Ha mindenkiben megvan a szándék az együttműködésre, akkor mostantól nem csak a Brunner hagyaték, hanem egy-egy indiai és kanizsai középiskola is erősítheti a két ország közötti kapcsolatokat.

A közös program még csütörtökön este kezdődött, amikor az érkezést követően a vendégeket Batthyány-s diákok családjai látták vendégül. Ma délelőtt, a bemutatkozás után a gimnáziumban közös munka folyt, majd délután a várossal ismerkedtek a vendégek, akiket fogadott Cseresnyés Péter polgármester is. Mivel az Újdelhiből érkezett csoport számára a távoli utazás célpontja nem csak Magyarország, hanem egy kicsit Európa volt, így a következő két napot Szlovéniában és Olaszországban – Velencében töltik, majd egy újabb rövid kanizsai program után indulnak Budapestre.

The post Vendégek a Batthyányban a világ másik feléről appeared first on 8800.hu.

Horváth Ferenc

Amikor 1979-ben afféle hályogkovács módjára, némi vezetői kényszer nyomására nekiláttunk a KÖGÁZ-nál a hőlégballonozás előkészületeinek, még nem gondoltam, hogy micsoda lehetőséghez jutottam. Aztán kiderült: kinyílt számomra a világ. A KÖGÁZ Kupák hozták a meghívásokat, egymást követték a külföldi versenyek. Ausztrália és Dél-Amerika kivételével a világ minden kontinensére eljutottam a ballonrepülés révén. De a legmaradandóbb emlék kétség kívül India. A 27 éve készült fotók sajnos már egy kicsit megfakultak, és bizony a beállítások, kivágások sem mindig tökéletesek. De amit őriznek, ami mögöttük van, felejthetetlen. Nem is csak a látvány miatt, bár a Tádzs Mahal-t látni…..de az emberek, az új ismeretségek, kapcsolatok ennél is fontosabbak. Mi jártunk először Brunner Erzsébetnél, vittük Nagykanizsa ajándékát, amit ő életművével hálált meg szülővárosának. Fogadott bennünket Rajiv Gandhi. No meg egy kicsit beleláttunk, belekóstoltunk a hétköznapi Indiába is. Még szántottam is, de a kígyóbűvölőt csak távolról szemléltem. Persze ők is megcsodáltak bennünket, illetve különleges járműveinket.
Minden hajnalban repültünk! Kora van. Mindenki álmos. Ahogy a színes ballonok lassan megtelnek forró levegővel és elnyerték látszólag robosztus, de mégis törékeny és kecses formájukat, olyanná varázsolták az indiai tájat, mintha megannyi tarka virág borította volna be a területet, elkápráztatva az összegyűlt nézőket, hogy aztán méltóságteljesen emelkedjenek a felhők közé. A mi izgatottságunkat pedig csak némileg tompította a felkelő nap sugaraiban kibontakozó gyönyörű táj. A földi dolgok távolinak tűnnek, a csodák pedig nagyon is közelinek. Nincs más dolgunk, mint hagyni magunkat sodorni az áramlatokkal. Bennünket a földről csodáltak, mi pedig azt csodáltuk, ami az ottaniakat körülveszi a földön. A gyönyörű épületek, kastélyok, amiket korábban csak képeken láthattunk. A Tádzs Mahal, amely Tagore írta: „Egy könnycsepp az örökkévalóság arcán.” Lótusz templom, ahová a világ összes vallásának hívői betérhetnek egy kis imára, meditációra. Ez a világ leglátogatottabb épülete, 6 évig építették, csupa márvány! A vasoszlop, melynek titkát máig nem fejtették meg.

India úgy élt gondolataimban, ahogy gyermekkorom egyik kedvenc könyvében, a Bengáli tűzben olvastam róla. Ahogy a repülőről megpillantottam az elképzelhetetlenül hatalmas Delhit, ahogy titokzatosan szinte kinőtt a poros tájból, kétségtelen volt, hogy itt valami nem megszokott kezdődik. Hát el lenne India, a titokzatos, az ezerszínű, ezerarcú, ezernyelvű?
Az volt.
Talán visszaadnak ebből a hangulatból valamit a képek is.

