Padlólap oroszlán ábrázolással

A honfoglalás korát megelőző időszakban a Kárpát-medence legnagyobb lélekszámú települése volt az egykori Mosaburg, amely a Karoling Birodalom egyik királyi székhelye, a magyarok bejövetele után pedig az egykori Kolon – ma Zala – megye központja volt – mondta a lelőhely jelentőségéről Szőke Béla Miklós, az MTA Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa.

A területen kisebb-nagyobb megszakításokkal 1948 óta folyik tudományos feltárás, de az elmúlt évtizedekben még az egyharmadát sem sikerült kiásni az egykori településnek. A lelőhely azért különleges, mert a 830-as évek végétől 1700-ig több korszak lenyomatai és változásai is egymásra épülve kutathatók, és a 18. századtól kezdődő pusztulása miatt nem épült rá ma is álló település.

Ritoók Ágnes, a MNM régésze elmondta: idén az Árpád-korban itt állt, nagyjából ötvenszer hatvan méteres monostor körítőfalának egy szakaszát tárták fel. A honfoglalás után kialakított megyeközpont gazdasági udvarát is szinte teljesen körül tudták határolni. A fakerítésekkel övezett térség még fel nem kutatott részén a következő években a várakozások szerint „reprezentatív világi épületek” maradványait tárhatják fel.

Kutyakoponya

A május végén kezdett és a hét végén záruló ásatási szezonban – a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásának jóvoltából – a magyarok bejövetele előtti időszak számos tárgyi leletére is rábukkantak. Különleges, sokfülű, vagy éppen érdekes díszítésű edények töredékei, számos üvegablak és -pohár töredéke, az ipari tevékenység maradványaiként bronz és vas olvadékok, valamint komoly mennyiségben állatcsontok kerültek felszínre. Ritoók Ágnes sajátos érdekességként egy arasznyi, de súlyos bronzöntvényt, egy repülőgép makettjét is megmutatta, bizonyítva, hogy a közeli sármelléki repülőtéren egykor állomásozott szovjet katonák is itt hagyták a nyomaikat.

A nemzeti múzeum sajtóanyaga felidézi: a Dunántúl a 8. század végétől a Karoling Birodalom része volt, ahol Priwina fejedelem építette ki központját. A 9. századi városias település legalább három nagyobb részből állt, 870-ben három templomát említik.

A honfoglalás idején a lakosság egy része távozott, az épületek pusztulásnak indultak, majd az államalapítást követően, 1019-ben a templomok közül Szent István csupán egy templomot építtetett újjá, és azt Szent Adorján tiszteletére szenteltette. Mellette monostor létesült, és itt működött a megyeközpont gazdasági egysége is.

A 15. században erőddé alakított monostor a kora újkorban végvárként, mocsaras környezetében megbújva, sikeresen állt ellen az oszmán támadásoknak, de az 1702-ben elrendelt felrobbantással végleg pusztulásra ítélték.

Az utóbbi években a kutatás egyedülálló leletek sorozatát hozta napvilágra: harangöntő gödör, üvegkészítő, ötvös-, kovács- és agancsfeldolgozó műhelyek, szövő- és fonóházak leleteit. Közülük is kiemelkednek azok az ugyancsak 9. századi palacktöredékek, amelyekre glagolita betűkkel feliratot véstek. Egész Európában ezek az első, és egyelőre egyedüli tárgyi bizonyítékai annak, hogy a glagolita írást a 9. században már ismerték, és azt Cirill és Metód tanítványai az akkori Mosaburgban már használták.

(Fotók: www.hnm.hu)

The post Árpád-kori monostor és gazdasági tevékenység nyomait tárták fel idén Zalaváron appeared first on 8800.hu.

Rácz András a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BFNP) bivalyállományának tartási körülményeit javító, mintegy 248 millió forintos beruházással megvalósított pályázat záró rendezvényén beszélt arról, hogy más területekkel ellentétben a természetvédelemre fordítható támogatások nőni fognak a mostani ciklusban. Hozzátette, hogy az elkölthető 46 milliárd forintból csak az ökoturisztikai fejlesztésekre – az eddigi 11 milliárd forint után – 18 milliárd forint forrás jut.

Emlékeztetett arra, hogy a zalai Kápolnapusztán és Zalaváron tartott bivalyállományt a nemzeti parknak köszönhetően sikerült megmenteni: az 1990-es évekre tízegynéhány egyedre csökkent és annak idején levágásra szánt állományt megvásárolták, s a létszám mára mintegy négyszázra gyarapodott.

Puskás Zoltán, a BFNP igazgatója arról beszélt, hogy az egykori Festetics-uradalom máig megmaradt, egyedi vérvonalú bivalyállományának tartási körülményeit javította és az ehhez szükséges felszereléseket bővítette a nemzeti park a 248 millió forintos pályázati forrás jóvoltából. A Zalaváron 2008-ban megvásárolt egykori szövetkezeti majort felújították, új istállót is építettek, illetve számos olyan eszközt és gépet szereztek be, amelyek a legeltetéshez, az állatállomány tartásához, gondozásához szükséges. Az építkezésre mintegy 80 millió forintot, az eszközbeszerzésre több mint 100 millió forintot fordítottak, hogy valódi mintagazdaságot hozzanak létre, ahol bővíteni kívánják a bivalyból készült termékek körét is.

