A roma holokauszt közelgő 71. évfordulója alkalmából közös megemlékezést és koszorúzást tartottak a kormányoldal és az ellenzék pártjai csütörtökön Nagykanizsán, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat szervezésében.

Az emlékező beszédek sorában Teleki László, az MSZP országgyűlési képviselője felidézte, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra, egyetlen éjszaka alatt több mint háromezer romát végeztek ki Auschwitz-Birkenauban.

Mint hozzátette: ez a mának is jelzés, mert „nem szabad úgy építkezni, hogy politikai ideológia dönti el, kik jó emberek, rossz emberek, kik kellenek egy társadalomnak és kik nem”. Embereket kell említeni, „nagy betűkkel, és úgy is kell bánni velük” – jelentette ki.

A problémákat csak úgy lehet kezelni, ha a jobb- és a baloldal összefog, s ebben van egy nemzeti minimum. „Ne ideológiára és kirekesztésre építsünk, hanem ellenkezőleg, megbékélésre és befogadásra” – jegyezte meg a szocialista képviselő.

Tóth Nándor (Fidesz-KDNP), Nagykanizsa alpolgármestere a roma holokauszt áldozataival kapcsolatban egyebek mellett azt fogalmazta meg: „erkölcsi kötelességünk az ő emléküket fenntartani, hogy a jövőben ilyen soha ne történhessen meg”. Az alpolgármester hangsúlyozta: emlékeznünk és emlékeztetnünk kell. „A múlt bűneit és annak katasztrófáját kötelességünk feltárni és megtanítani, átadni újabb és újabb generációknak e rémisztő történetet” – mondta.

Vajda László (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Önkormányzat nemzetiségi bizottságának elnöke ugyancsak azt emelte ki, hogy a mai ifjúságnak is meg kell ismernie, mi történt 71 évvel ezelőtt. Kitért arra is, hogy néhány évvel ezelőtt Magyarországon „testvéreinket  levadászták, mert valakiknek útjukban állhattak”. Köztük az a fiatal édesapa és ötéves gyermeke, akiket „kivégeztek”, de remélhetőleg soha többé nem fordulhat ez elő – jelentette ki.

Lendvai Ferenc, a nagykanizsai roma nemzetiségi önkormányzat elnöke beszédében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a roma holokausztra emlékezők gyásza nemcsak a múltnak szól, hanem a jövőnek is. Azért hogy „a rasszizmus és a fajgyűlölet ne indítson el olyan folyamatot, amely újabb emberek kivégzéséhez vezet”.

Az emlékező beszédeket követően a Fidesz-KDNP városi vezetői – köztük Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő -, az MSZP zalai politikusai, a Demokratikus Koalíció nagykanizsai képviselői, továbbá civil szervezetek képviselői egymást követően helyezték el koszorúikat, majd közösen gyújtottak gyertyát a roma holokauszt emlékművénél.

(Cikk feletti foto: www.rabbi.zsinagoga.net)

The post Közösen emlékeztek a pártok a roma holokausztra Nagykanizsán appeared first on 8800.hu.

A kezdeményező a Zala Megyei Cigány Civil Szervezet, a kórház pedig partnerséget vállalt a program lebonyolításában. Ahogy Dr. Brünner Szilveszter főigazgató fogalmazott: minden olyan módszert és lehetőséget célszerű megismerni és felhasználni, amely hozzájárulhat a kisebbségek életkörülményeinek javításához. A konfliktusok hibás kezelése, eltagadása vagy elkerülése pedig csak súlyosbítja az amúgy is nehéz helyzeteket.

Az eddig országosan is példanélküli tréning sorozatot során a kórházban, a szakrendelőkben és az alapellátásban dolgozó szakemberek kiscsoportos foglalkozások keretén belül néprajzkutató, jogász és mediátor közreműködésével próbálnak konfliktuskezelési technikákat elsajátítani. A programot kezdeményező civil szervezet elnöke, Szolnok Ferenc elmondta, ezt a kezdeményezést szeretnék országossá tenni, ugyanakkor a kisebbség körében mentor hálózaton keresztül akarják e témát „kibeszélni”. Azt remélik, hogy akad majd olyan pályázati lehetőség, melyből ennek az anyagi hátterét is meg lehet teremteni.

The post Másság az egészségügyben – eredményesebb gyógyító munka a kisebbségek felé appeared first on 8800.hu.

A Vatikán, az állam a városban. A Szent Péter Bazilika és a tér látványa, kisugárzása még azokat is megérinti, akik egyébként nem kötődnek a római katolikus egyházhoz. A Vatikáni Múzeum pazar gyűjteménye pedig semmihez nem hasonlítható. De igaz ez a többi látványosságra is.

Hadrian Mauzóleuma, vagy ismertebb nevén az Angyalvár, amelyet Hadrianus császár római kormányzó építtetett mauzóleumként saját maga és családja számára. A híres Mózes szobor, aztán Róma egyik szimbóluma, a Colosseum, mely a legnagyobb amfiteátrum, amely a Római Birodalom idején épült, a római építészet egyik legjelentősebb alkotása. Ezt követően jöhet a Capitolium, amely Róma hét dombja közül az egyik legmagasabb és leghíresebb, a Forum Romanum, és a Campus Martius között található. Más világ a Piazza Navona, Róma egyik legszebb és legnépszerűbb tere, ahol korábban a város legkedveltebb piaca működött, valamikor itt hajócsatákat is rendeztek úgy, hogy a teret elárasztották vízzel.
Trevi-kúthoz. A világ egyik leghíresebb és legszebb szökőkútjába rengetegen dobnak aprópénzt, mivel a hiedelem szerint, aki pénz dob a kútba, az visszatér Rómába.
Végül a Spanyol lépcső. Európa leghosszabb és legszélesebb kültéri lépcsője, a rómaiak egyik kedvenc találkahelye 138 lépcsőfokból áll, 1717-ben épült, és utoljára 1995-ben újították fel.

Hogy még sok látnivaló kimaradt? Persze, de Rómába nem elég egyszer elmenni!

[See image gallery at www.8800.hu]

The post Róma – ahová minden út vezet appeared first on 8800.hu.