A nagykanizsai Magyar Plakát Házban keddtől látható az a 15 felnagyított fotó, amelyeket Kerecsényi Edit, a Thúry György Múzeum akkori igazgatója készített 1956 októberében, de a negatívokat évtizedekre elrejtette. Mint azt Kunics Zsuzsanna, a múzeum történész-muzeológusa az MTI-nek elmondta: az egykori igazgató 29 évesen, harmadik gyermekével várandósan készített fotókat azokban az októberi napokban. Vakmerő volt, hogy dokumentálta a város központjában álló szovjet emlékmű katonaszobrának éjszakai ledöntését, illetve a diákok és gyári dolgozók felvonulását, a felvételek sorsát azonban sokáig titkolta. Évtizedek múltán beszélt csak arról kollégáinak, hogy a forradalom leverése után házkutatást tartottak náluk – férjét, aki a gimnázium tanára volt, börtönbe is vetették -, ezért a negatívok egy részét elégette, más darabjait azonban elrejtette. A szoborledöntést megörökítő képeket és negatívot a jól felismerhető résztvevők védelme érdekében elégette, a felvonulásról készült fotókat azonban a város emblematikus épületének számító Vasemberház „névadójának” lábába rejtette. A szinte életnagyságú eredeti szobor akkor már leszerelt és a múzeumban tárolt lábrészébe dugott negatívokat csak az 1980-as években vette elő és leltározta be a múzeumi fotótárba.

A kalandos sorsú képek 90-szer 140 centiméteres nagyításban november 30-ig láthatók.

A Nagykanizsai Kultúrkör Egyesület, a Kanizsai Kulturális Központ (KKK), valamint a szintén helyi Retro Talpi Kft. közös programjaként vasárnapra alkalmi járműbemutatót szerveznek a Medgyaszay Ház elé. Kovácsné Mikola Mária, a KKK igazgatója elmondta: az 1956-os Emlékbizottság által támogatott, A magyar szabadság éve programsorozat keretében megvalósuló szabadtéri tárlaton az akkoriban használatban lévő két- és négykerekűek láthatók majd. Régi Csepel teherautó, öreg Ford és Volkswagen Bogár, sőt Jaguar is lesz a kiállított járművek között, de az akkortájt használatos biciklikből és motorkerékpárokból is felsorakoztatnak néhányat az egész napos szabadtéri kiállítás keretében.

The post 1956 – Elrejtett fotók és korabeli járművek Nagykanizsán appeared first on 8800.hu.

A Nagykanizsai Honismereti Füzetek immár 40. kötetének három tanulmánya a város főterével foglalkozik. Kunics Zsuzsa történész az Erzsébet tér 1850-1945 közötti száz évének eseményeit, változásait dolgozta fel, Horváth István, aki az legutóbbi felújítás projekt menedzsere volt, az átépítés történetét írta meg, míg Deák-Varga Dénes városi főépítész írásában a tér új szobrairól foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat. Ugyancsak Deák-Varga Dénes jegyzi a Kanizsai séta és a Hová megy a gőzös? című könyveket is.

The post Új helytörténeti kiadványok Nagykanizsáról appeared first on 8800.hu.

Hirdetés a Zalai Közlönyben 1914 júliusában

„Amióta a Fő út és Csengeri utca sarkáról eltűntek a hatalmas építőállványok, impozáns palota tárul a járókelők elé s őszinte gyönyörűséggel tölti el mindazokat, akiknek fogékonyságuk van az építési remekek iránt. Az új palota hatalmas lépésekkel vitte előbbre a Fő út nagyvárosias kialakulását s teljes elismerés illeti az Első Magyar Általános Biztosító Társaságot, amiért költséget nem kímélve ilyen pompás alkotással honorálta a helyi nagy üzletforgalmat. Vajha követnék ezt a példát a többi nagy cégek is. A palota földszintjét ragyogó üzlethelyiségek foglalják el. A művészi becsű portálék most készülnek. A félemeleten vannak a biztosító társaság nagy fénnyel, komforttal berendezett hivatalos helyiségei, míg az első és második emeletei modern magánlakásoknak adnak helyet. Különös elismerés illeti Lendvai Miklós titkárt, mivel nagy részben neki köszönhető, hogy a város ilyen díszes magánépülettel gyarapodott. A tisztviselői kar bensőséges bankett keretében avatta föl az új székházat.”

Az épület ma is a város egyik dísze, dicséri tervezőjét, a „bécsi szecessziós irányzat” jellegzetes hazai képviselőjét – a jelentős székház-, bér- és üzletházépítő tevékenységéről ismert Kármán Géza- Ullmann Gyula építészpáros és építőjét Merbl Arnolt temesvári műépítészt.

(Forrás: Kunics Zsuzsa: Köz- és magánépítkezések, városfejlődés Nagykanizsán a dualizmus időszakában)

The post 100 éve avatták appeared first on 8800.hu.

A hónap műtárgya

A 19. század második felében virágkorát élő zalai népművészet tárgyain az 1850-es évektől jelenik meg mind gyakrabban a nemzeti összetartozás, identitástudat jelképeként a koronás magyar címer. Borotvatokok, tükrösök, pásztorbotok, ostornyelek, kerámiaedények, szőttesek gyakori díszítőeleme volt még a 20 század első évtizedeiben is. A Thúry György Múzeum népművészeti gyűjteményében is jó néhány ilyen tárgyat őriznek. Nagyobb részt ezekből, illetve a keszthelyi Balatoni Múzeum hasonló értékeinek fotóiból rendezte Kunics Zsuzsa történész és Gyanó Szilvia néprajzkutató a tegnap este megnyílt kamara kiállítást. A Magyar Kultúra Napja előtt tisztelgő mini tárlatot Száraz Csilla, a Múzeum igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A most megnyílt kiállítás témájához kapcsolódik a „Hónap műtárgya” is. A hetési lakodalmi törölköző „menyasszonytörölköző” 1911-ben készült, Lendvahídvégről származik. E háziszőttesbe is belekomponálta alkotója a szentkoronát és a két békegalambot.

[See image gallery at www.8800.hu]

The post Koronás címer a zalai népművészetben – új kiállítás a Thúry György Múzeumban appeared first on 8800.hu.