A vádlott 2016. január 27-én szabadult a börtönből, majd 2016. január 29-én – miután semmilyen pénzvagyonnal nem rendelkezett – elhatározta, hogy valamilyen módon – ha kell, akár erőszakkal is – pénzhez jut. Magához vett egy hátizsákot, amibe egy kesztyűt, egy símaszkot, egy 8-10 pengehosszúságú kést, valamint váltóruhát pakolt, majd türjei otthonából Zalaegerszegre utazott. A megyeszékelyen egy Nemzeti Dohánybolthoz közeli parkban átöltözött, fejére símaszkot húzott, kesztyűt vett, ruházatába kést rejtett, s 18:20 órakor belépett a dohányboltba. A késsel megfenyegette az eladót és felszólította, hogy „adjon oda mindent”.  Miután az eladó megmutatta neki, hol van a pénztárgép, a vádlott 276.315 Ft-ot vett ki belőle, majd kifutott az üzletből a park irányába. Távozás közben levette a maszkot, s visszanézett az üzlet felé, hogy követi-e valaki. A parkban visszavette a korábbi ruháit, s taxival hazament Türjére, a kést pedig otthon visszatette a többi közé. A nyomozóhatóság 2016. január 30-án tartott nála házkutatást, amely során az elrabolt pénzből 269.250 Ft-ot megtaláltak.

A vádlott elismerte büntetőjogi felelősségét, s 2016. április 27-én az első fokon eljáró Zalaegerszegi Járásbíróság bűnösnek mondta ki felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettében, s mint különös visszaesőt 8 év fegyházbüntetésre ítélte, valamint 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ezt hagyta most helyben a másodfokon eljáró Zalaegerszegi Törvényszék, így az ítélet jogerős.

The post Jogerősen 8 év a dohánybolti rablónak appeared first on 8800.hu.

F.K. ügyében a Zalaegerszegi Törvényszék várhatóan ma hirdet ítéletet.

The post Lakásban termelt cannabiszt a kanizsai férfi – ügyében ma várható ítélet appeared first on 8800.hu.

 A vád szerint az 1985-ben született I. rendű vádlott 2015. október 29-én éjjel 1 óra után egy hátizsákot és egy pár kesztyűt magához véve II. rendű vádlott társával indult el a korábban már kifigyelt kanizsai házhoz. A vádlottak a kerítésen átmászva jutottak be az ingatlan udvarára, ahol egy ott talált vasrúddal leverték a pinceajtón lévő lakatot, majd a pincén át, egy ajtó felfeszítésével a lakrészbe jutottak. A házban értékek után kezdtek kutatni, de a zajra a 73 éves sértett felébredt. A II. rendű vádlott a talált arany ékszereket rejtő hátizsákot hátrahagyva kifutott a házból, I. rendű társa azonban a hátizsákkal akart távozni. Az ágyában fekvő idős asszony ezért belekapaszkodott az I. r. vádlott ruhájába, mire az I. rendű vádlott több alkalommal is ököllel, illetve kétszer a betöréshez használt vasrúddal ütötte meg az asszonyt, majd a lepedővel együtt lerántotta az ágyról az eszméletlen sértettet. Miközben az I. rendű vádlott tovább kutatott a lakásban, az asszony magához tért, mire a vádlott pár percre rászorított az arcára egy párnát, míg a sértett halála be nem következett.

Ezt követően az I. rendű vádlott visszahívta a kinn várakozó II. rendű társát, majd ketten együtt összeszedték az értékeket –  félmilliónál többet érő arany ékszert, pontosan meg nem határozható (pár százezer forintnyi) készpénzt, valamint egy 42 ezer Ft-ot érő tévét –, és a kertkapun át távoztak. A vasrudat útközben eldobták, az ékszereket pedig másnap egy szombathelyi zálogházban pénzre váltották.

Az I. rendű vádlottat továbbá egy 2015. szeptemberi és egy másik, októberi kanizsai betöréssel is vádolták.  Az első esetben egy 90 éves nő házába jutott be illetéktelenül: az ágyban fekvő sértettet ez esetben is több alkalommal megütötte, majd a mintegy 80 ezernyi forintnyi értékkel – köztük egy televízióval, amit később egy, a vádlottal kapcsolatban álló nő lakásán találtak meg –  távozott. Az október elején történt betörésénél pedig az I. rendű vádlott megvárta, míg a nagykanizsai ház egyik lakója autóval útnak indult, majd bemászott az ingatlan udvarára, onnan egy talált létra segítségével az emeletre, ahonnét több mint 1 millió forint értékben vitt el értékeket. Ez utóbbi tekintetében a vádlott beismerő vallomást tett, míg az első esetben – a lopás tekintetében –  vallomást tett, de az állította, nem találkozott senkivel házban, s nem bántalmazta a nőt.

