Tarnóczki Attila Archives - 8800.hu https://www.8800.hu/tag/tarnoczki-attila/ egy város hétköznapjai Mon, 08 Feb 2016 10:22:58 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=7.1.1 Különleges kép a régi Városházáról https://www.8800.hu/kulonleges-kep-a-regi-varoshazarol/ Mon, 08 Feb 2016 10:22:58 +0000 http://www.8800.hu/?p=24085 Az 1873-ban elkészült épület a városközpont talán legszebb építménye volt – egészen 1945 tavaszáig, amikor máig tisztázatlan körülmények között leégett.

The post Különleges kép a régi Városházáról appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Az ő érdemük, hogy KANIZSAI PIAC a kanizsai piac
  2. Tarnóczki Attila 70 éves
  3. „Előre a szocializmus útján” – időutazásra hív a Thúry György Múzeum
]]> Az egykori kanizsai képeslapok egyik főszereplője volt a régi Városháza – nem véletlenül. Az 1873-ban elkészült épület a városközpont talán legszebb építménye volt – egészen 1945 tavaszáig, amikor máig tisztázatlan körülmények között leégett. bele1Földszinti maradványaira még sokan emlékezhetnek, de a hatvanas évek elején születettek már csak a helyén, az Ady Endre utca Fő út sarkán emelt, igencsak rondára sikeredett egykori gúnynevén Lordok Házát ismerik. De ez csúfos kockaház mától magán visel egy keveset az egykori Városházából, Városházáról. Tarnóczki Attila, aki számtalan néhány helytörténeti emlékhely jelölésének kezdeményezője, ma délelőtt tette ki a sarokház egyik tartóoszlopára az egykori díszes épületet felidéző alkotását. Mint elmondta bő másfél évet dolgozott az alumínium-réz kombinációjú képen annak érdekében, hogy időt álló módon megidézhető legyen a város egy jeles korszaka. Az egykori Városháza építésének, működésének és megsemmisülésének érdekesebb epizódjairól itt talál az olvasó bővebb információt: http://holmi.nagykar.hu/irasok/4585/1.html

bele2

The post Különleges kép a régi Városházáról appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Az ő érdemük, hogy KANIZSAI PIAC a kanizsai piac
  2. Tarnóczki Attila 70 éves
  3. „Előre a szocializmus útján” – időutazásra hív a Thúry György Múzeum
]]> Tarnóczki Attila 70 éves https://www.8800.hu/tarnoczki-attila-70-eves/ Thu, 11 Jun 2015 03:48:22 +0000 http://www.8800.hu/?p=23277 De abban biztosan egyetértene, hogy legsikeresebb munkája a városi könyvtár honlapján található, mára már több mint 2000 oldalas Hol? Mi? várostörténeti digitális „képeskönyv” (http://holmi.nagykar.hu/ ),

The post Tarnóczki Attila 70 éves appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Egy ZENÉSZ születésnapjára – Ámon István 75 éves
  2. Az ő érdemük, hogy KANIZSAI PIAC a kanizsai piac
  3. „Két feladat közül mindig a nehezebbet választottam…
]]> Azt meséli: egy régi patika berendezéssel kezdődött minden.

