A kiállítás főcímének – Marokba szőtt mesék – szimbolikus jelentése van: a paraszti világban a közösen végzett munkáknál, kukoricafosztásnál, fonásnál vagy a tollfosztóban az emberek daloltak, beszélgettek, meséltek egymásnak. A történetek szájról szájra jártak, és miközben a kéz szorgosan dolgozott, tovább szőtték a meséket, estéről estére újabb fordulatokkal bővültek a történetek – mondta el Szabó Tímea néprajzos az MTI-nek, hozzátéve, hogy a régi paraszticanada goose onlinevilágban a mesék, mondák nagy része a felnőtteknek szólt.

A néprajzi kiállítás bemutatja, miként éltek egykoron az emberek, mit dolgoztak, és egyben azt is, hogy munka közben milyen meséket találtak ki. A néprajzi tárgyakat enteriőrökben jelenítik meg, láthatók lesznek a falusi élet főbb színterei: a gazdasági udvar, a szoba- és konyharészletek mellett berendeznek egy fonósarkot is.

Az enteriőrökhöz számos népmese kapcsolódik, a konyhában a kenyérsütést a Kicsi dió meséje idézi fel, a gazdasági udvarban megelevenedő mese pedig azt mutatja be, hogy a pokolból érkező kisördög csodálatos erejével hogy könnyítheti meg a szegény favágó vagy a szántóvető életét. A pásztornépművészetet a faragó- díszítő motívumkincseken keresztül tárják a látogatók elé, a pásztormesékben Mátyás király igazmondó juhászát és az Aranyszőrű bárányt jelenítik meg – ismertette Szabó Tímea.

Az enteriőrökhöz kapcsolódó népmeséket múzeumpedagógiai foglalkozásokon dolgozzák fel. A mesevilágot színes falfestményen jelenítik meg, a családok vagy az iskolákból, óvodákból érkező kisebb csoportok ebben a környezetben szőhetik tovább a molinókon olvasható, eredeti szókincset, tájszavakat is tartalmazó meserészleteket – emelte ki a zalaegerszegi múzeum néprajzosa.

Kitért arra is, hogy a kiállítás megrendezése előtt a múzeum nagyon sok felajánlást kapott, így arra is lesz lehetőség, hogy a régi korok mesevilágát diavetítővel is megidézzék.

A Marokba szőtt mesék – Régmúlt idők tárgyaival a mesék világába elnevezésű kiállítás február 25-ig tekinthető meg Zalaegerszegen.

The post Kanizsai kiállítás a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban appeared first on 8800.hu.

A nagykanizsai Magyar Plakát Házban keddtől látható az a 15 felnagyított fotó, amelyeket Kerecsényi Edit, a Thúry György Múzeum akkori igazgatója készített 1956 októberében, de a negatívokat évtizedekre elrejtette. Mint azt Kunics Zsuzsanna, a múzeum történész-muzeológusa az MTI-nek elmondta: az egykori igazgató 29 évesen, harmadik gyermekével várandósan készített fotókat azokban az októberi napokban. Vakmerő volt, hogy dokumentálta a város központjában álló szovjet emlékmű katonaszobrának éjszakai ledöntését, illetve a diákok és gyári dolgozók felvonulását, a felvételek sorsát azonban sokáig titkolta. Évtizedek múltán beszélt csak arról kollégáinak, hogy a forradalom leverése után házkutatást tartottak náluk – férjét, aki a gimnázium tanára volt, börtönbe is vetették -, ezért a negatívok egy részét elégette, más darabjait azonban elrejtette. A szoborledöntést megörökítő képeket és negatívot a jól felismerhető résztvevők védelme érdekében elégette, a felvonulásról készült fotókat azonban a város emblematikus épületének számító Vasemberház „névadójának” lábába rejtette. A szinte életnagyságú eredeti szobor akkor már leszerelt és a múzeumban tárolt lábrészébe dugott negatívokat csak az 1980-as években vette elő és leltározta be a múzeumi fotótárba.