Az ügy III. rendű vádlottja az a zálogházi dolgozó, aki elfogadta az ékszereket – köztük azt is, ami elszakadt, s a sértett vérével volt szennyezett. Az ügyészség álláspontja szerint a III. rendű vádlott az ékszerek szennyezettsége és állapota alapján tudatában volt annak, hogy az értéktárgyak bűncselekményből származnak, így őt bűnpártolás vétségével vádolja az ügyészség.

A 2016. október 13. napján első fokon ítéletet hozó Zalaegerszegi Törvényszék az I. rendű vádlottat emberölés, magánlaksértés és lopás bűntettében találta bűnösnek, s ítélte halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházra, azzal, hogy feltételes szabadságra bocsátása legkorábban 30 év múltán lehetséges. Elhangzott: a nyereségvágyból elkövetett emberölés – büntetési tétele 10-tő 20 évig, vagy életfogytiglanig terjedő szabadságvesztés. A bíróság meglátása szerint az I. rendű vádlott többszörösen büntetett előélete; az hogy a feltételes szabadlábra bocsátás után nem sokkal követte el a cselekményt; az elkövetés körülményei; a gátlástalan elkövetési mód mind arra vezet, hogy a vádlottat ki kell zárni a társadalomból: a büntetési célokat a határozatlan időre szóló szabadságvesztés szolgálhatja csak.

A II. rendű vádlottat kifosztás és magánlaksértés bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság, és ítélte halmazati büntetésül 4 év 6 hónap szabadságvesztésre. A cselekmény 1-7 évig terjedően büntethető, esetében súlyosbító körülmény volt, hogy magatehetetlen ember mellől tulajdonított el értékeket, míg enyhítőként vette a figyelembe a bíróság fiatal felnőtt korát, büntetlen előéletét, valamint, azt hogy nagy fokban befolyásolható.

Az I. rendű vádlott a nyomozás során tagadott, majd több különböző vallomás  – pl.  hogy II. rendű vádlott nem tartózkodott vele a helyszínen – után beismerő vallomást tett tavaly novemberben. A bíróság szerint nem volt kétség, hogy a vádlottak a helyszínen, illetve annak közelében jártak: több tanú vallomása mellett a térfigyelő kamerák rögzítették mozgásukat, egy késő esti felvételen látható volt az is, amint két alak televíziót, s egy nagyobb zsákot visz. A televíziót később a rendőrök megtalálták az egyik vádlottnál. A bíróság megállapítása szerint a vádlottak jogtalan eltulajdonítási szándékkal érkeztek, s kifigyelték előre a házat. A tekintetben, hogy milyen testhelyzetben mért ütéseket az I. rendű vádlott a sértettre, némi ellentmondás volt a bizonyítékok és a vallomás között, de a bíróság álláspontja szerint ez a tényálláson alapvetően nem változtat.

Nem tudni viszont, hogy pontosan milyen összegű készpénzhez jutottak a vádlottak, de a sértett nyugdíja összegére, életvitelére tekintettel, több lehetett, mint amit az I.-II. r. vádlottak bevallottak. Több tanú szerint a vádlottaknál azokban a napokban sok pénz volt, nagy címlettel fizettek, tetoválást készíttettek maguknak.

A bíróság a III. r vádlott zálogházi dolgozót bizonyítottság hiányában felmentette. A III. rendű vádlott mindvégig tagadta, hogy tudott volna az ékszerek bűncselekményből származó voltáról, s a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján – ti., hogy az ékszerek mennyisége, az átvétel módja nem volt szokatlan; a III. r. vádlott az ékszereket nem rejtette el, azok mind meglettek, s a vérmaradványokat sem feltétlenül lehetett felfedezni az ékszereken  – elfogadta a III. r vádlott védekezését.