beleMég valamikor a rendszerváltás előtt tanár kollégáival közösen (annak idején a Dr. Mező Ferenc gimnáziumban tanított fizikát) egy petíciót, tiltakozó levelet írtak az akkori közélet vezetőinek, hogy egy régi kanizsai gyógyszertár szépen faragott berendezését megmentsék, ne vigyék el Kanizsáról. Volt akkor ebben némi politikai tett is, de alapvetően ekkor kezdett el érdeklődni a város múltja iránt. Az ezt követő 15 év nem igazán volt alkalmas az elmúlt évszázadok történéseinek kutatására, országgyűlési képviselőként, majd alpolgármesterként inkább csak befolyásával tudta segíteni az ilyen irányú munkát. De nyugdíjba vonulása óta ez tölti ki napjait. Ő találta ki, hogy a kórház díszes kerítésének felújításához szelvényenként kell támogatókat keresni, hogy a város nevezetes épületeit a ház rövid történetét is tartalmazó kis márványtáblákkal kellene jelölni – ezekből lassan másfélszáz van már szerte Kanizsán. A vásárcsarnok bejáratához saját kezűleg rakta fel a kiskanizsai, fejükön kosarat cipelő kofák sziluettjét, s az udvarán vár jobb sorsra, jóváhagyásra az a néhány tégla, mellyel a Deák téri Suszter allét jelölné. Kezdeményezései közül ezek csak kiragadott példák, s lehet, hogy szerinte nem is a legfontosabbak. De abban biztosan egyetértene, hogy legsikeresebb munkája a városi könyvtár honlapján található, mára már több mint 2000 oldalas Hol? Mi? várostörténeti digitális „képeskönyv” (http://holmi.nagykar.hu/ ), mely a szó szoros értelmében utcáról utcára, házról házra járva dolgozza fel Kanizsa múltját, rendkívül olvasmányos, sok fotóval illusztrált formában.

A helytörténeti kutatásaiért Podmaniczky díjjal kitüntetett Tarnóczki Attilát tegnap a Városvédő Egyesület vezetői köszöntötték 70. születésnapja alkalmából.

The post Tarnóczki Attila 70 éves appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Egy ZENÉSZ születésnapjára – Ámon István 75 éves
  2. Az ő érdemük, hogy KANIZSAI PIAC a kanizsai piac
  3. „Két feladat közül mindig a nehezebbet választottam…
]]> Szobrok, módszerek – avagy első világháborús kanizsai szobrok és a politika https://www.8800.hu/szobrok-modszerek-avagy-elso-vilaghaborus-kanizsai-szobrok-es-politika-2/ Fri, 28 Nov 2014 06:00:25 +0000 http://www.8800.hu/?p=21725 Az ezred elesettjeinek emlékművére hajdan adakozók hajdani szándékára már alig-alig utal valami. ... Lehet, hogy a császári és királyi 48. gyalogezred és hősi halottjai emléke ellen az 1960-as években kezdett küzdelem véget ért?

The post Szobrok, módszerek – avagy első világháborús kanizsai szobrok és a politika appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Király utca 35. – a szemünk előtt ment tönkre
  2. Börtön Nagykanizsán – az ország legvidámabb fogháza
  3. Ligetváros – Barakk
]]> Az elmúlt hónapokban több alkalommal foglalkoztunk a Deák téri 48-as emlékmű sorsával, talapzatának felújításával, illetve azzal, hogy miért változott időről-időre Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotásának posztamensén a márványtábla szövege.

Tarnóczki Attila évek óta elismerésre méltóan foglalkozik Nagykanizsa múltjának kutatásával, népszerűsítésével. Munkájának látványos eredménye itt található: http://holmi.nagykar.hu/  Az I. világháború kezdetének 100. évfordulójának apropóján született írásában a világégéshez kapcsolódó két kanizsai szobor körüli érdekességeket veszi számba.  

Az eredeti állapot

Az eredeti állapot

A 48. gyalogezred Deák-téri emlékművét – Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását – 1934-ben avatták fel.

Ezzel a városhoz kötődő mindkét ezred (a m. kir. 20. honvéd gyalogezred, továbbá a cs. és kir. 48. gyalogezred) elesett katonáinak emléke megörökítésre került. A továbbiakban a két alkotásnak teljesen más, de egyformán tanulságos sors jutott.

