 8800.hu.