Az első fokú ítélet nem jogerős: az ellen a továbbra is előzetes letartóztatásban lévő I. rendű vádlott és védője részbeni felmentésért és enyhítésért, a II. rendű vádlott – aki továbbra is lakhelyelhagyási tilalom alatt áll – enyhítésért fellebbezett. A III. rendű vádlott és védője 3 nap gondolkodási időt tartott fenn a a bűncselekmény hiányában való felmentés iránti esetleges fellebbezés bejelentésére.

The post Első fokon életfogytiglan a Sugár utcai gyilkosság elkövetőjének appeared first on 8800.hu.

Sz. Zoltán, az 58 éves vádlott kétszer volt már büntetve emberölés bűntette miatt, legutóbbi börtönbüntetéséből feltételes kedvezménnyel szabadult 2006 novemberében.

A vádlott 2011-től élettársi kapcsolatban élt egy zalai faluban O. Irénnel. A vádlott magatartása miatt kapcsolatuk megromlott, ezért 2015 tavaszán az élettárs gyermekeivel együtt rokonaihoz költözött egy másik zalai községbe.

A vádlott ezt követően több alkalommal is felkereste volt élettársát, megpróbálva rávenni őt arra, hogy térjen vissza hozzá. 2015. június 6-án újfent megjelent volt élettársa lakóházánál, aki azonban közölte az utcáról kiabáló vádlottal, hogy nem tér vissza hozzá. A vádlott belépett az ingatlan udvarára és a nála lévő 6-8 cm pengehosszúságú késsel az udvaron dolgozó L. Tibor sértettet minden előzmény nélkül a mellkasán megszúrta. L. Tibor eztán elmenekült, és elbújt az udvaron.

A vádlott ezt követően – azzal fenyegetőzve, hogy mindenkit megöl – a késsel a kezében bement volt élettársa lakásába.

Miután az élettársa a gyerekekkel és az ott tartózkodó vendéggel az egyik szobába zárkózott, a vádlott elindult a késsel a konyhában tartózkodók felé. A konyhából menekülő O. Szilvia sértettet a vádlott az egyik szobában utolérte, és a késsel megszúrta. Miután a sértett elesett, a vádlott „most megdöglesz” felkiáltással még egyszer a homlokán, két ízben pedig a mellkasán újfent megszúrta a közben segítségért kiabáló sértettet. Miután a vádlott még üldözőbe vette az O. Szilvia segítségére siető hozzátartozót, kerékpáron távozott a helyszínről, s a kést útközben egy gazos területen elhajította.

L.Tibornak a késelés következtében bekövetkezett sérülése életveszélyes volt, célirányos és szakszerű orvosi ellátás hiányában a sértett halála is bekövetkezhetett volna. O. Szilvia sértett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, ugyanakkor – az elkövetés eszközére, az elkövetés módjára és a támadott testtájékokra figyelemmel – a bekövetkezettnél súlyosabb, életveszéllyel, esetleg halálos eredménnyel járó sérülés reális esélye is fennállt O. Szilvia sértett esetében.

A vádlott értelmi nívója az enyhe értelmi fogyatékosság övezetében van, ugyanakkor elmebetegségben, leépülésben, tudatzavarban, személyiségzavarban nem szenvedett a cselekmény elkövetésekor.

A Zalaegerszegi Törvényszék dr. Gergye Tamás vezette tanácsa a vádlottat emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek, s ezért őt fegyházban letöltendő 16 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható.

Az ügyész az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője ugyanakkor enyhítésért fellebbezett, ezért az elsőfokú ítélet nem jogerős.

The post 16 év késelésért appeared first on 8800.hu.

Az I. rendű vádlottat, aki 20 éven át irányította polgármesterként a zalai települést, azzal vádolta az ügyészség, hogy az önkormányzat által közmunkákra foglalkoztatottak részére a munkabért, illetve a túlóra után járó juttatást átmeneti segély címen fizette ki. A segélyek kifizetésére a  polgármester adott utasítást, a dokumentálást – az átmeneti segély kifizetéséről szóló határozatok elkészítését – azonban a helyi önkormányzatnál a szociális igazgatás területén dolgozó II. rendű vádlott végezte. Az utóbbi feladatai közé tartozott a döntés-előkészítés, a nyilvántartások vezetése, a jelentések készítése, a támogatások feltételeinek felülvizsgálata, de nem rendelkezett kiadmányozási joggal az átmeneti segélyek tekintetében, így nem volt jogosult e tárgykörben határozatot hozni. Ennek ellenére a II. rendű vádlott az I. rendű vádlott utasítása alapján határozatokat készített átmeneti segélyek kifizetéséről. Több határozaton a polgármester neve és az sk. jelzés került feltüntetésre, anélkül, hogy erre lett volna előírás, amely ennek alkalmazását lehetővé tette volna.