Az Erzsébet téren, a város legforgalmasabb helyén álló szobrot a Kádár-rendszer megszilárdulása után, 1965-ben vándorútra indították. Először az akkoriban eléggé félreeső zúgnak számító, de belvárosi Széchenyi térre telepítették. A hely jellege azonban változni kezdett, mert a tér keleti oldalán felépült a művelődési ház, a sarki üzletközpont pedig születőben volt.
Amikor előbbi 1976-ban elkészült, a két bronzkatonát a kies, távoli és néptelen Sétakertbe szállították át.

 

[See image gallery at www.8800.hu]

Civil erőfeszítések eredményeként 1993-ban kerülhetett az emlékmű eredeti helyére vissza.

Eközben a Deák téri alkotás maradt ott, ahol mindig is volt. Ennek oka az lehetett, hogy a kompozíció része az ezredben valaha szintén szolgált Petőfi Sándor alakja. Sokan (tévesen) az ezred 48-as sorszámát is 1848-as kapcsolatként értelmezték.

1934-ben, az avatáskor a talapzat elülső oldala közepére a következő vésett felirat került:
A CS. ÉS KIR. 48. GYALOGEZRED
HALHATATLAN HŐSEINEK EMLÉKÉRE

A szobor ebben az állapotában élte túl a világháborút.

[See image gallery at www.8800.hu]

Amikor a másik emlékmű kálváriája elkezdődött, nagyjából akkor születhetett a döntés, hogy emez maradhat, de jellegét meg kell változtatni. Az eredeti feliratot márványlappal fedték, amelyre Petőfi egyik verséből (Véres napokról álmodom…) vett idézet került:
S AZ Ó VILÁGNAK ROMJAIN
AZ ÚJ VILÁGOT MEGTEREMTIK!

Most már emlegethették 1848-as emlékszoborként, Petőfi szoborként.

Az ötven évvel ezelőtti „korszerűsítés” eredménye.

[See image gallery at www.8800.hu]

Az 1980-as évek legvégén az aljzat hátsó megemelt részére újabb tábla került Petőfi másik versrészletével:
ÉS MI NEM HAGYJUK MAGUNKAT,
MÍG LESZ EGY KÉZ ÉS EGY KARD:
FOGADOM AZT, HOGY MEGBÁNJA,
AKI BÁNTJA A MAGYART!

A tábla elhelyezésével kapcsolatos adatokat nem ismerek.
2008-ban, amikor eltávolították a szobor felületét fedő patinát és a bronzot fényesre csiszolták, ismét változott a talapzat felirata. Eltávolították mindkét márványtáblát (további sorsukat nem ismerem), majd a hősi halottakra emlékező eredeti szövegre a második idézetet hordozó nagyobb márványlap került.

[See image gallery at www.8800.hu]

És elérkezett 2014, az első világháború kitörésének 100. évfordulója. Ideális időpont a már elöregedett talapzat teljes felújítása. Hogy újakra cserélhessék, eltávolították burkolatának minden elemét. A gyalogezred hőseire emlékeztetőt is.
Utódjára már nem az 1934-es sorokat, hanem a Petőfi második költeményének (Már minékünk ellenségünk…) részletét vésték.

[See image gallery at www.8800.hu]

Hol tartunk ma?

Az ezred elesettjeinek emlékművére hajdan adakozók hajdani szándékára már alig-alig utal valami. Valamelyest a világháborús katona alakja. A talapzat hátlapján rejtvényként sorjázó évszámok és földrajzi nevek kevésbé.
Lehet, hogy a császári és királyi 48. gyalogezred és hősi halottjai emléke ellen az 1960-as években kezdett küzdelem véget ért?

Tarnóczky Attila

The post Szobrok, módszerek – avagy első világháborús kanizsai szobrok és a politika appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Király utca 35. – a szemünk előtt ment tönkre
  2. Börtön Nagykanizsán – az ország legvidámabb fogháza
  3. Ligetváros – Barakk
]]> Az ő érdemük, hogy KANIZSAI PIAC a kanizsai piac https://www.8800.hu/az-o-erdemuk-hogy-kanizsai-piac-kanizsai-piac/ Sun, 06 Jul 2014 06:09:38 +0000 http://www.8800.hu/?p=17771 Ők voltak azok, akik a kiskanizsai „sáskák” szorgalmának, no meg kiváló minőségű áruinak hírét vitték szinte az egész Dunántúlon.

