Bojár Gábor, a Graphisoft társalapítója, az igazgatóság elnöke. A Graphisoft SE egy magyarországi központú multinacionális szoftverfejlesztő cég, mely épületinformáció-modellezésen (BIM) alapuló építészeti tervező szoftvereket fejleszt építészek, belsőépítészek, városépítészek, táj- és kertépítészek számára. Bojár Gábor irányítása alatt a vállalat nemcsak a magyar szoftveripar legnagyobb exportőrévé vált, hanem világpiaci részesedésével a világ elsõ három építészeti tervezőszoftvert fejlesztő vállalata között szerepel. A Graphisoft termékeit több mint 100.000 építész, illetve építőipari szakember használja a világ 80 országában. Bojár Gábort 1998-ben a Wall Street Journal Közép-Európa tíz legsikeresbb vállalkozója közé választotta. (forrás: www.porfolio.hu )

A mai Kincskereső estén Bojár Gábor mellett Szabadics Zoltán, a Szabadics Zrt elnöke és Csatári László a Csatári Plast Kft tulajdonos ügyvezetője válaszol Varga Zoltán házigazda és az est vendégei kérdéseire.

Bojár Gábor „A siker titka első kézből” címmel pénteken délután előadást tart a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszán is, ahol 15 órától MBA mesterszakos hallgatók órája keretében tart előadást karrierútjáról. Az előadás bárki számára nyitott.

The post A magyar vállalkozói szféra egyik nagyágyúja Nagykanizsán appeared first on 8800.hu.

A Kincskereső esték mai esti programjának vendégei:

Gerendás Péter Liszt Ferenc díjas zeneszerző, előadóművész, szövegíró. S ami egyáltalán nem mellékes, 9 gyermek édesapja. Nem oly régen azzal hívta fel magára az egyébként munkásságával kevésbé foglalkozók figyelmét is, hogy bejelentette: emigrál az országból. Aztán mégis maradt. Ma este a Bibor Cafe & Restaurant béli programon biztosan erről is szó lesz majd.

Mányoki Attila itt lakik a szomszédban, Zalaegerszegen. Hosszútávúszó, legutóbb azzal vonta magára a világ figyelmét, hogy beállítva a magyar rekordot 10 óra 47 perc alatt átúszta a La Manche-csatornát az angliai Dover és a franciaországi Tardinghen közötti 47,23 kilométeres távon. 1991-től keresi a hasonló kihívásokat szerte a világon.

A mai program vendége lesz Mézes András a HIT Gyülekezete lelkésze.  Négy éve szervezi, irányítja az egyház tapolcai gyülekezetének életét.

A Kincskereső Esték mai programja 19 órakor kezdődik a Petőfi utca 1. szám alatti Bibor Cafe & Restaurant-ban, a házigazda Varga Zoltán.

The post Kincsvadászokat vár ma a Kincskereső esték appeared first on 8800.hu.

– Mit szeret jobban, a halat vagy a gombát?

– Jó a kérdés – nevet – mindkettőt, hiszen mára mindegyik szerves része lett az életemnek. Piacfelügyelőként, majd gombaszakértőként húsz évig dolgoztam a nagykanizsai piacon majd a vásárcsarnokban – besegítek ma is. Sokan keresnek a gombaszezonban. Idén különösen nagy volt a sürgés-forgás, otthon is sokszor becsengettek, hogy segítsek. A hal pedig tíz éve része az életünknek, hiszen családi vállalkozásban kezdtük, és ma is a feleségemmel közösen csináljuk.

– Nem volt nehéz a másik oldalon állni? A felügyelőből egyszer csak kereskedő lesz.

– Nem, sőt talán könnyebb is, mert ismernek a piacosok és a vásárlók is. Az tény, hogy ez a kereskedelem egy teljesen más világ. Ha nem születik bele az ember, nehéz megszokni, de lassan beletanultunk. A feleségem sem ebben dolgozott, ő pedagógus volt sokáig.

– Miért pont a hal?

 – Az embernek élete során sokszor kell váltania. Hol a kényszer, hol az élet kínálja a lehetőségeket. Az tény, hogy mindig is természet közeli munkáim voltak, ez azt jelenti, hogy már az előző rendszerben is gazdálkodott a család munka mellett. A Zalakaroshoz közeli szőlőhegyen nemcsak szőlőt, de volt idő, amikor fenyőt is termeltünk, a méhészet pedig apai ágon évtizedek óta meghatározó a családban, jelenleg is vannak méhcsaládok. Bár kisebb területen, de a szőlő is sok munkát ad.  A hal egy jó lehetőségnek tűnt, amikor mindezek mellett 1997-ben megtalált bennünket egy lehetőség, miszerint a Feketesári-halastó kiadó. Éltünk a lehetőséggel és belevágtunk. Eleinte csak horgásztatással foglalkoztunk, aztán felmerült, hogy a tóban lévő halat mi magunk értékesítsük karácsony előtt. Őstermelőként ez nem jelentett gondot. Voltak kisebb-nagyobb zökkenők, de lassan belerázódtunk.

– Tehát a saját halaikat árulják?

 – Nem. Jött egy újabb váltás… A tó gazdát cserélt, a halárusítás és a vele járó kapcsolatok viszont megmaradtak. Az ország legnagyobb halgazdaságával vagyunk kapcsolatban, aki szinte az egész Dunántúlra szállít, emellett a balatoni nagykereskedőktől is vásárolunk. Tulajdonképpen viszonteladók vagyunk.

– Sokakban felmerül a kérdés. Bizonyára nagyon megéri, ha idén januárban tovább fejlődött a vállalkozás, megnyitották a halboltot.

– Sajnos a mai anyagias világban mindenki azonnal ezt feltételezi. Azt évek óta tapasztaltuk, hogy a karácsony előtti időszak valóban komoly forgalmat jelent, annak ellenére, hogy a bevásárlóközpontokban is lehet halat venni. Sokan kerestek meg bennünket év közben is, miután a közismert multiban megszűnt a halárusítás, így Kanizsán egyszerűen – decembert kivéve – nem lehetett halat venni. Elkezdődött egy komoly kutatómunka: egyebek mellett a keszthelyi halboltban is jártam, érdeklődtem, stb. Végül osztottunk, szoroztunk, és úgy döntöttünk belevágunk.

– Mi a közel egy év tapasztalata?

– Lassan talán javítunk az elmarasztaló statisztikákon, miszerint kevés halat eszünk. Azt látom, hogy a legjobb reklám a „szomszéd” bár még mindig kevesen tudnak rólunk. Most már talán mindenki megismer bennünket, de a piacon valóban régi ismerősök vagyunk.

– Lesz újabb váltás?

– Ezt sosem lehet tudni. Az ember hosszú távra tervez, de nem lehet tudni, mit hoz a jövő.

The post A „Halas Ember” appeared first on 8800.hu.

– A fővárosban élők Homokkomárom, Bázakerettye és Csapi környékén választanak művelendő területet, ám általában az első fűnyírás után meggondolják magukat és többé nem látogatják a birtokot. A kanizsaiak főleg hobbikertet keresnek, s abból is olyant, ami könnyen megközelíthető és kevésbé zsúfolt.

Sláger hegyhát nincs, az ügyfelek gyakran a kilátás, a környezet alapján emocionális döntést hoznak. Ami persze nem baj, hisz végül mindegy, hogy milyen megfontolásból lesz ismét művelt  terület. De a kereslet közel sincs akkora, mint a kínálat.
(BB)

The post Nem kell a szőlő – telkek már félmillióért appeared first on 8800.hu.