Előzmények

Az ügy ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Zalaegerszegi Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatásra. A kijelölés alapján eljáró Zalaegerszegi Törvényszék a bizonyítási eljárást teljes egészében lefolytatta. A 2013. december 4. és 5-én megtartott tárgyalási napokon elhangzottak a perbeszédek, illetve a vádlottak megtették nyilatkozatukat az utolsó szó jogán, majd a tanács elnöke az ügydöntő határozat meghozatalára és annak kihirdetésére elnapolta a tárgyalást.

Az ítélet meghozatala, illetve kihirdetése előtt az Alkotmánybíróság 36/2013 (XII.05.) számú határozata megállapította, hogy az ügy áthelyezés alapjául szolgáló törvényi szabályok alaptörvény-ellenesek voltak és nemzetközi szerződésbe is ütköztek. Ennek nyomán a Zalaegerszegi Törvényszék védői indítványra az ügyet áttette az álláspontja szerint illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszékhez, amely szintén szintén illetékessége hiányát állapította meg. Emiatt az ügy a Kúriára került. A Kúria döntésének értelmében az alkotmánybírósági határozat rendelkezései nem érintik az Országos Bírósági Hivatal elnökének korábbi egyedi határozatát: a tárgyalás megkezdését követően az illetékesség rögzült, ezért a Kúria a Zalaegerszegi Törvényszéket jelölte ki – újfent – eljáró bíróságként. A Zalaegerszegi Törvényszék 2014. június 18-19. napjára tűzte ki az újbóli tárgyalást, s 2014. szeptember 17-én hirdetett ítéletet.

 A vádlottak cselekményei

2009-ben a Budapesti Nyomozó Ügyészség emelt vádat a P. P. I. r. vádlott és társai ellen a Fővárosi Törvényszéken.

Az I. r. vádlott őrnagyi rangban, a II. r. vádlott törzszászlósként, a III. r. vádlott hadnagyi rangban operatív, illetve nyomozói feladatkört látott el az egyik budapesti kerületi rendőrkapitányságon.

A vádirat szerint a II. r. és a III. r. vádlottak 2009-ben egy letartóztatott gyanúsított szabadlábra helyezéséért, majd a nyomozás megszüntetéséért pénzt kértek és vettek át a gyanúsított hozzátartozóitól. Ugyancsak ebben az évben az I. r. vádlott a IX. r., illetve a X. r. vádlott kérésére adatokat kért le öt ízben a személy- és járműnyilvántartásból, illetve a Netzsaru rendszerből, a II. r. vádlott pedig öt alkalommal (kétszer a III. r. vádlottal együtt) munkakörében eljárva az I. és XII.- XIII. r. vádlottak kérésére – négy alkalommal ellenérték fejében – mobil híváslistákat (cellapozíciókat) szerzett be mobilszolgáltatóktól.

2010-ben a II. r. vádlott a XIV. r. vádlott közreműködésével letartóztatott szomszédja ügyének felgyorsításával és „vádalkujával” kecsegtetve 18.500 eurót csalt ki a szomszéd hozzátartozóitól, illetve további 5 millió forintot a szabaduló gyanúsítottól (annak barátja szabadlábra helyezését ígérve).

A további  (IV.-VIII.) vádlottakat az I.-III. r. vádlottak cselekményeihez kapcsolódóan  vádoltak meg vesztegetéssel, illetve hivatali vesztegetéssel, valamint  – a XI. r. vádlottat –  befolyással üzérkedéssel.

Az ítélet

Az ítélet kihirdetése több mint 2 óráig tartott.

Az I. r. vádlottat a vesztegetés bűntette és a befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól a törvényszék felmentette. Bűnösnek találta viszont 3 rendbeli – egy esetben folytatólagosan, egy esetben felbujtóként elkövetett – hivatali visszaélés bűntettében, s ezért 450 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összege 1.500 Ft.

A II. rendű vádlottat bűnösségét folytatólagosan, bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében, 3 rendbeli bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében, hivatali visszaélés bűntettében és folytatólagosan, társtettesként üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében állapította meg a bíróság Ezért őt a törvényszék 8 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, s vele szemben 8.605.662 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el.

A III. rendű vádlottat folytatólagosan, bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében, valamint 3 rendbeli bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében mondta ki bűnösnek a törvényszék, s ítélte 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 évre eltiltva a közügyektől, s 1.097.500 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelve el vele szemben.

A IV. rendű vádlottat 2 rendbeli hivatali vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek a törvényszék, s amellett, hogy 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyektől.

A 2 rendbeli vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól a V. rendű vádlottat felmentették.

A VI. rendű vádlott és VII. rendű vádlott egyaránt 2 év 6 hónap börtönt és 3 év közügyektől eltiltást kapott 2 rendbeli hivatali vesztegetés bűntette miatt.

VIII. rendű vádlottat az ellene vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól a törvényszék felmentette.

A IX. rendű vádlott 400 napi tétel pénzbüntetést kapott (egy napi tétel összege 1.500 Ft) folytatólagosan, felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt.

A X. rendű vádlott felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettében bizonyult bűnösnek. Őt 1.000 Ft. napi tétellel számolva 250 napi tétel pénzbüntetésre ítélte a törvényszék.

A XI. rendű vádlottat a befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól a törvényszék felmentette.

Hivatali vesztegetés bűntettében találta bűnösnek a törvényszék a XII. rendű vádlottat. Ezért őt a törvényszék 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. (A vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentették.)

A XIII. rendű vádlottra – aki 2 rendbeli vesztegetés bűntettében bűnös -, 3 évi próbaidőre felfüggesztve, 1 év 8 hónap szabadságvesztést szabott ki rá a törvényszék. Emellett 200 napi tétel (2.000 Ft/nap) pénzbüntetést kapott.

A XIV. rendű vádlottat folytatólagosan, társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében mondta ki bűnösnek a törvényszék, s 2 év 6 hónap börtönre valamint 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, vele szemben 2.508.162.- forint összegben vagyonelkobzást is  elrendelve.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fenn.

The post Zalai ítélet a „pesti rendőrök” ügyében – az ítélet kihirdetése több mint 2 óráig tartott appeared first on 8800.hu.