Mindemellett az ügyészség azzal is megvádolta a korábbi településvezetőt, hogy nem megfelelő módon használta fel a település termálfürdőjének fejlesztésére nyert EU-s pályázati pénzt. A vád szerint a 2010 szeptemberében megkapott 45,6 milliós pályázati előlegből mintegy 4,3 milliót fizettek ki a pályázati célra, 41,3 milliót pedig jogtalanul használtak fel, pl. a település működési költségekeinek fedezésére fordították.

A Zalaegerszegi Járásbíróság 2015. december 10-én hozott első fokon ítéletet az ügyben. Az I. rendű vádlottat az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében és – felbujtóként – 105 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek, s ezért őt halmazati büntetésként 300 (háromszáz) napi tétel pénzbüntetésre ítélte. (Az így kiszabott 3.000.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni.)

A bíróság az I. rendű vádlott részére 20 havi részletfizetést engedélyezett, egy havi részlet összegét 150.000 forintban állapítva meg.

(Az ügy II. rendű vádlottja esetében jogerős lett az első fokon született ítélet. Erről itt olvashat: http://zalaegerszegitorvenyszek.birosag.hu/sajtokozlemeny/20151211/europai-kozossegek-penzugyi-erdekeinek-megsertese  )

Az I. rendű vádlott és védője fellebbezése nyomán került az ügy másodfokon a Zalaegerszegi Törvényszékre, amelynek büntetőtanácsa 2016. május 17-én részben megváltoztatta az első fokon született ítélet. Az első fokon felbujtóként 105 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettét 70 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettére, illetve 35 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettére változtatta. Az indokolásban elhangzott: 35 db segélyről rendelkező határozatot az I. rendű vádlott saját kezűleg írt alá, tehát tevőlegesen részt vett a  hamis határozatok készítésében. (E határozatokban ugyanis valótlanul került feltüntetésre az, hogy az ott megjelölt összegek átmeneti segély címén kerültek megállapításra, mivel azok ténylegesen az önkormányzat részére végzett munka ellentételezését szolgálták.)

A másodfokú bíróság egyebek vonatkozásában helybenhagyta az első fokon született döntést, s megállapította, hogy a pénzbüntetés törlesztését 2016. június 10. napján kell megkezdenie a vádlottnak.

The post 3 millió forint büntetés Gelse volt polgármesterének appeared first on 8800.hu.

A sérülés (koponyatörés, koponyaűri vérzés) akár a sértett halálát is okozhatta volna.

A Zalaegerszegi Törvényszék, s testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat és nem jogerősen 2 év börtönben letöltendő, végrehajtásban 2 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Az ítélethirdetést követően a vádlott és védője fellebbezett, ezért az ítélet nem jogerős.

The post Felfüggesztett börtön a kanizsai buszpályaudvaron pofozkodó biztonsági őrnek appeared first on 8800.hu.

Vlasics Antal

Emlékülésen és felújított síremléket avatva idézik fel somogyi és zalai bírók szerdán azt a példátlan esetet, amely 1973-ban Marcaliban, a bíróságon történt: egy pervesztes fél a tárgyalóteremben agyonlőtte az ellene ítélő bírót.

A Zalaegerszegi Törvényszék tájékoztatása szerint a gyilkosság előzménye két szomszéd telekhatár vitája volt. Kulcsár Ferenc egykori katonának nyugdíjasként megromlott a viszonya szomszédjával. A két férfi nem tudott megegyezni a telekhatár kérdésében, ezért bíróság elé került az ügy, amelyben Kulcsár Ferenc veszített.

A férfi néhány nappal később magához vette az engedéllyel tartott pisztolyát, majd berontott a szomszédhoz, akit állon lőtt, de a sértett túlélte a támadást. A fegyveres férfi ezután a tanácsra ment, majd a bíróságra, ahol több lövést is leadott. A 36 éves Vlasics Antal bíró néhány percen belül meghalt, az ülnököknek sikerült kimenekülniük egy oldalajtón.

