The post Fejszével döntötték ki az uszoda előtti szobrot – ma kerültek rendőrkézre appeared first on 8800.hu.

A képviselők egyébként szerdán soron kívüli ülésükön hoznak döntést arról, hogy mely alkotó pályaművét fogadják el. Ha a szobor körüli egyéb információkra is kíváncsi, az előterjesztést itt találja meg:   http://www.nagykanizsa.hu/index.php?m=50002&id=227

The post Ön melyiket látná szívesen az Erzsébet téren? – Nézegessen Bethlen-szobor terveket! appeared first on 8800.hu.

Tarnóczki Attila évek óta elismerésre méltóan foglalkozik Nagykanizsa múltjának kutatásával, népszerűsítésével. Munkájának látványos eredménye itt található: http://holmi.nagykar.hu/  Az I. világháború kezdetének 100. évfordulójának apropóján született írásában a világégéshez kapcsolódó két kanizsai szobor körüli érdekességeket veszi számba.  

Az eredeti állapot

A 48. gyalogezred Deák-téri emlékművét – Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását – 1934-ben avatták fel.

Ezzel a városhoz kötődő mindkét ezred (a m. kir. 20. honvéd gyalogezred, továbbá a cs. és kir. 48. gyalogezred) elesett katonáinak emléke megörökítésre került. A továbbiakban a két alkotásnak teljesen más, de egyformán tanulságos sors jutott.

Az Erzsébet téren, a város legforgalmasabb helyén álló szobrot a Kádár-rendszer megszilárdulása után, 1965-ben vándorútra indították. Először az akkoriban eléggé félreeső zúgnak számító, de belvárosi Széchenyi térre telepítették. A hely jellege azonban változni kezdett, mert a tér keleti oldalán felépült a művelődési ház, a sarki üzletközpont pedig születőben volt.
Amikor előbbi 1976-ban elkészült, a két bronzkatonát a kies, távoli és néptelen Sétakertbe szállították át.

[See image gallery at www.8800.hu]

Civil erőfeszítések eredményeként 1993-ban kerülhetett az emlékmű eredeti helyére vissza.

Eközben a Deák téri alkotás maradt ott, ahol mindig is volt. Ennek oka az lehetett, hogy a kompozíció része az ezredben valaha szintén szolgált Petőfi Sándor alakja. Sokan (tévesen) az ezred 48-as sorszámát is 1848-as kapcsolatként értelmezték.

1934-ben, az avatáskor a talapzat elülső oldala közepére a következő vésett felirat került:
A CS. ÉS KIR. 48. GYALOGEZRED
HALHATATLAN HŐSEINEK EMLÉKÉRE

A szobor ebben az állapotában élte túl a világháborút.

[See image gallery at www.8800.hu]

Amikor a másik emlékmű kálváriája elkezdődött, nagyjából akkor születhetett a döntés, hogy emez maradhat, de jellegét meg kell változtatni. Az eredeti feliratot márványlappal fedték, amelyre Petőfi egyik verséből (Véres napokról álmodom…) vett idézet került:
S AZ Ó VILÁGNAK ROMJAIN
AZ ÚJ VILÁGOT MEGTEREMTIK!

Most már emlegethették 1848-as emlékszoborként, Petőfi szoborként.

Az ötven évvel ezelőtti „korszerűsítés” eredménye.

[See image gallery at www.8800.hu]

Az 1980-as évek legvégén az aljzat hátsó megemelt részére újabb tábla került Petőfi másik versrészletével:
ÉS MI NEM HAGYJUK MAGUNKAT,
MÍG LESZ EGY KÉZ ÉS EGY KARD:
FOGADOM AZT, HOGY MEGBÁNJA,
AKI BÁNTJA A MAGYART!

A tábla elhelyezésével kapcsolatos adatokat nem ismerek.
2008-ban, amikor eltávolították a szobor felületét fedő patinát és a bronzot fényesre csiszolták, ismét változott a talapzat felirata. Eltávolították mindkét márványtáblát (további sorsukat nem ismerem), majd a hősi halottakra emlékező eredeti szövegre a második idézetet hordozó nagyobb márványlap került.

[See image gallery at www.8800.hu]

És elérkezett 2014, az első világháború kitörésének 100. évfordulója. Ideális időpont a már elöregedett talapzat teljes felújítása. Hogy újakra cserélhessék, eltávolították burkolatának minden elemét. A gyalogezred hőseire emlékeztetőt is.
Utódjára már nem az 1934-es sorokat, hanem a Petőfi második költeményének (Már minékünk ellenségünk…) részletét vésték.

