A példa természetesen egyedi és szélsőséges, de tény: hatalmas a szakadék az ingatlanok értéke között. Négyzetméterenként kétszázszoros árkülönbség is előfordul a lakáspiacon.

Az Otthon Centrum MTI-hez eljuttatott elemzésből kiderül, hogy a legolcsóbb családi ház kevesebbet ér, mint a főváros második kerületében kínált társasházi lakás egy négyzetmétere. A 2 szobás, 100 négyzetméteres, felújításra szoruló Zala megyei családi ház a hozzá tartozó 1900 négyzetméteres telekkel egymillió forintért kelt el.

Az ellenpóluson álló fővárosi, második kerületi új építésű társasházban lévő 63 négyzetméteres lakás – 24 négyzetméteres terasszal – 74 millióba került, ami 1,17 millió forint négyzetméterárat jelent.

A legdrágább vidéki lakás Siófokon kelt el, a Balaton-parti, ötödik emeleti lakás 76 négyzetméteres 46 négyzetméteres terasszal. Az egy 1 + 2 fél szobás lakás négyzetméterára meghaladta a félmillió forintot.

Budapesten az első félévben a legolcsóbb négyzetméterárú ingatlan egy kőbányai  54 négyezetméteres lakás volt. Ez négyzetméterenként alig 74 ezer forintos áron cserélt gazdát.

A vételárát tekintve legdrágább ingatlan az Otthon Centrumnál, a maga 1,4 milliárd forintos árával, a főváros XIV. kerületében található. A 22 szobás, 1444 négyzetméteres villához egy csaknem 5000 négyzetméteres telek tartozik. A legkevesebbért kínált ingatlan, a Pécshez közeli Mánfán található, 1,3 millió forintos, 51 négyzetméteres családi ház. A ház vályog falazatú és erősen felújítandó, vagy elbontandó.

A 2014 első félévében az Otthon Centrumon keresztül eladott ingatlanok közül a legkisebb, egyben a fővárosban kínált legolcsóbb ingatlan is, a IV. kerületi 9 négyzetméteres lakás, a vidéki mezőnyben a legkisebb eladott ingatlan pedig Győrben található: az egyszobás lakás 14 négyzetméteres.