A roma holokauszt közelgő 71. évfordulója alkalmából közös megemlékezést és koszorúzást tartottak a kormányoldal és az ellenzék pártjai csütörtökön Nagykanizsán, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat szervezésében.

Az emlékező beszédek sorában Teleki László, az MSZP országgyűlési képviselője felidézte, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra, egyetlen éjszaka alatt több mint háromezer romát végeztek ki Auschwitz-Birkenauban.

Mint hozzátette: ez a mának is jelzés, mert „nem szabad úgy építkezni, hogy politikai ideológia dönti el, kik jó emberek, rossz emberek, kik kellenek egy társadalomnak és kik nem”. Embereket kell említeni, „nagy betűkkel, és úgy is kell bánni velük” – jelentette ki.

A problémákat csak úgy lehet kezelni, ha a jobb- és a baloldal összefog, s ebben van egy nemzeti minimum. „Ne ideológiára és kirekesztésre építsünk, hanem ellenkezőleg, megbékélésre és befogadásra” – jegyezte meg a szocialista képviselő.

Tóth Nándor (Fidesz-KDNP), Nagykanizsa alpolgármestere a roma holokauszt áldozataival kapcsolatban egyebek mellett azt fogalmazta meg: „erkölcsi kötelességünk az ő emléküket fenntartani, hogy a jövőben ilyen soha ne történhessen meg”. Az alpolgármester hangsúlyozta: emlékeznünk és emlékeztetnünk kell. „A múlt bűneit és annak katasztrófáját kötelességünk feltárni és megtanítani, átadni újabb és újabb generációknak e rémisztő történetet” – mondta.

Vajda László (Fidesz-KDNP), a Zala Megyei Önkormányzat nemzetiségi bizottságának elnöke ugyancsak azt emelte ki, hogy a mai ifjúságnak is meg kell ismernie, mi történt 71 évvel ezelőtt. Kitért arra is, hogy néhány évvel ezelőtt Magyarországon „testvéreinket  levadászták, mert valakiknek útjukban állhattak”. Köztük az a fiatal édesapa és ötéves gyermeke, akiket „kivégeztek”, de remélhetőleg soha többé nem fordulhat ez elő – jelentette ki.

Lendvai Ferenc, a nagykanizsai roma nemzetiségi önkormányzat elnöke beszédében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a roma holokausztra emlékezők gyásza nemcsak a múltnak szól, hanem a jövőnek is. Azért hogy „a rasszizmus és a fajgyűlölet ne indítson el olyan folyamatot, amely újabb emberek kivégzéséhez vezet”.

Az emlékező beszédeket követően a Fidesz-KDNP városi vezetői – köztük Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő -, az MSZP zalai politikusai, a Demokratikus Koalíció nagykanizsai képviselői, továbbá civil szervezetek képviselői egymást követően helyezték el koszorúikat, majd közösen gyújtottak gyertyát a roma holokauszt emlékművénél.

(Cikk feletti foto: www.rabbi.zsinagoga.net)

The post Közösen emlékeztek a pártok a roma holokausztra Nagykanizsán appeared first on 8800.hu.

Zalai önkormányzatok, politikai és civil szerveztek közös konferenciával és a Roma Holokauszt Emlékmű megkoszorúzásával emlékeztek a 70 évvel ezelőtti eseményekre Nagykanizsán. 

A Plakát Házban tartott megemlékezésen először Teleki László, az MSZP országgyűlési képviselője a Nagykanizsai Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon és Európában is egyre jobban a szélsőségek irányába tolódnak a politikai, társadalmi nézetek, ezért a hangos többségnek kell megálljt parancsolnia, elítélnie és visszautasítania a rasszizmust, az előítéletet, a kirekesztést.

Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) polgármester, országgyűlési képviselő beszédében azt hangsúlyozta: a 20. századi trauma napjaink traumája is egyben, ami olyan „megmagyarázhatatlan és értelmezhetetlen tényként van jelen, amelyre mégis magyarázatot kell találni”, ez erkölcsi parancs is. Az áldozatok emlékének megőrzése az újabb generációk felnövekedésével „újból és újból arra kötelez minket, hogy megtanítsuk, mi az, ami soha többé nem történhet meg. A mi közös világunk” akkori alapjai bomlottak meg és azóta sem álltak helyre teljesen. Folyamatos párbeszédre van szükség, de súlyos a felelőssége a közélet és a tudomány embereinek is, hogy példával szolgáljanak. Ne engedjék, hogy egymásnak uszítsanak olyanokat, akiknél már megvan a közösségi konszenzus esélye – fogalmazott Nagykanizsa polgármestere.

Kardos Ferenc történész, romaholokauszt-kutató egyebek mellett arról beszélt, hogy a kutatók számára nagyon kevés közvetlen forrás áll rendelkezésre, mert a roma társadalom tagjainak nagy része nem tudott írni, olvasni, a hatóságok pedig nem vezettek pontos kimutatásokat az elhurcolt romákról. A roma holokauszt történéseiről ezért többnyire közvetett források állnak csak rendelkezésre, például a velük együtt táborokba hurcolt zsidók írásai, vagy az egykori őrök visszaemlékezései. Ez az oka annak is, hogy a mai napig nincs pontos adat arra, hány cigány férfit, asszonyt és gyereket hurcoltak el haláltáborokba, csak becsülni lehet a meglévő források alapján, hogy 40-50 ezer lehetett köztük a magyar állampolgár. A kutató jelezte azt is: a roma holokausztról szóló megemlékezés „egyben a roma nép történetének emancipációját is jelenti”.

Lakatos Andrea, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség segédlelkésze arra emlékeztetett, hogy „a helyi hatóságok a nácik árnyékában szabadon azt tehették a cigánysággal, amit akartak”. Több magyarországi megyében gettókat létesítettek, vagy a zsidók közé zárták őket, és tömegesen fordultak elő vérengzések is.

 Vajda László, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke, a Zala Megyei Közgyűlés nemzetiségi tanácsnoka szerint a mindenkori kormánynak az oktatási rendszeren keresztül meg kell tanítania a fiataloknak, hogy mi történt egykor a cigánysággal. 1944 tragédiájának megértéséhez azonban „önmagunkkal kell szembenézni”. Máig ható fájdalom, hogy a magyar állam nem szegült szembe az akarattal, sőt annak kiszolgálójává vált, nem védte meg a polgárait – mondta. „Cigány testvéreinket mint az állatokat lőtték le az elmúlt években”, de mivel államalkotó kisebbségről van szó, más nemzetiségekhez hasonlóan, „joggal várhatjuk el, hogy az állam megvédjen bennünket” – jelentette ki Vajda László a nagykanizsai konferencián.

A konferenciát követően a Roma Holokauszt Emlékműnél Fliszár Károly főesperes plébános  mutatott be misét, majd a részvevők közösen koszorúzták meg az emlékművet.

The post Roma holokauszt – Kanizsai megemlékezés appeared first on 8800.hu.