A kalandos sorsú képek 90-szer 140 centiméteres nagyításban november 30-ig láthatók.

A Nagykanizsai Kultúrkör Egyesület, a Kanizsai Kulturális Központ (KKK), valamint a szintén helyi Retro Talpi Kft. közös programjaként vasárnapra alkalmi járműbemutatót szerveznek a Medgyaszay Ház elé. Kovácsné Mikola Mária, a KKK igazgatója elmondta: az 1956-os Emlékbizottság által támogatott, A magyar szabadság éve programsorozat keretében megvalósuló szabadtéri tárlaton az akkoriban használatban lévő két- és négykerekűek láthatók majd. Régi Csepel teherautó, öreg Ford és Volkswagen Bogár, sőt Jaguar is lesz a kiállított járművek között, de az akkortájt használatos biciklikből és motorkerékpárokból is felsorakoztatnak néhányat az egész napos szabadtéri kiállítás keretében.

The post 1956 – Elrejtett fotók és korabeli járművek Nagykanizsán appeared first on 8800.hu.

A marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, a gyulafehérvári Egyesülés Múzeum és a nagykanizsai Thúry György Múzeum támogatásával évek óta zajló régészeti dokumentálásról a légi fotókat készítő Czajlik Zoltán, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének egyetemi docense azt mondta: a korábbi kiállításokhoz képest ilyen gazdag, és számos felvételt először bemutató tárlatot még nem állítottak össze. A még 1993-ban francia együttműködéssel kezdődött légi fotózások eredményeként mostanáig több mint 55 ezer felvételt készítettek, ebből válogatva mintegy ötven látható keddtől Nagykanizsán.

A két erdélyi múzeum jóvoltából 2009-ben kezdődött el a műemlékek és régészeti lelőhelyek repülőgépről történő dokumentálása, amely egyfajta információmentés is, ugyanis az évek során több lefotózott lelőhely már megsemmisült. Ide sorolható az elárasztott Bözödújfalu katolikus templomának tornya, amely a nagykanizsai kiállításon még látható egy képen, de néhány évvel ezelőtt végleg a vízbe süllyedt – említette Czajlik Zoltán. Hozzátette még, hogy Magyarország középső vidéke légi régészeti szempontból viszonylag jól feltárt, de Zala az utóbbi időkig elhanyagolt volt. Két évvel ezelőtt kezdték el a dokumentálást a nagykanizsai múzeum támogatásával, és sikerült a levegőből olyan lelőhelyekre bukkanni, mint a Hahót melletti körárok, amely további kutatásokra vár.

A Magyar Plakát Házban december végéig látható, Történelmi látképek – Légi régészet a Marostól a Zaláig című időszaki kiállítás keretében Erdély, a Déli-Kárpátok, a Mezőség és Székelyföld korábban a két erdélyi városban és a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatott felvételei mellett most először láthatók a Bánságban és Zalában készült légi fotók. Halomsíros temetők, őskori és római települések, erődítmények és várak épületeinek körvonalai tűnnek fel a mezők és szántók talajának takarásában, de az egykori kanizsai vár hajdani területe is látható a nagykanizsai légifotó-kiállításon.

The post Erdélyi és zalai régészeti légi fotókból kiállítása Nagykanizsán appeared first on 8800.hu.

Polay József felidézte, hogy a törököktől 1690-ben visszafoglalt kanizsai vár kápolnájába jezsuita szerzetesek helyeztek el egy vélhetően Ausztriából hozott oltárképet. A várat és benne a kápolnát azonban 1702-ben lerombolták, ezért Körmendi Imre atya a festményt és más egyházi ereklyéket magával vitte új állomáshelyére, Marosvásárhelyre. Minderről a jezsuiták 1703-ban írott Historia Domus-ának első kötetében áll egy bejegyzés.