A Kaposvári Törvényszék és a Zalaegerszegi Törvényszék szerdán Marcaliban emlékülést tart a Zala megyei Becsehelyen 1937-ben született bíró előtt tisztelegve, s ezen a tervek szerint díszvendégként jelen lesz Darák Péter, a Kúria elnöke is. Az ülést Vlasics Antal Marcaliban lévő emléktáblájának megkoszorúzása követi. A rendezvény zárásaként szülőfalujában, Becsehelyen felavatják a néhai bírónak az Országos Bírósági Hivatal – bírósági történelem és hagyományápolás tárgyú – pályázatán elnyert támogatással felújított síremlékét.

The post Becsehelyi születésű, tárgyalóteremben lelőtt bíróra emlékeznek szülőfalujában és Marcaliban appeared first on 8800.hu.

Beznicza Árpád felidézte: a 46 éves kaposvári férfi tavaly január 15-én a lányával és egy ismerősével érkezett Zalaegerszegre, hogy a lánya élettársát és egy barátját hazavigye Kaposvárra. Az élettársat azonban betörések gyanúsítottjaként időközben őrizetbe vették a rendőrök, akiknek gyanús lett a segítőként érkező vádlott.

A Platán soron lévő egyik áruház parkolójában a férfit két rendőr meg akarta állítani, de ő az autójával hátramenetbe kapcsolt és nagy sebességgel az úttestre tolatott, közben az egyik rendőrt a gépkocsi hátsó részével egy fához szorította. Eközben a másik rendőr a vezető oldali ajtóhoz szaladt, de az autó elindult, így csak a jobb hátsó ajtót tudta kinyitni, hogy a sofőrt ismét megállásra szólítsa fel. A férfi ennek ellenére gyorsított, és három-négy méteren át magával húzta a kilincsbe kapaszkodó rendőrt. A harmadik rendőr ekkor a szolgálati fegyverével hat lövést adott le az autó kerekére célozva – ebből három találta el a jármű valamelyik részét -, de a gumi sérülése ellenére a vádlott a helyszínről nagy sebességgel elhajtott. Nem sokkal később kereket cserélt az autón, és csak a történtek után egy órával, Nagykanizsa határában tudták elfogni.

A bíróságon a férfi azzal védekezett, hogy szerinte a rendőrök intézkedése nem volt egyértelmű, illetve a rossz látási viszonyok nehezítették a körülmények felismerését és mérlegelését.

A férfit tavaly decemberben a Zalaegerszegi Járásbíróság hivatalos személy elleni erőszak, valamit közúti veszélyeztetés miatt mondta ki bűnösnek, és mint többszörös visszaesőt három év fegyházbüntetésre ítélte. A döntés ellen a vádlott és védője fellebbezett, ezért került az ügy a Zalaegerszegi Törvényszék elé, amely kedden helybenhagyta az első fokon született döntést, így az jogerőssé vált.

The post Egerszegről kilőtt autógumival menekült, csak Kanizsán tudták elfogni – fegyházra ítélték appeared first on 8800.hu.

A vádlott 2013. augusztus 25-én édesapja korábbi élettársának Nagykanizsa melletti hegyi otthonába látogatott, hogy a ház körüli munkákban segítsen az asszonynak. A munka után beszélgetni kezdtek, a nő étellel, itallal kínálta a vádlottat, s mikor szóba került, hogy a sértett a volt élettársát – a vádlott apját – kéri fel a közelgő tetőcsere munkálatainak elvégzésére, a vádlott indulatos lett. Régóta vonzódott szexuálisan az asszonyhoz, s féltékenységet érzett amiatt, hogy az apja és nő még mindig tartják a kapcsolatot. Dühében ütni kezdte a sértettet, aki az ütések hatására a földre esett. A vádlott a hason fekvő sértett hátára térdelt, majd addig szorította a nő nyakát, míg az meg nem fulladt. Ezt követően bevitte az áldozatot a szobába, levetkőztette, majd megerőszakolta. A holttestet az ágyon hagyta, a bejárati ajtót kulcsra zárta, a kulcsot elrejtette egy udvari tárolóban, annak kulcsát pedig eldobta, majd elhagyta a helyszínt.

A holttestet csak napokkal később találta meg a nő volt élettársa.

A holtest állapota miatt a hatósági vizsgálat során az idegenkezűséget sem lehetett megnyugtatóan megállapítani, a vádlott emiatt nem keveredett ekkor gyanúba.

