Németh János Kossuth díjas!

nemeth_janos_CB14127“Az iparművészeknek arra kell törekedniük, hogy úgy legyen európai a művészetük, hogy közben az magyar marad” – hangsúlyozta az MTI-nek a zalaegerszegi Németh János szobrász-keramikus, aki mintegy ötvenéves művészi pályafutásának elismeréséért péntek vette át a Kossuth-díjat a Parlamentben.

Németh János családjában a fazekas-mesterségnek nagy hagyománya van. Felmenői közül többen kályhás- és fazekasmesterséggel foglalkoztak. A művész nagyapja, Németh Gábor például korának egyik elismert kályhaépítője volt, és az egykori családi műhelyből nőtte ki magát a mai Zalakerámia egyik gyáregysége is – idézte fel pályája kezdetét a szobrász-keramikus, hangsúlyozva: “Ezek a gyökereim, amire építek, ezért lettem én is keramikus.”

Az 1934-ben született művész a mai napig szülővárosában, Zalaegerszegen él. “Mint egy plasztika, olyan gyönyörű a zalai dombvidék, amelyet gyerekkorom óta számtalanszor végig jártam” – fogalmazott a művész.

Művészetére a családi tradíció mellett erőteljesen hatott a göcseji, valamint az Őrség, a Balaton-felvidék és az Alföld népi fazekasságának szellemisége és formavilága. Mint elmondta, munkája során szellemileg is próbálja átmenteni a magyar népművészet és pásztorművészet sajátos világában megőrződött hagyományokat, és ez a törekvése jelenik meg szobrain, domborművein, edényeiben és különféle tárgyaiban.

Munkássága fő ágának az építészeti kerámiát tekinti, és mint elmondta, nem a szobrászat hagyományos technikáját használva dolgozik, hanem a fazekasság eszközeivel különféle geometrikus-elemeket, például gömböt, kúpot vagy csöveket korongoz az agyagból, majd ezekből építi fel alkotásait.

Pályafutására visszatekintve elmondta: első nagyméretű domborművét, amely 1969-ben a Harkányfürdőbe készült, már ezekből a korongozott elemekből, jellegzetes formajegyek felhasználásával munkálta meg. Másik nagyméretű alkotása, a budapesti Népligetben látható Göcsej-dombormű Buda és Pest egyesítésének centenáriumára készült 1973-ban.

A magyar népművészet, az ősi magyar motívumok mellett a primitív archaikus művészetek formaelemeiből is ihletett merít, mert mint mondja: “Egy óceániai vagy egy afrikai ember ugyanúgy gondolkodik, mint egy magyar pásztor.”

Németh János elmondta, hogy jelenleg a szintén zalaegerszegi születésű Keresztury Dezső író, költő emlékházának falára készülő fülkés domborművön dolgozik. A készülő alkotása – amelyen a zalai táj plasztikus motívuma is megjelenik – egy szülőföldhöz való kötődésről szóló idézetre épül.