A kanizsai vár egyetlen, írással is igazolt eredetű emlékének történetét a Barbarits féle 1929-es nagykanizsai monográfiában is említik, de az elmúlt több mint fél évszázadban több alkalommal megerősítették Marosvásárhelyen is, hogy a főtéren álló Keresztelő Szent János-templom főoltárán látható kép a kanizsai várból származik. A Máriát a kis Jézussal ábrázoló barokkos kép 100-szor 120 centiméteres nagyságú és ma is kiváló állapotú.

A kép történetét újból felfedezve a Kanizsai Múzeumért Alapítvány egyik kuratóriumi tagja, Uzsoki Lászlóné kereste meg nemrég a marosvásárhelyi plébániát, ahol igazolták az oltárkép származását. Polay József ezzel kapcsolatban elmondta: egyeztetéseket kezdeményezett, hogy miként lehetne ismét bemutatni Nagykanizsán a festményt olyan módon, hogy az a marosvásárhelyi templom és Nagykanizsa érdekeit egyaránt kielégítse, de jelezte, hogy ez akár hosszú, államközi egyeztetéseket igényelhet.

The post Marosvásárhelyen van az egykori kanizsai vár kápolnájának oltárképe – visszahozható? appeared first on 8800.hu.

A „Múltbéli arcok” törzsanyaga a Fejér megyei Perkátáról származik. Az ott feltárt középkori temető elhunytjainak arcaihoz készített rajzos arcrekonstrukciók (Kőnig Frigyes alkotásai), és Somogy megyei népvándorláskori lelőhelyeken kiásott sírok embertani anyagához készített szoborszerű fejrekonstrukciók (Árpás Károly, Skultéty Gyula és Kustár Ágnes munkái) is megtekinthetőek. Az emberek mellett, a sírjaikból előkerült hétköznapi viseleti tárgyakat is tanulmányozhatja a látogató.

A feltárásokon előkerült csontvázak koponyáiból a szakemberek pontosan tudták rekonstruálni az egykoron élt emberek arcvonásait. A népek különleges szokásaira például a koponyatorzítások – „nyújtott, vagy lékelt” koponyák – alapján lehet következtetni. A nyújtott koponyára a Szekszárd környékén végzett feltáráskor bukkantak rá, a lékelt koponyát Keszthely környékén, Vörsön végzett régészeti feltáráson találták meg.

A Képzőművészetek Házában felállított különleges tárlatot kedden délután 16.30-kor nyitja meg a tárlat egyik alkotója, Kőnig Ferenc Munkácsy-díjas képzőművész.

Ha az olvasónak van kedve elvégezni egy virtuális arcrekonstrukciót, azaz a koponya alapján „felépíteni” az arcot, itt megteheti: http://gocsejimuzeum.hu/virtualis-kiallitas/multbeli-arcok/az-arcrekonstrukciorol

The post Ilyen a koponyája – de milyen lehetett még életében? appeared first on 8800.hu.

A török elleni hadjáratban kitüntetett szerepű egykori kanizsai várat bemutató állandó kiállítás nyílt a NETTA Pannónia telephelyén. Hogy miért pont itt? Mert –s ezt a kanizsaiak közül mindenki tudja –egykor itt állt az 1702-ben királyi parancsra lerombolt vár. No és persze az sem mellékes, hogy a társaság ügyvezetője, Horváth Balázs volt a motorja a tárlat előkészítésének.

A cég egyik raktárának átalakításával hozták létre az állandó tárlatot, amely a hajdani kanizsai vár építésének, kitüntetett szerepének és kényszerű pusztulásának történetét mutatja be. Korabeli metszetek nagyításai, az évtizedekkel ezelőtti feltárások fotói mellett egy pontos makett, továbbá mintegy félszáz tárgyi emlék – köztük ágyúgolyók, fegyverzetek darabjai, cseréptöredékek, valamint a vár több eredeti cölöpdarabja – látható a pénteken megnyitott, multimédiás eszközökkel is kiegészített kiállításon.

    Száraz Csilla, a múzeum igazgatója felidézte, hogy a történelmi Kanizsai-család négytornyú várkastélya, majd a később köré épült ötszögletű erődítmény éppen az önkormányzati társaság jelenlegi telephelyének területén állt.