The post Az ő érdemük, hogy KANIZSAI PIAC a kanizsai piac appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Szombaton ismét disznóvágás a vásárcsarnoknál
  2. Tarnóczki Attila 70 éves
  3. Különleges kép a régi Városházáról
]]> bele1Már csak az idősebb generáció emlékében él a hatalmas, áruval megrakott fonott kosarát fején cipelő, bő szoknyás asszony képe. Ők voltak azok, akik a kiskanizsai „sáskák” szorgalmának, no meg kiváló minőségű áruinak hírét vitték szinte az egész Dunántúlon.

Tarnóczki Attila a Hol, mi? Kanizsai házak és lakói című digitális könyve ( http://holmi.nagykar.hu ) kiskanizsai fejezetének összeállításakor lelt rá egy fotóra, melyen az első sorban idézett emlékkép két valóságos alakja látható. Ez a fotó volt az ihletője annak az ötletnek, hogy a legendás kanizsai piacok hagyományait jó lenne valamilyen módon megörökíteni a Vásárcsarnokon.

Az egykori vásározó asszony acéllemezből kivágott árnyképét és párját, az acéllemezből „megmaradt” kontúrt pénteken reggel a csarnokba sietők szeme láttára helyezték egy az épület parkoló felőli oldalán főbejárata mellett Tarnóczki Attila és segítői.

bele2Mostantól ez a múltidéző látványosság fogadja a ideérkezőket. Ha pedig a környék hagyományaiban járatlan idegen érdeklődne, hogy mit is ábrázol a kép, a csarnokban egészen biztosan mindig lesz valaki az egykori vásározó asszonyok utódai között, aki felvilágosítást ad az idővel talán valóban a csarnok jelképévé váló figurák eredetéről.

The post Az ő érdemük, hogy KANIZSAI PIAC a kanizsai piac appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Szombaton ismét disznóvágás a vásárcsarnoknál
  2. Tarnóczki Attila 70 éves
  3. Különleges kép a régi Városházáról
]]> Ligetváros – Barakk https://www.8800.hu/ligetvaros-barakk/ Wed, 09 Oct 2013 11:51:38 +0000 http://www.8800.hu/?p=4234 A kellemesen hangzó és a komorabb hangulatú név is ugyan azt a városrészt takarja.

The post Ligetváros – Barakk appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Király utca 35. – a szemünk előtt ment tönkre
  2. Börtön Nagykanizsán – az ország legvidámabb fogháza
  3. Szobrok, módszerek – avagy első világháborús kanizsai szobrok és a politika
]]> A kellemesen hangzó és a komorabb hangulatú név is ugyan azt a városrészt takarja. Kanizsa déli részének, a Csengery utca végének telepét tiszteli, csúfolja a kanizsai köznyelv ezekkel a nevekkel. Ezek a házak, no meg azok, melyek ehhez a telephez tartoztak, de melyek többségét már a 20. század két nagy háborúja közti időszakban lebontották, nem lakásnak készültek.
Csengery.115. BarbaritsMár javában dúlt az I. világháború, amikor építtetni kezdték itt katonák és foglyok százaival az ország legnagyobb – fertőző betegeknek szánt – katonai barakk-kórházát. Időközben az eredeti elképzelés módosult, járvány-kórház helyett tartalék kórház lett belőle, a betegek számára tervezett nyolcvan barakkból csak ötvennégyet építettek fel. A különböző rendeltetésű, favázas, cementes faforgácslemezből és lyukacsos téglákból készül, palával fedett házak együttes száma száz volt. Az intézménynek lett nagy fürdője, krematóriuma, vágóhídja, kertészete is. Megnyitásakor 1600 sérült katonát fogadott be a kórház. Ápolásukra, ellátásukra a katonai személyzeten túl több száz nőt foglalkoztattak. A nagy betegszám, a kórház sajnálatosan nagy „forgalma” a magyarázata annak, hogy miért van olyan sok első világháborús katonai sír a kanizsai temetőben.

