Lavórban vitték be a múzeumba a több ezer éves bronzkincset

Oklevelet és pénzjutalmat adott át szombaton Zalaegerszegen Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott annak a három embernek, akik tavaly ősszel egy 73 darabból álló bronzkincsleletet adtak át a Göcseji Múzeumnak.

Szakál Tamás A több mint háromezer éves, ékszereket, fegyvereket, használati tárgyakat tartalmazó leletegyüttest a tótszerdahelyi Virág István, a felsőrajki Szakál János és fia, Szakál Tamás – az ő nevében édesanyja vette át az elismerést – egy közelebbről meg nem nevezett zalai területen találta.

Kövér László azt mondta: a becsületes megtalálók cselekedete által nemcsak a Göcseji Múzeum gyarapodott, “de mi valamennyien gazdagabbak lettünk azzal a tapasztalattal, hogy az önzetlenség, a becsület és a tisztesség változatlanul él a zalai tájakon”. A három ember cselekedetével “gyarapította a köz vagyonát, és megerősítette a köz hitét, hogy érdemes önzetlennek, becsületesnek és tisztességesnek lenni”. Mint mondta, a 73 darabból álló bronzkincs nemcsak a mai zalai táj korabeli civilizációjára emlékeztet, hanem a tárgyak egykori tulajdonosára és az emberi múlandóságra is. A leletekből ítélve gazdag ember lehetett a tárgyak birtokosa, de a több ezredévnyi idő elmosta a tulajdonos nevét, emlékét, “csak négy kilogrammnyi megtalált fémtárgy emlékezetet egy ismeretlen emberi sorsra”.

Virág István, a leletek megtalálója az MTI érdeklődésére elmondta: gombászás közben talált a kincsekre, amelyekről akkor még nem sejtette, mi lehet az. Miután nem tudta, mire bukkant, a sógorának mutatta meg, s végül vele és annak fiával vitték be a múzeumba a bronz eszközöket.

Kaján Imre, a múzeum igazgatója arról beszélt, hogy ritkán adódik olyan pillanat egy múzeum történetében, hogy egyszer csak beállítanak egy értékes lelettel.  Az önzetlen megtalálók lavórban hozták be az intézménybe a bronz kincseket, amelyek láttán “összeszaladtak a kollégák”.

A múzeumba került ép és töredékes leletek nagyjából 3300 évesek lehetnek – ami a trójai háborúk ideje -, az akkori urnamezős kultúra korszakából származnak, és egy késő bronzkori előkelőség tárgyi emlékei. Csaknem egy tucat sarló, számos fegyver – rövidkard, harci balta, lándzsák és tőrök -, illetve ékszerek, nyak- és karperecek, dísztűk is szép számban találhatók a leletek sorában.

Kaján Imre kitért arra is, hogy a Göcseji Múzeum régészei, a Nemzeti Múzeum munkatársai és az ELTE késő bronzkori kutatásokkal foglalkozó csoportjának tagjai tavasszal vizsgálják meg a titokban tartott lelőhelyet, ahol egy települést is sejtenek, a Miskolci Egyetem munkatársai pedig a fémötvözetek összetételének vizsgálatát is elvégzik.