Az 1323-ban a család birtokába került Kanizsa településén valószínűleg 1393-ra fejeződött be a visegrádihoz vagy a diósgyőrihez hasonló várkastély építése. A későbbi várúr, Nádasdy Tamás az 1500-as évek közepén modernizálta és megerősítette a kanizsai várat, amely Szigetvár 1566-os eleste után a török elleni harcok legfontosabb végvára volt. Éppen ezért a vár királyi tulajdonba került, és ezt követően alakították ki körülötte az ötszögletű erődöt.

Megerősítése ellenére a törökök 1600 októberében, 43 napos ostrom után elfoglalták a várat, és csak pontosan 90 évvel később, a harmadik kísérlet után sikerült az addigra török központtá átalakított várost visszafoglalni. A dicsőséges évek után azonban szerepét vesztette a kanizsai vár, ezért alig egy évtizeddel később, idézte fel a múzeum igazgatója.

Kitért arra is, hogy 1954 és 1958 között tárták fel először alaposabban a vár és a várkastély alapjait. Az elmúlt évtized belvárosi fejlesztései nyomán további feltárásokra is mód nyílt, így ma már szinte teljes pontossággal ismert az egykori erőd és belső épületeinek alaprajza.

Horváth Balázs, a társaság ügyvezetője a jövőbeli tervekről csak annyit mondott, hogy a gyűjtemény bemutatása után sokkal nagyobb léptékű elképzelések vannak az egykori kanizsai vár újbóli bemutathatóvá tétele érdekében.

A kiállítás munkanapokon 8.00-16.oo között látogatható.

Hamarosan elérhető lesz a www.kanizsavar.hu weblap is.

The post Megnyílt az egykori kanizsai várat bemutató állandó kiállítás appeared first on 8800.hu.

Bőséges kínálat várja ezekben a napokban a képzőművészet kanizsai híveit.

A Hevesi Művelődési Központ „Az én hobbim” sorozata keretében szerdán este nyílt meg az intézmény már nyugdíjas igazgatójának bemutatója. Papp Ferenc bélyeggyűjteményének egy különleges csoportját, a magyar képzőművészeti alkotásokat ábrázoló miniatűröket helyezte el a kiállítás tárlóiban. Erre a bemutatóra érdemes nagyítót is vinni, hisz jobbára csak így derül ki, hogy az apró képek milyen valósághűen adják vissza az eredeti alkotások részleteit.

A Plakát Házban pénteken este nyílik az Amerikában élő Rudy Hajnal ötvös és H. Vali festőművész közös tárlata, mely az IMAGINE címet viseli. John Lennon híres dala óta ez a cím valóban beindítja a KÉPZELetet, szárnyalhat a fantázia a különleges rezek és festmények között. A tárlat megnyitójának vendégeit Dénes Sándor köszönti, majd Szale László Pulitzer díjas publicista mond megnyitót. A program tiszteletbeli vendége a nagykanizsai születésű Prof. Dr. Gerlinger Imre, a PTE Fül-, orr-, gégészeti Klinika vezetője.

Jövő hét elején, pontosan 13-án egy, a város művészeti életéhez kapcsolódó előadásra várják a Kiskastélyba az érdeklődőket. Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet nem régen megnyílt állandó kiállítása ad „hátteret” dr. Lázár Imre „Festőecsettel a világ körül” című előadásának, mely az évtizedekig Indiában alkotó, s onnan alkotásaik, személyes tárgyaik révén a közelmúltban „hazatért” anya és lánya életét és munkásságát méltatja. Dr. Lázár Imre 1988-ban találkozott először Újdelhiben Brunner Erzsébettel, s vele haláláig szoros kapcsolatot ápolt. Brunner Erzsébet halála után személyesen intézte a Nagykanizsának adományozott képek és más hagyatéki tárgyak hazaszállítását. Minden bizonnyal erről is szó lesz majd a 13-án, kedden 16.30-kor kezdődő programon.

The post Remekművek kicsiben és nagyban a kanizsai galériákban appeared first on 8800.hu.

