Projektjük arra a koncepcióra épül, hogy elkötelezett fiatalok segítségével ismertetik meg az „Elhallgatott történelmet” a Dél-zalai térség ifjú generációjával. A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások közül már sajnos kevesen élnek, a „legfiatalabb” túlélő is 90 év körül van. Ahhoz, hogy soha ne történhessen meg az emberiség ellen elkövetett hasonló bűncselekmény, a fiatalokat el kell látni a szükséges ismeretekkel, tudással, hogy a történelmi leckét magukénak érezzék, és felnőve továbbadják örökségként az őket követő generációk számára.

Projektesemények

– A projekt eredményeként elkészítik egy 30 perces színpadi előadás forgatókönyvét. A színpadi művet 4 rendhagyó történelemóra keretében nagykanizsai oktatási intézményekben amatőr diákszínjátszók mutatják be.

– Egy művészeti pályázatot tesznek közzé a térség fiataljai számára. A „Tegyük hallhatóvá az elhallgatott történelmet” témához kapcsolódó fotókat, fotómontázsokat, festményeket, grafikákat, illetve más művészeti ágban készült pályaműveket várnak a program keretében. A beérkezett alkotásokból kiállítást szerveznek, mely a Halis István Városi Könyvtár galériájában lesz látható. A legtehetségesebb 3 alkotót könyv és ajándékutalvánnyal jutalmazzák.

– A programba bevont célcsoportnak ifjúsági konferenciát szerveznek. Tervezett előadók Dr. Bognár Zalán a Károli Gáspár Református Egyetem docense, Gulag szakértő, valamint Czupi Gyula.

The post GULAG – talán még vannak köztünk élők, akik emlékeznek rá appeared first on 8800.hu.

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének apropóján megnyílt kiállításon Szakály Sándor, a tárlatot létrehozó Veritas Történetkutató Intézet igazgatója azt mondta: annak a múltnak egy szeletét kívánják bemutatni, amelyről évtizedeken keresztül nem beszélhettünk, holott a 20. századi történelem egyik legtragikusabb korszakáról van szó – emelte ki a történész. Szólt arról is, hogy a történelmi Magyarország területéről elhurcolt mintegy 800 ezer katona és hadifogolynak nyilvánított civil közül 200-250 ezer soha nem tért haza. Akiket később hazaengedtek, azokat is az „ÁVH katonái” fogadták, és sokuknak ezután a hortobágyi vagy recski rabság jutott.

Szakály Sándor kitért arra is, hogy a tablóképekből álló, Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1945-1956 című kiállításnak angol, német, ukrán, román, szerb, szlovák és cseh nyelvű változata is készül, amely igyekszik megmutatni más nemzetek számára, hogy mi történt a gulágon, illetve a gupvinak nevezett hadifogolytáborokban.

The post Szovjetunióba hurcoltak emlékéve – Emlékkiállítás nyílt a Gulágra elhurcoltakról a Városi Könyvtárban appeared first on 8800.hu.