[See image gallery at www.8800.hu]

Hol tartunk ma?

Az ezred elesettjeinek emlékművére hajdan adakozók hajdani szándékára már alig-alig utal valami. Valamelyest a világháborús katona alakja. A talapzat hátlapján rejtvényként sorjázó évszámok és földrajzi nevek kevésbé.
Lehet, hogy a császári és királyi 48. gyalogezred és hősi halottjai emléke ellen az 1960-as években kezdett küzdelem véget ért?

Tarnóczky Attila

The post Szobrok, módszerek – avagy első világháborús kanizsai szobrok és a politika appeared first on 8800.hu.

Nagykanizsán senki, de volt egy, a városon kívülről érkezett, s végül az Önkormányzat asztalán landolt üzenet, mely, miután hivatalos üggyé vált, része lett annak az előterjesztésnek, mely a Török-kút és a leendő Bethlen szobor elhelyezésével foglalkozik, s melyet ezen a héten ismét tárgyal majd a testület.

A Deák szobrok (egyik az Eötvös tér keleti oldalán, a „kék házzal” szemben áll, a másik a Deák tér  5. szám alatti, egykori IKI központ falába van beépítve) ügye azért kerül a képviselők elő, mert a Budapesten élő Révész Ferenc a Zala Megyei Kormányhivatal vezetőjének írt levelében megkifogásolta azok elhelyezését, művészi értékét. Az Eötvös téri mellszobor – Zala György 1928-ban készült kehidai szobrának 2003-ban felállított másolata szerinte méltatlan helyen van, míg a Deák téri esetében az államférfihoz méltatlan a kivitelezés. Révész Ferenc érvei, mint ahogy arra az előterjesztés is utal, valóban nem nélkülöznek minden alapot.

Az Eötvös téri hely kiválasztásánál az volt a szempont, hogy valamikor itt állt a piarista gimnázium, melynek Deák egykor diákja volt. De a térnek ez a sarka valóban nem a legfrekventáltabb terület. A Deák téri, Fischer György által készített alkotás pedig 1997-es kihelyezése óta megosztja a művészi ábrázolás szabadságáról vitázókat, ráadásul mai környezete önmagában felér egy véleménnyel. De mindezek együtt sem indokolják, hogy a város a jelenlegi helyzetben pénzt szánjon az „állampolgári javaslat” megvalósítására, azaz Deák Ferenc szobrai maradnak jelenlegi helyükön.

The post A Deák szobrok maradnak jelenlegi helyükön appeared first on 8800.hu.

Nincs egy hete, hogy a városi közgyűlésben felvetődött: ha már Bethlen István miniszterelnöknek, aki egyben Kanizsa országgyűlési képviselője is volt, szobrot kíván állítani a város, akkor talán ugyanezt a gesztust megérdemelné az utókortól a város talán leghíresebb polgármestere, Krátky István is. Ő 1930-tól 1944-ig volt Nagykanizsa első embere, s egyebek mellett nevéhez fűződik a MAORT Kanizsára telepítése épp úgy, mint a városi strand megépíttetése.

A régi Zalai Közlönyöket lapozgatva pedig az is kiderül, hogy rajta tartotta szemét a ma a Deák teret díszítő, a 48-as gyalogezrednek emléket állító szobor megszületésének körülményein is. Pontosan 80 éve, 1934. március 8-án, csütörtökön az alábbi cikk jelet meg az újságban:

Azaz Krátky István, illetve a felállításért felelős szobor bizottság tagjai már márciusban láthatták azt Kisfaludi Strobl Zsigmond műtermében, amit a nagykanizsai közönség majd 1934. szeptember 2-án, a szobor felavatásakor nézhet, csodálhat meg ott, ahová eredetileg nem is ezt az alkotást szánták. Ugyanis 1929-ben még arról volt szó, hogy a Török-kút helyére a 20. honvéd gyalogezred emlékműve kerül. De ennek helyét végül- hosszas vita után – az Erzsébet tér délkeleti sarkán jelölték ki, ott avatták fel 1930-ban. Mi volt a vita oka? Igazi magyaros történet. Eredetileg ugyanis arról volt szó, hogy a két alakulat hőseinek közös emlékművet állít a város. De a 20-as honvédeknek és családtagjaiknak ez valamiért nem tetszett, nagy gyűjtést szerveztek és ennek eredményeként külön emlékművet állítottak.

The post Krátky István és a szobrok appeared first on 8800.hu.

The post Kanizsai önkormányzat – nincs döntés a szobrokról appeared first on 8800.hu.

The post Ünnep után appeared first on 8800.hu.