ligetvárosA háború után a barakkok egy részét lerombolták, másokat szükséglakásokká alakítottak át. A trianoni békeszerződés nyomán elcsatolt területek menekültjeinek egy részét itt helyezték el. A telep középső részén néhány épület a II. világháború alatt is katonai kórházként funkcionált, később ezeket is lakásokká alakították át. Az itt élőknek jobbára a vasút, a sörgyár adott munkát. Itt lakni soha nem volt dicsőség, ez a környék mindig egy kicsit lenézett volt, aki innen elköltözhetett nem gondolt vissza rá nosztalgiával. A város a közeli jövőben pályázati forrásból 16 lakást felújít. De a furcsa, kettős érzés, mely nyilvánvaló módon az eredeti funkcióból ered, megmarad. (Forrás: Tarnóczki Attila: Hol, mi? Kanizsai házak és lakói)

The post Ligetváros – Barakk appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Király utca 35. – a szemünk előtt ment tönkre
  2. Börtön Nagykanizsán – az ország legvidámabb fogháza
  3. Szobrok, módszerek – avagy első világháborús kanizsai szobrok és a politika
]]> Börtön Nagykanizsán – az ország legvidámabb fogháza https://www.8800.hu/borton-nagykanizsan-az-orszag-legvidamabb-foghaza/ Tue, 17 Sep 2013 14:30:20 +0000 http://www.8800.hu/?p=2646 A város határába tervezett nevelőintézet adta az ötletet, hogy utána nézzünk, miként is volt ez egykor Kanizsán, hol milyen körülmények között őrizték azokat, akiket elítéltek.

The post Börtön Nagykanizsán – az ország legvidámabb fogháza appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Király utca 35. – a szemünk előtt ment tönkre
  2. Ligetváros – Barakk
  3. Mi lesz a börtönnel?
]]> A város határába tervezett nevelőintézet adta az ötletet, hogy utána nézzünk, miként is volt ez egykor Kanizsán, hol milyen körülmények között őrizték azokat, akiket elítéltek. Mert volt ilyen intézmény a városban, méghozzá nem is akármilyen:
„Ez a fogház arról nevezetes, hogy a legvidámabb fogháza az egész országnak, hol a rabok szomorú napjait víg trombita-zenével igyekeznek felvidítani, kellemessé tenni. Közvetlen mellette van ugyanis a Zöldfa-kert,….. Midőn a város e kedvelt mulatóhelyét megtekintettem, éppen akkor szólt le a rablógyilkosság miatt letartóztatott polgártársunk a fogház második emeletének ablakából a veteránok zenekarára:
− Ácsi! Azt a nótát fújjátok nekem:
„Gyere be rózsám, gyere be,
Csak magam vagyok ide be”!
Erzsébet.06.(049) 1892 előtt.Az egykor a Keszthelyi Hírlapban megjelent kanizsai élménybeszámolót Tarnóczki Attila idézi Hol, mi? Kanizsai házak és lakóik című, nagy elektronikus gyűjteményében, s ami lényegét illeti, nem sokban térhetett el a valóságtól. Ugyanis ez a bizonyos Zöldfa-kert a mai Polgármesteri Hivatal helyén működött egészen 1907-ig, a mögötte lévő, mára már takart –most a Szociális Foglalkoztatónak helyet adó – épület volt a fogház, melyet most már csak a Sabján Gyula utca felől lehet megközelíteni.
1874-ben építették, látványa majd 60 éven keresztül uralta az Erzsébet teret. Évtizedekig „mintabörtönnek” számított: volt iskolája, kórterme, kápolnája, asztalosműhelye, sőt még kertészete is – Palinban. Így akkoriban nem volt ritka látvány, hogy a 10-es csoportokba összefűzött rabok munkára vonultak a Magyar és a Garay utcán.
IM000388.JPGAz épület alagsorában volt a főző- és mosókonyha, a munkaterem, a fürdőszoba és a sötétzárkák. A földszinten kapott helyet a kórházi szoba, a tanterem, egy másik munkaterem és a személyzet. A következő két szint egyforma volt. Középen helyezkedett el az őrszoba, két oldalt a zárkák: hat zárka 3-3 személynek, kettő 12-12 személynek és volt hat egyszemélyes zárka is. A kanizsai fogháznak általában 70-80 foglya volt, de kivételesen a szám elérte a 130-at is.
A mai épületen már kevésbé látni, hogy egykor milyen célt szolgált, de a hatvanas évek végén, amikor már itt működött a Szociális Foglalkoztató, még megvoltak a régi, kukucskálós ajtók, a magasra épített rácsos ablakok, a szinteket elválasztó rácsos ajtók.
Forrás és fotók: Tarnóczki Attila – Hol, mi? Kanizsai házak és lakóik