A haláleset után egy évvel történt, hogy a vádlott nagykanizsai otthonában, ahol nagyanyjával és annak élettársával élt, összetűzésbe került nagyanyja élettársával. A vádlott mindig is neheztelt a nagyanyjával élő férfire, úgy vélte, az csak élősködik a családon. Sérelmeinek 2014. június 6-án hangot is adott, mikor ketten együtt italoztak otthon. A vádlott önmagát Leónidasznak, katonának nevezete, a sértettet szidalmazta, sértegette, nyakát fojtogatta, megütötte, megrúgta, kést szegezett a torkához, s térden állva kényszerítette arra, hogy kérjen bocsánatot a család többi tagjától. Az atrocitásnak a vádlott apja vetett véget. A sértett félelmében nem fordult orvoshoz, ám napokkal később rosszul lett, s kórházba szállították. S bár a betegsége és a bántalmazás között nem volt ok-okozati összefüggés, fény derült a bántalmazásra.

Egy nappal az előző eset után a vádlott erőszakosan lépett fel nagyanyjával szemben: az asszonyt erővel a pincébe vitte, ott leszorította egy matracra (ezt néhány nappal korábban, a saját  szobájából vitte oda a vádlott), megragadta  a nyakát, ám a nőnek sikerült kiszabadulni a szorításból. A vádlott később elnézést kért a történtek miatt, s megígértette az asszonnyal, hogy nem mondja el senkinek a történteket.

Csak ezután az eset után derült ki, hogy a vádlottnak köze lehetett a korábbi hegyi halálesethez, ti. amikor a bántalmazás kapcsán kihallgatták a családot, néhány megjegyzés gyanússá tette a vádlottat, aki nem sokkal később beismerő vallomást tett.

Az ítélet

Az ügyben a Zalaegerszegi Törvényszék 2016. március 2-án hirdetett ítéletet, s emberölés bűntettében, testi sértés bűntettében és személyi szabadság megsértésének bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, s ítélte halmazati büntetésül 14 év szabadságvesztésre és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet értelmében feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap.

Az ítéleti tényállást a bíróság a vádirati tényállással egyezően állapította meg.

Az ítélet indokolásában a tanács elnöke kiemelte: a vádlott korábban pszichológiai kezelés alatt állt, szélsőséges viselkedést tanúsított, hirtelen hangulatváltozás, indok nélküli agresszió színezte a magatartását, továbbá sok esetben alkoholos befolyásoltság, illetőleg Herbál nevű drog hatása alatt állt. Gyermeki viselkedés jellemezte, néha elrugaszkodott a valóságtól, önmagát, mint Leónidaszt, a spártai harcost aposztrofálta, s így is viselkedett. Bár felmerült a családtagokban, hogy köze lehet a vádlottnak apja volt élettársának halálához, de miután a haláleset miatt 2013-ban közigazgatási eljárás indult – ennek keretében megvizsgálva a már erősen oszló holttestet, idegenkezűségre utaló jeleket nem tudtak megállapítani, s a halál okát keringés-légzés leállásban határozták meg -, a család nem gyanakodott. Csak a második eset után derült ki, hogy a vádlottnak köze lehetett a korábbi halálesethez, s nem sokkal később a vádlott beismerő vallomást is tett. Nyilatkozatában részletesen feltárta a történteket, amely megegyező volt a rendelkezésre álló bizonyítékokkal, s az orvosszakértők is úgy nyilatkoztak, hogy a vádlott által elmondott elkövetései mód vezethetett a nő halálához.

Az eljárás során a vádlott beszámítási képessége tekintetében ellentétes vizsgálati adatok születtek. Az első vizsgálat szerint disszociális személyiségzavara van, de ez nem volt olyan súlyos fokú, hogy az a beszámítási képességére kihatással lett volna. A későbbi vizsgálat ennek ellenkezőjét, a vádlott beszámíthatóságának hiányát állapította meg. Az ellentétek feloldására a bíróság harmadik szakértői vizsgálatot rendelt el, s ez egyértelműen megállapította, hogy a vádlott beszámítási képességére nem volt kihatással az állapota a cselekmény elkövetése idején: elmebetegsége csak az eljárás során alakult ki, a cselekmény idején nem állt fenn, akkor képes volt felismerni a cselekményét, s e felismerés tudatában cselekedett.