The post Mintagazdaság a zalai bivalyoknak 248 milliótól appeared first on 8800.hu.

A nagyapjával élő, évek óta nem dolgozó, rendszeresen italozó testvérpár gyakran veszekedett, előfordult, hogy szóváltásaik tettlegességig fajultak. Egy 2012. szeptember 27-i összetűzés után az egyik férfi hátulról, kapával sújtott fivére fejére, az rövid időn belül belehalt sérüléseibe.

Gyilkosa a holttestet a pajtában rejtette el, majd elásta, a környezetében élőknek pedig azt hazudta, hogy testvére négy idegennel elment otthonról, és azóta nem jött haza.

A bűncselekményre 2013 augusztusában derült fény, amikor a rendőrség a férfit poligráfos vizsgálatnak vetette alá.

A táblabíróság Makai Lajos vezette tanácsa megalapozottnak találta az ügyben korábban eljáró Zalaegerszegi Törvényszék döntését, és a férfit emberölésben találta bűnösnek.

 Az ítélőtábla azért látott lehetőséget a szabadságvesztés időtartamának csökkentésére, mert álláspontja szerint az első fokon eljáró bíróság a büntetés kiszabásakor túlzott jelentőséget tulajdonított a holttest elrejtésével kapcsolatos körülményeknek.

The post Jogerősen enyhítették a zalavári testvérgyilkos büntetését appeared first on 8800.hu.

A rendelkezésre álló adatok szerint a gyerek negyedmagával biciklizett a 7512-es úton, Zalavár külterületén, Zalavár irányból Zalaszabar felé, amikor eddig még tisztázatlan körülmények között összeütközött egyik társával, melynek következtében elvesztette egyensúlyát és elesett. A 14 éves tinédzsert a mentők a keszthelyi kórháza vitték.

The post Súlyosan megsérült egy kerékpározó gyerek appeared first on 8800.hu.

A Kányavári-szigeten négyszintes, faszerkezetű kilátót építenek, a szigetre vezető fahíd mellett pedig akadálymentesített, wifi-hozzáférési lehetőséggel ellátott tájékoztató pontot hoznak létre a Kis-Balaton és a környék látnivalóinak bemutatására. Családi és mozgássérült parkolóhelyeket jelölnek ki, pelenkázó helyet, valamint gyermek játszóhelyet alakítanak ki, továbbá faszerkezetű, fedett kerékpártárolót építenek és a szigetre vezető bekötőutat is felújítják.

A szigorúan védett természetvédelmi területen, az Ingói-berekben – ahová csak engedéllyel és kísérővel léphetnek az érdeklődők – újjáépítik a jelentősen leromlott állapotú kilátót.

A Zalaváron 2000-ben megnyílt Kis-Balaton Házban a bemutatóhely fenntarthatósága, az üzemelési költségek csökkentése érdekében napelemes energiaellátást építenek ki. A házban megtekinthető kiállításokat a zöldenergia hasznosításának bemutatásával bővítik.

A Kis-Balaton jelentős része a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó, szigorúan védett természetvédelmi terület, amelynek látogatásához hatósági engedély szükséges. Növény- és állatvilágát jelenleg két szabadon látogatható részen, a Kányavári-szigeten és a Hídvégi-tó északi részén vezető kerékpárútról ismerhetik meg a látogatók. A tó vízminőség-védelmi szerepéről, a térség történelméről, néprajzi, táji és természeti értékeiről a Zalaváron található Kis-Balaton Ház interaktív kiállításai kínálnak információkat.

The post Kilátó, kerékpártároló, napelemes energiaellátás – fejlesztések kezdődnek a Kis-Balatonnál appeared first on 8800.hu.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója kifejtette: a zalavári, eredetileg marhahízlaló majort 2008-ban vették meg, a két hektáros területen két istálló áll, körülötte legelők találhatók. Az itt tartott bivalyok részben az egykori Festetics uradalomból származnak, 1992-ben a levágásuk előtt vásárolták meg az igavonásra és hústermelésre tartott állományt, amely ma nagyjából 220 egyedből áll.

A környezet és energia operatív programból nyert 248 millió forintos összeg 100 százalékos támogatottságot jelent, 73 millió forintot építkezésre és felújításra költenek, a fennmaradó összeget pedig gépvásárlásra fordítják – részletezte a nemzeti park igazgatója.

Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke azt mondta: terveik szerint a következő uniós ciklusban a Kis-Balatont, az ország egyik legjelentősebb élőhelyét szeretnék jobban megismertetni a közönséggel. Külön Kis-Balaton programot kívánnak kidolgozni, hogy még inkább turisztikai célponttá váljon a térség.

The post Fejleszti zalavári bivalytelepét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (MTI) appeared first on 8800.hu.