Véletlenül „jött szembe” velem egy furcsa adat, mely az előzőeket íratta le velem. Az egyik – de vélhetően nem egyetlen – kanizsai iskolában derült ki a gyerekek családi hátterének elemzése közben, hogy a 18 gyerekből 6 újkori csonka családban él, azaz a szülők valamelyike huzamosabb ideje, és ki tudja még meddig, külföldön dolgozik. Tehát minden harmadik(!) gyerek csak havonta, vagy még ennél is ritkábban találkozik anyjával, apjával – jellemzően az utóbbival. Hogy a párkapcsolatokra ez a helyzet miként hat, azt mindenkinek a fantáziájára bízom. Ez ma nem téma a felnőttek között, miközben nyilvánvaló, hogy az alkalmankénti több havi távollét alatt is keresnek és találnak megoldásokat igényeikre az érintettek.

De mi lesz ezekkel a csonka családokban felnőtt gyerekekkel? Az anya, apa hiányát pótolja az alkalmanként hozott gazdag csomag, az ajándék? Kárpótolja ez őket – pillanatnyilag úgy érzik persze, hogy igen! – az elmulasztott együttlétekért? Mi mindent veszünk most ezektől a gyerekektől, hogy adni tudjunk nekik?

Tudom én, hogy ez most nem több némi filozofálgatásnál. A megélhetés mindennél fontosabb, s ha ennek ez az ára, ezt kell vállalni. De gyerekek között dolgozóként mégis azt mondom: nagy árat fogunk még ezért fizetni.  

Fotó: www.iranyausztria.hu

The post Újkori csonka családok – gyerekszemmel appeared first on 8800.hu.

A Zalaegerszegi Rendőrkapitányság gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétség gyanúja miatt indított eljárást az ügyben.

The post Fűnyíró alá esett egy kétéves kisgyermek appeared first on 8800.hu.

Az európai fiatalok egészségi állapotának felmérésére indított I Family projektben belga, ciprusi, észt, német, olasz, spanyol és svéd gyerekeket vizsgáltak a magyarok mellett. Mint Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem gyermekklinikájának igazgatója a magyar eredményekről tartott pénteki sajtótájékoztatón elmondta: a nemrégiben zárult projektbe mintegy 16 ezer, 18 év alatti gyermeket vontak be. Magyarországon 2323 gyermeket vizsgáltak Zala és Baranya megyében. A résztvevőktől biológiai mintákat vettek, fizikai, pszichológiai vizsgálatoknak vetették alá őket, kérdőíveket töltettek ki velük, étkezési naplót kellett vezetniük és mérték a fizikai aktivitásukat is. Molnár Dénes utalt arra, hogy a mostani kutatás egy 2007-ben indult sorozat része volt, amelynek lényege, hogy ugyanazokat a gyerekeket vonták be hét évvel ezelőtt és most is a vizsgálatokba. A kutatásban részt vevő Kovács Éva az eredményekről szólva elmondta, hogy a vizsgált fiatalok között 10 százalékot képviselt a túlsúlyos, hat százalékot a kifejezetten elhízott gyerekek aránya, ami az európai középmezőnyt jelenti.

Kiemelte az eredmények közül, hogy Magyarországon túl sok cukros italt fogyasztanak a gyerekek, a nyolc ország közül a második legrosszabb eredményt értük el ebben a tekintetben. Az adatok szerint hetente tizenhat alkalommal vesznek magukhoz cukrozott üdítőt vagy tejkészítményt a gyerekek. Megjegyezte, hogy Magyarországon különösen alacsony a friss gyümölcs- és zöldségfogyasztás aránya: az ajánlott napi öt adagot csak a gyermekek 8 százaléka veszi magához, eközben az ajánlott napi hatvanperces fizikai aktivitás csak a fiúk 22, a lányok 8 százalékánál valósul meg. Az egészségesnek mondható 10-11 órás alvás pedig csak a gyerekek 10 százalékánál teljesül. A gyermekklinika igazgatója azt mondta, a mostani vizsgálat rámutatott arra is, hogy az elhízáshoz vezető problémák orvoslásában már egy-egy életmódbeli változás – sport, választékosabb étkezés, több alvás, a cukros italok helyett a vízfogyasztás erősítése – elindításával nagy eredményeket lehet elérni.

The post Nemzetközi programban vizsgálták a magyar gyerekek egészségi állapotát – Zala is érintett appeared first on 8800.hu.

The post Pipicák és egyéb diákságok – Péterfy Iskola appeared first on 8800.hu.

Amióta egyáltalán felmerült egy ilyen intézmény kanizsai telepítésének ötlete, azóta a civilek közül jobbára csak azok szólaltak meg, akik ellenezték a beruházás kanizsai megvalósítását.
Én azok közé tartozom, akik nem értik a tiltakozást, s nem is fogadják el az ellenállás okait. Az elsőként kiszemelt Határőr Laktanyának ezzel lett volna ismét funkciója, most pedig majd a szemünk előtt fog szétrohadni az egész. A végül jóváhagyott területre is igaz lesz az, ami a laktanya esetében is igaz lehetett volna: meggyőződésem, hogy ez lesz a város legbiztonságosabb környéke! Itt az átalagosnál sűrűbb lesz a járőrözés, a rengeteg biztonsági kamera pedig mindent (!) és mindenkit (!) rögzít majd, azaz, ha valaki gonosz szándékkal érkezik Kanizsára, egészen biztosan nem itt, hanem másutt lép félre, mert tudja: ezen a környéken nem érdemes „kavarni”.

A sorsom úgy hozta, hogy vannak Aszódon az ottani intézet működését közelről látó ismerőseim. Ők mesélték, amikor kiderült, hogy Kanizsán is lesz az ottanihoz hasonló intézmény, komolyan aggódni kezdtek a városban, hogy ez vajon nem jár-e az ottani megszüntetésével? Ugyanis 100-120 munkahely nem tréfadolog! Ők ezt meg tudják becsülni!
Tudom jól: sokkal jobban tetszene mindenkinek, ha Nagykanizsán nevelőintézet helyett mondjuk olyan szuper kalandpark és mellé 2-3 ötcsillagos szálloda épülne egy sohanapján megvalósuló termál projekt keretében a Csónakázó-tó mellé, mint amilyen ideáról (tervnek sem mondanám!) mostanában hallani. Jobb lenne ott 4-500 elegáns munkahely, mint 120 az intézetben. Nos, ehhez csak annyit: ébresztő, mert belelóg a kezünk a bilibe!

Visszatérve a nevelőintézet környezeti hatásaira. A tiltakozóknak néhány példát említenék. A kanizsaiak által ezerszer elátkozott, irigyelt Zalaegerszegen a város kellős közepén van a börtön. Győrben ugyancsak a belvárosban, a Városháza szomszédságában, a két elit gimnázium, a Révai és a Kazinczy közé ékelve működik a megyei fegyintézet. Aszódon az út egyik oldalán van a helyi Petőfi Gimnázium, a másikon a javítóintézet. De valamikor Kanizsán is a város főterén (bizony!) volt a börtön. És?

Végül: ilyen a világ. Egy magára valamit adó városnak ilyen feladatokat is el kell látnia, ilyen feladatokat is vállalnia kell! Ne púpnak, hanem lehetőségnek tekintsük ezt az intézményt!
Ja, és ne keverjük bele a politikát.

The post Javítóintézet Nagykanizsán appeared first on 8800.hu.