Nagykanizsa ebből a szempontból talán egyik legforgalmasabb zuga az Ady Endre utcában a egykori Városi Tanács épületének kapualja. Ha szerencséje van az arra járónak, még láthatja is a kicsordogáló végterméket. Ha belép, akkor viszont már a szag és a falon lévő foltok is árulkodnak.

A helyzet miatt, gyanítom lehetett már pár kellemetlen pillanatuk az épület bérlőinek és vendégeiknek, no meg azoknak is, akiket így rajtakaptak.

Megoldás nincs, s nem igen volt a múltban sem, pedig ez a probléma már több száz éves múltra tekint vissza Kanizsán is, és erre kettő „építészeti” bizonyíték is létezik a városban. Az egyik éppen az Ady Endre utcában.

A 15-ös szám alatti, jelenlegi plébánia épület után kiszélesedik egy kicsit az utca, a következő házat valamilyen megfontolásból jó egy méterrel beljebb építették fel. Így itt keletkezett egy apró kis sarok, egy zug, mely kiválóan alkalmas volt például a mostani Thury Kereskedelmi iskola helyén lévő Kissörház városközpont felé induló vendégeinek, hogy megszabaduljanak terhüktől. Ennek kivédésre az egykori tulajdonos elmés megoldást talált ki, egy apró, félköríves építménnyel lezárta a sarkot, mely így alkalmatlanná vált a zavartalan könnyítésre.

A város egy másik pontján, a Magyar utcán még ennél is egyszerűbb megoldást választottak, egy vasráccsal zárták le a sarkot. De ne higgyük, hogy a házak tulajdonosai ezt azért tették, mert nagyon aggódtak a város tisztaságáért. Persze lehetett ilyen megfontolás is, de ennél fontosabb volt, hogy szigorúan büntették azokat, akik nem így cselekedtek. Egy, az akkori városi tanács 1853-ban kibocsátott rendelete szerint: „Minden háztulajdonos oly szegleteket, ahol a házak körül vizelőhelyek léteznek, azokat deszkákkal elkerítve becsináltatni köteles lészen, (mert egyébként) 30 kr. pengővel lészen büntetendő.

Tanulság? Nincs! De mert múlt héten megemlékeztünk a sör világnapjáról, úgy gondoltam, e nemes ital útjának végső állomását is érdemes kitárgyalni. A volt tanácsház kapualjának rendjén talán segítene a jobb világítás, meg néhány feltűnő felirat, mely egy, a helyszín eseményeit rögzítő kamerára, meg a tettet követő büntetésre vonatkozik.

(Forrás: Tarnóczky Attila: Hol-Mi? Kanizsai házak és lakói  http://holmi.nagykar.hu/kezdolap.html )

The post Mi lesz a sörből (?) …. és hova kerül? appeared first on 8800.hu.

Ezt a sörünnepet kezdetben Amerikában egy  Santa Cruz-i kis söröző tartotta, majd létrehoztak egy weboldalt és ettől fogva mások is átvették. Azóta bárok, éttermek, kocsmák, sörfőzdék százai csatlakoztak és mára már több mint száz országban ünneplik meg az eseményt. Az ünnep szervezői arra ösztönzik a résztvevőket, hogy ezen a napon hívják meg egy italra azokat, akik egész évben azért dolgoznak, hogy mindig lehessen a sörivók poharában kedvenc italukból. Az ünnep során a nemzetközi barátság jegyében kifejezetten ajánlott, hogy a kedvenc nemzeti sörök mellett fogyasszanak más nemzetek söréből is.

Sajnos, mi itt Kanizsán már nem hívhatjuk meg azokat, akik nekünk főzik a habos italokat. De azért tiszteleghetünk előttük néhány egykori kedvencünk címkéjének fotójával.

The post Egykori kanizsai sztárokra emlékezünk a sör világnapján appeared first on 8800.hu.

Május első napjának ünnepe mára nagyon átalakult, a sör még ugyan megmaradt, de hol van már a virsli! Manapság már más „vérpótlókat” – pogácsa, ásványvíz, 500 forintos vásárlási utalvány – adnak azoknak is, akik részt vesznek véradáson.

De Kanizsán egy napra visszatér a múlt!

A helyi Vöröskereszt július 17-én, csütörtökön délután Sugár út 28. szám alatti központjában RETRO véradást tart. A retro ebben az esetben azt jelenti, hogy akik, délután 13-18 órakor között jelentkeznek véradásra, ismét sört és virslit kapnak önzetlenségükért.

Kanizsán a sör valamikor egyet jelentett a Balatoni Világossal. Arról nincs hír, hogy a nosztalgia véradáson ezt mivel pótolják.

The post Egy napra ismét sör és virsli – Retro véradás Nagykanizsán appeared first on 8800.hu.

The post Sörreklám – önkormányzati támogatással appeared first on 8800.hu.