The post Börtön Nagykanizsán – az ország legvidámabb fogháza appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Király utca 35. – a szemünk előtt ment tönkre
  2. Ligetváros – Barakk
  3. Mi lesz a börtönnel?
]]> Király utca 35. – a szemünk előtt ment tönkre https://www.8800.hu/kiraly-utca-35-szemunk-elott-ment-tonkre/ Sun, 08 Sep 2013 17:47:20 +0000 http://www.8800.hu/?p=2002 A megye műemlékeinek ismertetője 1830 körülre teszi építése időpontját, de Tarnóczki Attila szerint a rendelkezésére álló dokumentumok alapján inkább az 19. század második fele a […]

The post Király utca 35. – a szemünk előtt ment tönkre appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Börtön Nagykanizsán – az ország legvidámabb fogháza
  2. Ligetváros – Barakk
  3. Szobrok, módszerek – avagy első világháborús kanizsai szobrok és a politika
]]> A megye műemlékeinek ismertetője 1830 körülre teszi építése időpontját, de Tarnóczki Attila szerint a rendelkezésére álló dokumentumok alapján inkább az 19. század második fele a valószínű, ugyanis egy 1863-ból származó kataszteri térképen még ezen a helyen kettő kis épület áll, mindkettő Plosszer Gyuláné tulajdonában.
Az eredeti épületet Plosszer Ignác városi mérnök klasszicista házaként ismerjük. A város mérnöki hivatala Halvax József polgármestersége idején (1868-1872) került megszervezésre. Ennek lett első vezetője Plosszer, aki előtte az uradalom földmérője (mérnöke) volt. Az 1890-es években ment nyugdíjba.
A ház egészen az 1970-es évek elejéig sértetlenül állt, de akkor a új (a jelenlegi) buszmegálló miatt kialakítandó új úthálózat miatt nyugati felét lebontották. Ennek a szárnynak a helyén máig egy eléggé környezet idegen faház áll. A maradék épület sorsát az idei tél pecsételte meg. Teteje beszakadt, lakhatatlanná vált. Jelenlegi állapotát Tarnóczki Attila Hol, mi? Kanizsai házak és lakói című gyűjteményében végstádiumként jellemzi.

[See image gallery at www.8800.hu]

The post Király utca 35. – a szemünk előtt ment tönkre appeared first on 8800.hu.

Ajánló:

  1. Börtön Nagykanizsán – az ország legvidámabb fogháza
  2. Ligetváros – Barakk
  3. Szobrok, módszerek – avagy első világháborús kanizsai szobrok és a politika
]]>