A büntetés kiszabásnál a vádlottnak az eljárás során felmerült elmebetegségét enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság, csakúgy, mint a részbeni beismerő vallomást (csupán az erőszak elkövetését tagadta, a testi sértés és személyi szabadság megsértése körében pedig a teljes beismerésben volt), amely segítette a bűncselekmény felderítését. A testi sértés és személyi szabadság megsértése esetében súlyosbító tényező volt, hogy tettét hozzátartozó sérelmére, kitartóan, megalázó módon követte el.

Az ítélet nem jogerős. Az ügyészség ugyan tudomásul vette azt, a védő és a vádlott viszont elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett, ezért az ügy a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.

A bíróság döntésének értelmében a vádlott előzetes letartóztatásban marad, amelyet az Igazságügyi Megfigyelő és Elemgyógyító Intézetben tölt.

The post Első fokon 14 év a Szentgyörgyvári-hegyi gyilkosnak appeared first on 8800.hu.

Az ítélethirdetés során Gergye Tamás bíró elmondta: B. Barnabás feltételesen is csak a büntetése kétharmadának letöltése után kerülhet szabadlábra. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott – aki mindvégig maga elé meredten hallgatta végig az ítéletet – a védőjével együtt enyhítésért fellebbezett, az ügyész három nap gondolkodási időt kért.

A törvényszék a vádiratnak megfelelően bizonyítottnak látta, hogy a fiatal férfi különösen kegyetlen módon, több mint félszáz, nem egy esetben önmagában is halálos kimenetelű sérülést okozva ölte meg volt barátnőjét. Azt azonban nem tartotta bizonyítottnak, hogy a vádlott előre kitervelte volna a lány meggyilkolását.

Az ismertetett előzmények szerint a fiatal férfi Budapesten volt főiskolás, a lány pedig érettségi és egyetemi felvételi előtt állt. Szerelmi kapcsolatuk 2014 júniusában kezdődött és 2015 januárjáig tartott, a szakítást azonban a férfi nem tudta feldolgozni, az öngyilkosság is foglalkoztatta.

A fiatalok néha még összefutottak egymással, mert a fiú szerette volna folytatni a kapcsolatukat, a gyilkosság estéjén is előre megbeszéltek egy találkozót Zalaegerszeg belvárosában. Innen a közeli parkerdőig sétáltak, ahol rövid beszélgetés után az indulatba jött férfi a lányra támadt, ököllel többször is megütötte a fejét és az arcát. Miután a lány térdre esett, fojtogatta őt, majd a – későbbi állítása szerint két korábbi utcai atrocitás miatt önvédelemből – magánál tartott hámozókéssel több mint két tucatnyiszor tarkón és nyakon szúrta.

A fiatal férfi ezután magához vette az eszméletét vesztő lány mobiltelefonját és elmenekült, az autójával Keszthely felé elhajtott, közben felhívta egy barátját, akivel közölte, hogy mit tett. A kocsival Sármellék és Fenékpuszta között – könnyebb sérüléseket szenvedve – balesetet szenvedett, és amikor a rendőrök a helyszínre értek, bevallotta a bántalmazást.

A hatóságok ezt követően holtan találták a lányt. A gyilkossághoz használt kés és az áldozat mobiltelefonja azóta sem került elő, ezektől a tettes még a menekülése során, ismeretlen helyen megszabadult.

A bíró felidézte, hogy a férfi az eljárás során sajnálkozását fejezte ki, de nem tanúsított őszinte megbánást, több esetben is megtagadta a vallomást emlékezetvesztésre hivatkozva, máskor pedig önmagának ellentmondóan beszélt egyes cselekedeteiről. A magas intellektusú, jó körülmények között élő férfi nem szenved, és a bűneset idején sem szenvedett kóros elmeállapotban, teljes mértékben beszámítható volt, bár az ezzel kapcsolatos két szakértői véleményt a védője vehemensen támadta az eljárás során.

Az indoklás során a bíró meglehetősen furcsának nevezte, hogy a főügyészség a vádiratban még nem szerepeltette a – végül nem bizonyított – előre kiterveltséget, emiatt csak később módosította a vádat. Ennek eljárásjogi következménye ugyan nincs, mert az ügyészségnek erre lehetősége van, de nehezítette a védő és a bíróság dolgát, és mintegy másfél hónappal késleltette az ítélet kihirdetését – jegyezte meg a bíró.

The post Húsz év fegyházra ítélték a 18 éves zalaegerszegi lány gyilkosát appeared first on 8800.hu.