[See image gallery at www.8800.hu]

The post Hőlégballonnal a világ körül 1. rész – India 1986. november appeared first on 8800.hu.

– Elég komoly sportmúltam van, a KÖGÁZ mint támogató delegált különböző egyesületek elnökségébe. Amikor ezekből l979-ben kiszálltam – ma már mindegy, hogy miért –, Dénes János, a KÖGÁZ vezérigazgatója azt mondta, „kirúg”, ha csak ki nem találok valami sportot, aminek köze van a gázhoz, mint pl. a hőlégballon. Ezt a kinyilatkoztatást illet komolyan venni, így aztán 1979 végére el is készült az első ballonunk, 1980-ban pedig már repültünk. Miénk volt a hetedik ballon az országban, ezt jelzi a lajstromszáma is: HA-709. A kanizsai származású dr. Fülöp András, aki a MALÉV főpilótája volt, nagyon sokat segített, mert mindenféle rutin, meg tapasztalat nélkül fogtunk hozzá. Ma, ha valaki 100 órás pilóta, még nem bízok rá embereket, de akkor én 3-4 órányi szolnoki gyakorló repülés után már önállóan repültem. Elég vakmerők voltunk…

– Az első önálló repülés mikor volt?

– Az első az nem is volt repülés, mert felállítás közben szinte azonnal elégettük a ballon alsó részét. De 1980 telén már elrepültünk, igaz, leszállni csak úgy tudtunk, hogy majd egy kilométeren keresztül húzott bennünket a szél a havon, a végén a kosár tele volt hóval. De mindig tanultunk, hol egymás kárából, hol saját tapasztalatból.

– Mikor állhattak ki először a KÖGÁZ nevében?

– Megrendeztük az első KÖGÁZ kupát 1982-ben. Ekkor indult az új, életre szóló kaland, mert véletlenül megnyertem a rókavadászatot, azaz, amikor egy ballont kell követni, s lehetőség szerint ott leszállni, ahol az leszállt. Egyébként ez akkor túl jól is sikerült, mert rászálltam a már lefektetett ballonra és kihasítottam. Szóval nyertem, de még eléggé ügyetlen voltam. Két év múlva, 1984-ben lettem először, majd még kétszer magyar bajnok, emellett többször megjártam a dobogó minden fokát, több mint 10 évig én voltam a magyar válogatottnak is a kapitánya.

– Ez lett az élete.

– Meg a családé is, hiszen volt, amikor egy évben több mint 100 napot voltam távol, s ez az ő támogatásuk nélkül nem működött volna. Aztán később családi ügy lett a ballonozásból, mert Vali jött fényképezni.

– Hol nem járt ballonnal?

– Ausztrália és Dél-Amerika maradt ki, másutt repültem. Volt időszak, amikor egyszerre 12 ballont működtettem. Volt telefon meg sörösüveg alakú ballonom is.

– Mostanra mi maradt a ballonozásból?

– Hatvanhárom éves vagyok. A repülés nekem ma is egy csoda és izgalom. Két egyforma repülés nincs, ez olyan, mint a séta az erdőben. A ballon a nyugodt szemlélődés lehetőségét adja, érzed az illatokat, látod a természet apró rezdüléseit, az őzeket, szarvasokat. Most is repülök még, de már közel sem annyit, mint korábban.

Komoly feladattal bízta meg Horváth Ferenc ballonpilótát, vagy ahogy Kanizsán sokan ismerik, Frédit a 8800.hu szerkesztősége. Az elmúlt hetekben át kellett néznie pályafutása 33 évének fotóit, s kiválogatni belőle a legszebb, legizgalmasabb repülések emlékeit. A válogatásban felesége, Vali is segített, aki a repülések nagy részén fotósként vett részt, azaz a képek egy része az ő szemét dicséri. Munkájuk eredményét hét nagy albumba rendszerezték. Szeptember 27-től az év végéig itt a 8800.hu Galériájában kéthetente tesszük közzé ezeket az albumokat a Lovászbusz támogatásával annak reményében, hogy miközben képzeletben beszállnak Frédi mellé, és körbe repülik a világot, látogatóink is megéreznek valamit ebből a csodálatos és látványos sportból.

Szeptember 27-én este: Irány India!

The post HA-709 – Frédi a ballonpilóta appeared first on 8800.hu.