A kiállítás főcímének – Marokba szőtt mesék – szimbolikus jelentése van: a paraszti világban a közösen végzett munkáknál, kukoricafosztásnál, fonásnál vagy a tollfosztóban az emberek daloltak, beszélgettek, meséltek egymásnak. A történetek szájról szájra jártak, és miközben a kéz szorgosan dolgozott, tovább szőtték a meséket, estéről estére újabb fordulatokkal bővültek a történetek – mondta el Szabó Tímea néprajzos az MTI-nek, hozzátéve, hogy a régi paraszticanada goose onlinevilágban a mesék, mondák nagy része a felnőtteknek szólt.

A néprajzi kiállítás bemutatja, miként éltek egykoron az emberek, mit dolgoztak, és egyben azt is, hogy munka közben milyen meséket találtak ki. A néprajzi tárgyakat enteriőrökben jelenítik meg, láthatók lesznek a falusi élet főbb színterei: a gazdasági udvar, a szoba- és konyharészletek mellett berendeznek egy fonósarkot is.

Az enteriőrökhöz számos népmese kapcsolódik, a konyhában a kenyérsütést a Kicsi dió meséje idézi fel, a gazdasági udvarban megelevenedő mese pedig azt mutatja be, hogy a pokolból érkező kisördög csodálatos erejével hogy könnyítheti meg a szegény favágó vagy a szántóvető életét. A pásztornépművészetet a faragó- díszítő motívumkincseken keresztül tárják a látogatók elé, a pásztormesékben Mátyás király igazmondó juhászát és az Aranyszőrű bárányt jelenítik meg – ismertette Szabó Tímea.

Az enteriőrökhöz kapcsolódó népmeséket múzeumpedagógiai foglalkozásokon dolgozzák fel. A mesevilágot színes falfestményen jelenítik meg, a családok vagy az iskolákból, óvodákból érkező kisebb csoportok ebben a környezetben szőhetik tovább a molinókon olvasható, eredeti szókincset, tájszavakat is tartalmazó meserészleteket – emelte ki a zalaegerszegi múzeum néprajzosa.

Kitért arra is, hogy a kiállítás megrendezése előtt a múzeum nagyon sok felajánlást kapott, így arra is lesz lehetőség, hogy a régi korok mesevilágát diavetítővel is megidézzék.

A Marokba szőtt mesék – Régmúlt idők tárgyaival a mesék világába elnevezésű kiállítás február 25-ig tekinthető meg Zalaegerszegen.

The post Kanizsai kiállítás a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban appeared first on 8800.hu.

A „Múltbéli arcok” törzsanyaga a Fejér megyei Perkátáról származik. Az ott feltárt középkori temető elhunytjainak arcaihoz készített rajzos arcrekonstrukciók (Kőnig Frigyes alkotásai), és Somogy megyei népvándorláskori lelőhelyeken kiásott sírok embertani anyagához készített szoborszerű fejrekonstrukciók (Árpás Károly, Skultéty Gyula és Kustár Ágnes munkái) is megtekinthetőek. Az emberek mellett, a sírjaikból előkerült hétköznapi viseleti tárgyakat is tanulmányozhatja a látogató.

A feltárásokon előkerült csontvázak koponyáiból a szakemberek pontosan tudták rekonstruálni az egykoron élt emberek arcvonásait. A népek különleges szokásaira például a koponyatorzítások – „nyújtott, vagy lékelt” koponyák – alapján lehet következtetni. A nyújtott koponyára a Szekszárd környékén végzett feltáráskor bukkantak rá, a lékelt koponyát Keszthely környékén, Vörsön végzett régészeti feltáráson találták meg.

A Képzőművészetek Házában felállított különleges tárlatot kedden délután 16.30-kor nyitja meg a tárlat egyik alkotója, Kőnig Ferenc Munkácsy-díjas képzőművész.

Ha az olvasónak van kedve elvégezni egy virtuális arcrekonstrukciót, azaz a koponya alapján „felépíteni” az arcot, itt megteheti: http://gocsejimuzeum.hu/virtualis-kiallitas/multbeli-arcok/az-arcrekonstrukciorol

The post Ilyen a koponyája – de milyen lehetett még életében? appeared first on 8800.hu.

A különleges divat történeti kiállítást először a kanizsai közönség láthatta 2011 őszén, de a tárlat az elmúlt két évben már járt Keszthelyen, Marcaliban, Kaposváron és Nagyatádon is, mától pedig az egerszegiek is megcsodálhatják a színes metszetek, gyönyörű fotográfiák és divatújságok ábrázolásai segítségével az 1850 és az 1930-as évek közötti időszak női-, férfi – és gyermekdivatjának változásait.

Az ábrázolások mellett megcsodálhatók az eredeti viseleti darabok és kiegészítők is: a Bécsben és Nagykanizsán készült, gyönggyel hímzett báli ruhaderék, estélyi ruha, selyem és bársony báli belépők, az elegáns férfi zsakett, a szellemes elnevezésű „ferencjóska” szalonkabát,  a cilinder, a klakk és kobak kalap, keménygallérok és kézelők, a Párizsban, Pesten és helyben készült női kalapköltemények a díszes kalaptűkkel; a glaszé, csipke és bőrkesztyűk, napernyők, a fehérneműk sokasága, az 1890-es években és a századforduló idején viselt sétaruhák, kabátkák,  az 1930-as években készült divatos női ruhák, míves férfi és női cipők, a Thúry György Múzeum és a Göcseji Múzeum megannyi becses viseleti darabja.

A kiállítás rendezője, Kunics Zsuzsanna elmondta, valószínűleg nem az egerszegi helyszín az utolsó, ahol a kiállítás látható, mert már több vidéki és fővárosi bemutatóhely is érdeklődött a tárlat iránt.

The post Nagykanizsai divattörténeti tárlat szép karrierje appeared first on 8800.hu.