Az idei Múzeumok éjszakáján különleges, a fantáziát megmozgató programmal várja az érdeklődőket a Thúry György Múzeum. Az emberiség őskorába vezetik a látogatókat.

Június 20-án, szombaton 17 órakor, a program nyitányaként kerül sor a Múzeum udvarán az első mamut elejtésére. Ezt követően Kincskereső Kalandtúra indul az állandó kiállításban és a múzeum udvarán. 18 órakor kezdődik Alexander Horsch ősi hangszereken bemutatandó koncertje a Múzeum udvarán felállított színpadon, közben fellépnek az Eraklin Táncklub tagjai.

Fél kilenckor nyílik az Egyszer volt…az ősember című időszaki kiállítás, melyet az őskor kutatásában jeleskedő hazai múzeumok, intézetek anyagából állítottak össze.

Az igazi éjszakai mulatság ezt követően kezdődik Frédi és Béni – Irma és Vilma jelmezes divatbemutatójával, majd a Marcato Ütőegyüttes lép fel. 23 órakor Szentiván éji tábortűz, majd még éjfél előtt egy kis éjszakai vadászat szerepel a programban.

A Thúry György Múzeumban zajló programmal párhuzamosan a Kiskastély udvarán az Eraklin Táncklub tagjai tartanak az ott látható „180 év Társastánc Nagykanizsán” című kiállításon tárlatvezetést, de emellett itt lesz tánctanítás, és táncruhás fényképezkedés is. Éjfélkor tűzugrás zárja a Múzeumok éjszakáját.

The post Legyél Te is – legalább egy éjszakára – kőkorszaki szaki! appeared first on 8800.hu.

Képzőművészeti szempontból különösen gazdag ezekben a napokban a Halis István Könyvtár kínálata. Néhány hete kerültek fel a könyvespolcok melletti falakra az ország városait bemutató képeslapok. Alig egy hete nyílt meg, s még jövő közepéig látható két Magyarországon élő holland származású képzőművész, Péter Jansen festőművész és Wout Koppers szobrászművész kiállítása.

Tegnap, csütörtökön este nyitották meg A MAG DALA – mandala kiállítást, az itt látható üveg- és selyemmandalák Főző Laura és Hack Anikó munkái. Ehhez a sorhoz csatlakozik pénteken délelőttől Pintye Anna Természetközelben című tárlata.

A sorból ne maradjon ki a Thúry György Múzeum se! Állandó tárlatai mellett újdonság a Hónap műtárgya mely ezúttal díszes gyöngyösnecceket mutatja be.

A múlt század elején Kiskomárom, Komárváros, Zalakaros, Galambok környékén élő asszonyok körében kedvelt díszes hajviselet alig néhány évtizede kopott ki a divatból. Legszebb darabjait külön erre specializálódott neccfűző asszonyok készítették, ezekből látható néhány szép darab a Hónap műtárgya vitrinében.

The post Új tárlatok városszerte appeared first on 8800.hu.

E programsorozat egyik kiemelkedő eseménye a 180 év Társastánc Nagykanizsán című időszaki tánctörténeti kiállítás. A nagykanizsai Thúry György Múzeummal együttműködve az egyesület országosan is páratlan tárlatot készített városunk társastánc történetéből. Az 1835-től napjainkig eltelt időszak társastánc életét, írásos, tárgyi, nyomtatott, vizuális és audiovizuális anyagokon keresztül mutatja be a Kiskastélyban. A kiállítás a 19. századtól a két világháború közti időkön át a szocializmus évein keresztül, napjainkig végigköveti a társastánc kanizsai fejlődését, melynek utolsó 25 évét az Eraklin Táncklub Egyesület tevékenysége öleli fel.

A kiállítással emléket szeretnének állítani mindazoknak, akik szerves részét képezték Nagykanizsa táncos életének. A tárlatot ma este 18 órakor nyitják meg.

The post 180 év társastánc Nagykanizsán – mától új kiállítás a Kiskastélyban appeared first on 8800.hu.