Az ügy dokumentumai szerint G. Gábor 2006-ban kötött határozatlan idejű raktározási szerződéseket az MVH Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségével. Egy debreceni raktárban 3500 tonna, két nyíradonyi tárolóban 2800 és 1900 tonna, egy polgári raktárban pedig 2700 tonna intervenciós kukoricát raktároztak be. G. Gábor a kft. által betárolt intervenciós kukoricával a sajátjaként rendelkezett, a többiek pedig szándékos segítséget nyújtottak az értékesítésben.

Az intervenciós gabonát egy nagykanizsai cég fiktív számláival adták el 2007 május-júniusában. A vevők – egy budapesti és egy budakeszi gabonakereskedő – nem tudtak arról, hogy az általuk megvásárolt – intervenciós – kukorica az MVH tulajdonát képezi, és a vádlott a tulajdonos engedélye nélkül értékesítette.

Az MVH 2007. június 5-én tartott ellenőrzést a raktárakban. Megállapították, hogy a debreceni raktárból 128, a polgáriból 97,6, az egyik nyíradonyiból pedig 101,6 millió forint értékű kukorica tűnt el. Néhány nappal később a másik nyíradonyi tározót is ellenőrizték, ott az 1900 tonnából 360 tonnányi – eladhatatlan minőségű – gabona maradt, az eltűnt kukorica értéke csaknem 56 millió forintot tett ki. Összességében 383,4 millió forint értékű kukorica hiányzott.

Az első- és a másodrendű vádlott az ügylet alibijeként két ukrán állampolgárnak valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel értékesítette céges üzletrészét. A kukorica eladásából származó bevételből G. Gábor életbiztosítási szerződéseket is kötött, összesen 45 millió forint értékben.

A nem jogerős ítélet szerint G. Gábor elsőrendű vádlott négy év börtönbüntetést, a harmadrendű vádlott két év börtönt, a negyedrendű vádlott két év hat hónap börtönt kapott, a másodrendű vádlottat egy év próbára bocsátotta a bíróság. A Debreceni Törvényszék G. Gábor vagyonának terhére 446 millió forint vagyonelkobzást rendelt el, a negyedrendű vádlottat pedig kötelezte arra, hogy a jogerős ítéletet követő 30 napon belül az MVH-nak fizessen meg 4,8 millió forintot.

Balláné Szentpáli Edit tanácselnök indoklásában elmondta: a vádak közül a legnehezebb a pénzmosás bizonyítása volt, de erre is talált konkrét adatokat a bíróság, mint ahogyan egyértelműen megállapította a fiktív cégeladást is. A tanács elnöke hozzátette: a vádlottak padjáról feltételezhetően többen is hiányoznak.

Az ítélet nem jogerős, az elítéltek felmentésért, enyhítésért, illetve az eljárás megszüntetéséért fellebbeztek, így az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.

The post Nagykanizsai szál egy Debrecen környéki félmilliárdos sikkasztásos, pénzmosásos ügyben appeared first on 8800.hu.

Zala megyében több mint 50 ezer hektáron termelnek kukoricát, a betakarítási munkák a gyengébb táblákon, a kényszerérett állapotban lévő állomány levágásával kezdődtek el. A gyenge csőképződés és szemesedés miatt mintegy 360 hektáron silózni kellett a növényt.

A jobb minőségű talajon – amely később került sorra – viszont több kukorica termett, bár a terméseredmények területenként változnak – jegyezte meg az igazgató.

Horváth Gyula hozzáfűzte, hogy a napraforgó is heterogén képet mutat. Vannak olyan táblák, ahol hektáronként 4 tonna is termett, de vannak olyan területek is a megyében, ahonnét mindössze 1,6 tonna termést tudtak hektáronként betakarítani. Az olajos növény hektáronkénti átlaghozama 2,56 tonna, amely Zala megyében jó eredményt jelent. Az elmúlt öt évben a hektáronkénti megyei átlag 2,4 tonna körül alakult.

A Zalában termett napraforgó (a betakarítandó terület nagysága mintegy 5165 hektár) több mint 80 százaléka már raktárakba került. A termést – olajtartalomtól függően – tonnánként 81-82 ezer forintért lehet értékesíteni, míg a kukorica felvásárlási ára 42 ezer forint körül alakul tonnánként.

Az igazgató szólt arról is, hogy a betakarítással párhuzamosan jól haladnak az őszi vetésekkel is, bár a szeptemberi – átlagosan közel 100 milliméternyi csapadék – megnehezítette a munkákat.

(képek: agroline.hu)

The post Mintegy 5,65 tonna a kukorica hektáronkénti átlaghozama Zalában appeared first on 8800.hu.